A menekültek országa lettünk

/ 2013.06.25., kedd 08:30 /
A menekültek országa lettünk

Július 1-jétől alkalmazható a menekültügyi őrizet. Korábban is volt hasonló lehetőség, ám azt év elején eltörölték, emiatt megháromszorozódott a Magyarországra érkező menedékkérők száma. A részleteket szabályozó kormányrendelet egy héttel a kérdéses időpont előtt jelent meg a Magyar Közlönyben.

Menekültek Debrecenben  A Hajdú Online e képpel illusztrálta „Egyre riasztóbb a menekülttábor környéke" c. írását

Sötétedés után nem mer az utcára menni egy a debreceni menekülttábor közelében élő helyi lakos, annyit randalíroznak és hangoskodnak ott a menedékkérők – értesült a Heti Válasz Online.

A helyzet egy év elején életbe lépő törvénymódosítás miatt fordult drámaira. Az Európai Unió menekültügyi biztosa, az ENSZ menekültügyi főbiztossága, valamint különböző emberi jogi szervezetek kifogást fogalmaztak meg a korábbi magyar szabályozással szemben. Január 1-jéig ugyanis minden Magyarországra érkező, és itt menekültkérelmet beadó személyt idegenrendészeti őrizetbe vettek addig, amíg kérelmét el nem bírálták. A nemzetközi szervezetek szerint ez sértette az alapvető emberi jogokat, mondván, nem lehet vélelmezni, hogy minden menedékkérő bűnöző.

Január 1-je óta kérelme elbírálásáig minden menedékkérő szabadon mozoghat. És mozog is, főként Nyugat-Európa irányába. Merthogy hazánk továbbra sem számít a menedékkérők célországának, ám a törvénymódosítás óta még az afrikai menekültek is hanyagolják a spanyolországi irányt, inkább a szerb-magyar határon próbálkoznak az Európai Unió területére jutni. A Heti Válasz Online információi szerint akadt olyan kérelmező, akit háromszor egymás után szedtek le a vonatról Hegyeshalomnál.

A január 1-ji törvénymódosítás híre világszerte villámgyorsan elterjedt, és ez ugrásszerű növekedés azonnal megmutatkozott a statisztikákban is. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megkeresésünkre közölte: míg 2012-ben egész évben összesen 2157 ember kért menekültstátust, addig 2013. június 17-ig 9807-en. (Érzékeltetésként: május végén ez a szám 7500 volt.) Főként koszovói, pakisztáni, algériai, afgán és szír állampolgárok érkeznek Magyarországra – tették hozzá.

A bicskei menekülttáborban

Az adatok helyi viszonyok között még drasztikusabbak. Csongrád megyében idén már 6000 határsértőt fogtak el, majdnem kétszer annyit, mint tavaly egész évben. Közülük egyre többen kérnek menedékjogot: már idén év elején 170 százalékkal nőtt a számuk a tavalyi év hasonló időszakához képest – írta június elején a Délmagyar.

Drasztikus férőhelyhiány

E hét végén a hírek a vámosszabadiak tiltakozásától, félpályás útlezárásoktól voltak hangosak. Június 14-én a BÁH nyugat-dunántúli regionális igazgatója bejelentette, hogy hamarosan 216 menekült elhelyezésére alkalmas befogadóállomás nyílik a magyar-szlovák határ közelében fekvő településen. A város vezetése felháborodva közölte, hogy ők csak a sajtóból értesültek a menekülttábor nyitásának szándékáról, és mindent megtesznek azért, hogy ezt megakadályozzák. A Kisalföld című lap honlapján a bejelentés óta számolják, hány beruházás, ezáltal új munkahely teremtése hiúsult meg a hír hallatán (jelenleg 140-nél tartanak).

Pintér Sándor belügyminiszter a múlt heti fertődi kihelyezett kormányülésen leszögezte, hogy az elmúlt hónapokban Magyarországra érkezett nagyszámú menedékkérő elhelyezését már nem tudják megoldani a meglévő létesítményekben, ezért Vámosszabadin lesz a kilencedik magyarországi menekülttábor. „Vámosszabadira szükség van, márpedig itt nagyobb anyagi ráfordítás nélkül meg lehet nyitni a tábort" – nyomatékosította.   

Sokkal kisebb vihart kavart az, hogy ugyancsak helyhiány miatt év elején a csongrádi Nagyfán 300 személyes sátortábort építettek menekülteknek a „Csillag" börtönhöz tartozó nagyfai büntetés-végrehajtási intézet területén. Június 7-én már meg is érkezett ide az első csoport migráns férfi.

Új szabályozás – a régihez hasonló helyzet

A magyar törvényhozás a helyzet tarthatatlanságát látva július 1-ji hatállyal megszavazta a menekültügyi őrizet életbe léptetését. Ha tehát fennáll a veszély, hogy a menedékkérő elhagyja az országot, őrizetbe lehet venni. A menekültügyi őrizet rövidebb az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizetnél, és azt a jelenlegi őrzött szállásoktól eltérő, speciális körülményeket biztosító intézményekben kell végrehajtani, rendőrségi fogda vagy büntetésvégrehajtási intézet nem jöhet szóba – derül ki a hétfőn megjelent kormányrendeletből. Az ún. menekültügyi őrzött befogadó központok (július 1-jétől a békéscsabai és a nyírbátori ennek minősül) kívülről zárt, belülről nyitott intézmények. A menedékkérők – ahogyan korábban az idegenrendészeti őrizet estén se – nem hagyhatják el a befogadó központot, ám napközben a telep határain belül szabadon mozoghatnak, élhetnek a szabadidős, sportolási és művelődési lehetőségekkel. A nap 24 órájában szociális munkások jelenléte biztosított – válaszolta megkeresésünkre a BÁH.

Menekültnapon Fotó: BÁH

A Bevándorlási Hivatal magyarázata szerint a menekültügyi őrizet célja az, hogy biztosítsa a menedékkérők rendelkezésre állását a menekültügyi eljárás időtartama alatt; míg az idegenrendészeti őrizet célja a kiutasítás végrehajthatóságának biztosítása volt. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy az őrizet csak végső eszköz, abban az esetben ha, a rendelkezésre állás egyéb intézkedéssel (rendszeres jelentkezési kötelezettség előírása, kötelező tartózkodási hely kijelölése, menekültügyi óvadék letétbe helyezése) nem biztosítható.

Menekültügyi őrizet legfeljebb három napra rendelhető el, időtartamát órákban kell számolni. Meghosszabbítását a menekültügyi hatóság kezdeményezheti az illetékes járásbíróságnál, amely három alkalommal, két-két hónappal hosszabbíthatja meg azt. Így az őrizet legfeljebb fél évig, kiskorú gyermeket nevelő családoknál viszont csak egy hónapig tarthat – derül ki a nemrég elfogadott törvénymódosítás szövegéből.

Arra a kérdésünkre, hogy mikor kell elrendelni a menekültügyi őrizetet, azaz mikor áll fenn a menedékkérő szökésének veszélye, egy hete a BÁH illetékesei még nem tudtak válaszolni. Az azt szabályozó kormányrendelet csak tegnap jelent meg a Magyar Közlönyben. Eszerint ha a harmadik országbeli állampolgár nem működik együtt a hatósággal, megtagadja a nyilatkozattételt vagy az aláírást, nem adja meg valós adatait, valamint szavai alapján számolni kell „ismeretlen helyre történő távozásával", menekültügyi őrizetbe vehető.

A részletes szabályok megismerésére kevés idő áll rendelkezésre. Ám információink szerint azt biztosra veszik az illetékesek, hogy július 1-jétől drasztikusan visszaesik a menedékkérők száma. Májusban ugyanis elterjedt az akkor még fals hír, hogy ismét bevezetik az őrizetet. Néhány napig egyetlen menekült sem érkezett az országba.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.