valasz.hu/itthon/kiszamoltuk-igy-nezne-ki-az-orszaggyules-kulonbozo-valasztasi-rendszerekben-128183?utm_source=hirlevel&utm_medium=email&utm_content=heti_hirlevel&utm_campaign=2018_04_18

http://valasz.hu/itthon/kiszamoltuk-igy-nezne-ki-az-orszaggyules-kulonbozo-valasztasi-rendszerekben-128183?utm_source=hirlevel&utm_medium=email&utm_content=heti_hirlevel&utm_campaign=2018_04_18

A modern Magyarország egyik legnagyobb gondja: 15 százalékkal nőtt az iskolakerülők aránya

/ 2017.01.12., csütörtök 10:30 /

Sokan reméltek sokat az iskolakerülés miatti családi pótlék megvonástól. Az alapfokú oktatásban, sajnos, hiába, négy év alatt 15 százalékkal nőtt a lógók aránya.

A fő kérdés az volt, mit tehet az állam olyan családok esetén, amelyek nem tartják fontosnak a gyermek taníttatását, holott a felmérések szerint Magyarországon a jövedelemek, de még a várható élettartam is óriási mértékben függ az iskolázottságtól. De mit lehet tenni ott, ahol a szülő nem lát tovább az orránál? Vagy az iskola nem tud vonzóvá válni a gyerek számára? A kormány úgy gondolta, hogy meg kell vonni a családi pótlékot azoktól, akiknek a gyermeke 50 óránál többet hiányzik.

A Magyar Nemzet az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatait elemezve úgy találta, hogy ez az általános iskolákban nem hozta meg a várt eredményt. Sajnos. 

A 2011-es intézkedést 2012-ben tovább szigorították, eleinte az állami juttatást csak visszatartották, amíg a gyermek nem járt újra rendesen iskolába, azóta viszont a kieső időszakra teljesen megvonják a pótlékot. A statisztikák szerint 2012/2013-ban 5165 általános iskolás szüleitől vették el a pénzt, 2014/2015-re már 5920 gyermekétől (közben 750 ezerről 745 ezerre csökkent a gyereklétszám, vagyis a növekedés a valóságban nagyobb, mint első ránézésére látszik).

A lap szerint a hetedik és a nyolcadik osztályosokat érinti kiemelten a probléma, ott 20 százalékos a növekedés. Miközben pedig a napnál világosabb, hogy a nyolc általánost el nem végzők a munkaerőpiacról képtelenek lesznek saját jövedelmüket biztosítani.

Az MNO grafikonján az elmúlt 4 év adatai

Az intézkedés egyik oka a dinasztikus szegénység felszámolása volt, de a területi adatok azt jelzik, hogy nem túl nagy sikerrel: Borsodból származik a közel hatezer gyermek közül 1200, Szabolcsból pedig 650, miközben Zala megyében csak 55 érintett általános iskolás van. Vagyis pusztán a szigor mit sem ér, más intézkedésekre is biztosan szükség van ahhoz, hogy ezt a problémát megoldjuk. Ne bagatellizáljuk el, ez a modern Magyarország egyik legnagyobb gondja.

S amikor értelmiségi szülők azt tapasztalják, az iskola félmunkát végez,  mert gyermekeik úgy jönnek haza az iskolából, hogy nem értik a matekot, megakadnak a fizika vagy a nyelvtan házi feladatnál, és otthon kell a gyerkőcöt rávezetni a megoldásra, akkor mi legfeljebb csak morgunk. De ott, ahol a szülő nem tud segíteni, mert maga is iskolázatlan, az ilyen helyzetek a gyerekek számára folyamatos kudarcérzethez, leszakadáshoz, kimaradáshoz vezethetnek.

A Magyar Nemzet cikke kitér arra, hogy a kormány korábban csak az összevont adatot hozta nyilvánosságra a családi pótlék megvonásáról, és a köziskolásoknál tapasztalt jelentős javulásnak köszönhetően az összadat is kedvezőbbnek bizonyult. Mindez elfedte, milyen nagy a gond az általános iskolákban. Farkas Melinda újságíró elemzése szerint azonban az idősebbeknél is csak látszólagos a javulás, a 16 évre leszállított tankötelezettségi korhatár következménye. Ezt látszik igazolni, hogy tavaly a 9. évfolyamosok közül még 2275 gyermek hiányzott, a 11.-esek közül viszont csak 183 diák, ám ha megnézzük a négy évvel ezelőtti adatokat, akkor az látszik, hogy ez a száma a tizedére zuhant. 

Egyszerűen azért, mert a problémás gyerekek zöme már korábban elhagyja a középiskolát, vagyis lógni sem tud  – az eredmény pedig akár így, akár úgy ugyanaz, szakképzetlen marad. Alkalmatlan a modern munkavégzésre, segélyből, közmunkából él majd, vagyis eltarthatjuk élete végéig.

Ezt támasztja alá az Magyar Tudományos Akadémia egy korábbi elemzése is, amely szerint  a középiskolákban 30 százalékos a lemorzsolódás, a szakképzésben pedig a hátrányos helyzetű tanulók felének nem sikerül végül szakmát szereznie.

A családi pótlék megvonása ettől még nem rossz intézkedés, mert legalább részleteiben is láthatóvá tett egy komoly problémát, amit az adatokból is láthatón még nem sikerült megoldani. A hangsúly tehát nem a nem-en, hanem a még-en van.

Próbálkozni kötelező. 

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.