A modern Magyarország egyik legnagyobb gondja: 15 százalékkal nőtt az iskolakerülők aránya

/ 2017.01.12., csütörtök 10:30 /

Sokan reméltek sokat az iskolakerülés miatti családi pótlék megvonástól. Az alapfokú oktatásban, sajnos, hiába, négy év alatt 15 százalékkal nőtt a lógók aránya.

A fő kérdés az volt, mit tehet az állam olyan családok esetén, amelyek nem tartják fontosnak a gyermek taníttatását, holott a felmérések szerint Magyarországon a jövedelemek, de még a várható élettartam is óriási mértékben függ az iskolázottságtól. De mit lehet tenni ott, ahol a szülő nem lát tovább az orránál? Vagy az iskola nem tud vonzóvá válni a gyerek számára? A kormány úgy gondolta, hogy meg kell vonni a családi pótlékot azoktól, akiknek a gyermeke 50 óránál többet hiányzik.

A Magyar Nemzet az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatait elemezve úgy találta, hogy ez az általános iskolákban nem hozta meg a várt eredményt. Sajnos. 

A 2011-es intézkedést 2012-ben tovább szigorították, eleinte az állami juttatást csak visszatartották, amíg a gyermek nem járt újra rendesen iskolába, azóta viszont a kieső időszakra teljesen megvonják a pótlékot. A statisztikák szerint 2012/2013-ban 5165 általános iskolás szüleitől vették el a pénzt, 2014/2015-re már 5920 gyermekétől (közben 750 ezerről 745 ezerre csökkent a gyereklétszám, vagyis a növekedés a valóságban nagyobb, mint első ránézésére látszik).

A lap szerint a hetedik és a nyolcadik osztályosokat érinti kiemelten a probléma, ott 20 százalékos a növekedés. Miközben pedig a napnál világosabb, hogy a nyolc általánost el nem végzők a munkaerőpiacról képtelenek lesznek saját jövedelmüket biztosítani.

Az MNO grafikonján az elmúlt 4 év adatai

Az intézkedés egyik oka a dinasztikus szegénység felszámolása volt, de a területi adatok azt jelzik, hogy nem túl nagy sikerrel: Borsodból származik a közel hatezer gyermek közül 1200, Szabolcsból pedig 650, miközben Zala megyében csak 55 érintett általános iskolás van. Vagyis pusztán a szigor mit sem ér, más intézkedésekre is biztosan szükség van ahhoz, hogy ezt a problémát megoldjuk. Ne bagatellizáljuk el, ez a modern Magyarország egyik legnagyobb gondja.

S amikor értelmiségi szülők azt tapasztalják, az iskola félmunkát végez,  mert gyermekeik úgy jönnek haza az iskolából, hogy nem értik a matekot, megakadnak a fizika vagy a nyelvtan házi feladatnál, és otthon kell a gyerkőcöt rávezetni a megoldásra, akkor mi legfeljebb csak morgunk. De ott, ahol a szülő nem tud segíteni, mert maga is iskolázatlan, az ilyen helyzetek a gyerekek számára folyamatos kudarcérzethez, leszakadáshoz, kimaradáshoz vezethetnek.

A Magyar Nemzet cikke kitér arra, hogy a kormány korábban csak az összevont adatot hozta nyilvánosságra a családi pótlék megvonásáról, és a köziskolásoknál tapasztalt jelentős javulásnak köszönhetően az összadat is kedvezőbbnek bizonyult. Mindez elfedte, milyen nagy a gond az általános iskolákban. Farkas Melinda újságíró elemzése szerint azonban az idősebbeknél is csak látszólagos a javulás, a 16 évre leszállított tankötelezettségi korhatár következménye. Ezt látszik igazolni, hogy tavaly a 9. évfolyamosok közül még 2275 gyermek hiányzott, a 11.-esek közül viszont csak 183 diák, ám ha megnézzük a négy évvel ezelőtti adatokat, akkor az látszik, hogy ez a száma a tizedére zuhant. 

Egyszerűen azért, mert a problémás gyerekek zöme már korábban elhagyja a középiskolát, vagyis lógni sem tud  – az eredmény pedig akár így, akár úgy ugyanaz, szakképzetlen marad. Alkalmatlan a modern munkavégzésre, segélyből, közmunkából él majd, vagyis eltarthatjuk élete végéig.

Ezt támasztja alá az Magyar Tudományos Akadémia egy korábbi elemzése is, amely szerint  a középiskolákban 30 százalékos a lemorzsolódás, a szakképzésben pedig a hátrányos helyzetű tanulók felének nem sikerül végül szakmát szereznie.

A családi pótlék megvonása ettől még nem rossz intézkedés, mert legalább részleteiben is láthatóvá tett egy komoly problémát, amit az adatokból is láthatón még nem sikerült megoldani. A hangsúly tehát nem a nem-en, hanem a még-en van.

Próbálkozni kötelező. 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.