valasz.hu/itthon/nem-akarmilyen-verset-irt-wittner-marianak-lezsak-sandor-124381

http://valasz.hu/itthon/nem-akarmilyen-verset-irt-wittner-marianak-lezsak-sandor-124381

A modern Magyarország egyik legnagyobb gondja: 15 százalékkal nőtt az iskolakerülők aránya

/ 2017.01.12., csütörtök 10:30 /

Sokan reméltek sokat az iskolakerülés miatti családi pótlék megvonástól. Az alapfokú oktatásban, sajnos, hiába, négy év alatt 15 százalékkal nőtt a lógók aránya.

A fő kérdés az volt, mit tehet az állam olyan családok esetén, amelyek nem tartják fontosnak a gyermek taníttatását, holott a felmérések szerint Magyarországon a jövedelemek, de még a várható élettartam is óriási mértékben függ az iskolázottságtól. De mit lehet tenni ott, ahol a szülő nem lát tovább az orránál? Vagy az iskola nem tud vonzóvá válni a gyerek számára? A kormány úgy gondolta, hogy meg kell vonni a családi pótlékot azoktól, akiknek a gyermeke 50 óránál többet hiányzik.

A Magyar Nemzet az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatait elemezve úgy találta, hogy ez az általános iskolákban nem hozta meg a várt eredményt. Sajnos. 

A 2011-es intézkedést 2012-ben tovább szigorították, eleinte az állami juttatást csak visszatartották, amíg a gyermek nem járt újra rendesen iskolába, azóta viszont a kieső időszakra teljesen megvonják a pótlékot. A statisztikák szerint 2012/2013-ban 5165 általános iskolás szüleitől vették el a pénzt, 2014/2015-re már 5920 gyermekétől (közben 750 ezerről 745 ezerre csökkent a gyereklétszám, vagyis a növekedés a valóságban nagyobb, mint első ránézésére látszik).

A lap szerint a hetedik és a nyolcadik osztályosokat érinti kiemelten a probléma, ott 20 százalékos a növekedés. Miközben pedig a napnál világosabb, hogy a nyolc általánost el nem végzők a munkaerőpiacról képtelenek lesznek saját jövedelmüket biztosítani.

Az MNO grafikonján az elmúlt 4 év adatai

Az intézkedés egyik oka a dinasztikus szegénység felszámolása volt, de a területi adatok azt jelzik, hogy nem túl nagy sikerrel: Borsodból származik a közel hatezer gyermek közül 1200, Szabolcsból pedig 650, miközben Zala megyében csak 55 érintett általános iskolás van. Vagyis pusztán a szigor mit sem ér, más intézkedésekre is biztosan szükség van ahhoz, hogy ezt a problémát megoldjuk. Ne bagatellizáljuk el, ez a modern Magyarország egyik legnagyobb gondja.

S amikor értelmiségi szülők azt tapasztalják, az iskola félmunkát végez,  mert gyermekeik úgy jönnek haza az iskolából, hogy nem értik a matekot, megakadnak a fizika vagy a nyelvtan házi feladatnál, és otthon kell a gyerkőcöt rávezetni a megoldásra, akkor mi legfeljebb csak morgunk. De ott, ahol a szülő nem tud segíteni, mert maga is iskolázatlan, az ilyen helyzetek a gyerekek számára folyamatos kudarcérzethez, leszakadáshoz, kimaradáshoz vezethetnek.

A Magyar Nemzet cikke kitér arra, hogy a kormány korábban csak az összevont adatot hozta nyilvánosságra a családi pótlék megvonásáról, és a köziskolásoknál tapasztalt jelentős javulásnak köszönhetően az összadat is kedvezőbbnek bizonyult. Mindez elfedte, milyen nagy a gond az általános iskolákban. Farkas Melinda újságíró elemzése szerint azonban az idősebbeknél is csak látszólagos a javulás, a 16 évre leszállított tankötelezettségi korhatár következménye. Ezt látszik igazolni, hogy tavaly a 9. évfolyamosok közül még 2275 gyermek hiányzott, a 11.-esek közül viszont csak 183 diák, ám ha megnézzük a négy évvel ezelőtti adatokat, akkor az látszik, hogy ez a száma a tizedére zuhant. 

Egyszerűen azért, mert a problémás gyerekek zöme már korábban elhagyja a középiskolát, vagyis lógni sem tud  – az eredmény pedig akár így, akár úgy ugyanaz, szakképzetlen marad. Alkalmatlan a modern munkavégzésre, segélyből, közmunkából él majd, vagyis eltarthatjuk élete végéig.

Ezt támasztja alá az Magyar Tudományos Akadémia egy korábbi elemzése is, amely szerint  a középiskolákban 30 százalékos a lemorzsolódás, a szakképzésben pedig a hátrányos helyzetű tanulók felének nem sikerül végül szakmát szereznie.

A családi pótlék megvonása ettől még nem rossz intézkedés, mert legalább részleteiben is láthatóvá tett egy komoly problémát, amit az adatokból is láthatón még nem sikerült megoldani. A hangsúly tehát nem a nem-en, hanem a még-en van.

Próbálkozni kötelező. 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

„Néha az én fejemben is megfordul, hogy végleg haza kellene költözni”

Véletlenül épp a nagyapa, Molnár Ferenc fényképe alatt ülünk le a Centrál kávéházban, hogy az édesapáról, Sárközi Györgyről szóló új könyvéről és írói terveiről beszélgessünk a Londonban élő Sárközi Mátyással. Nagyinterjú a csütörtöki Heti Válaszban a nyolcvanéves íróval, lapunk állandó szerzőjével.

Ezért nem fogad el állami pénzt a magyar magánszínház alapítója

A magyar színházi élet megkerülhetetlen szereplője lett az idén tízéves Orlai Produkciós Iroda. Ahogy a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, Orlai Tibor a színházi világ csapkodó villámai között megy előre, s az általános panaszkodás közepette még a pénzt is előteremti.