A múltat végképp elfogadni

/ 2013.08.19., hétfő 08:30 /
A múltat végképp elfogadni

A Székesfehérvárra kihelyezett augusztus 19-i kormányülés jelképezi azt a törekvést, amellyel a kabinet a múltat a mába akarja emelni. Noha a hagyományteremtés stílushibákkal is jár, az identitáspolitika révén a legtöbb nemzeti emlékhelyünk megújul.

Szent István halálának 900. évfordulója. 1938-ban lett nemzeti ünnep augusztus 20-a

Több mint kormányülés: a kabinet augusztus 19-én a Szent István halálának 975. évfordulójára emlékező Székesfehérváron tart ünnepi összejövetelt. A helyszínválasztás jelképezi a Fidesz-kabinetre az 1998-2002 közti ciklusban és most is jellemző törekvést, amely a nemzeti hagyományokat akarja új tartalommal megtölteni. Igaz, a "márkásítás" stílushibákkal is jár. Az alaptörvény megszületését ünneplő festménysorozattal például nemcsak a változó művészi színvonal, hanem a koridegensége miatt is gond volt, hiszen a kezdeményezés nem vett tudomást arról, hogy a XX-XXI. század vizuális nyelve a film, a fénykép vagy a digitális tartalom, nem a XIX. század végére jellemző olajfestészet.

Az augusztus 19-i kormányülés Székesfehérvár lokálpatrióta öntudata előtt is tiszteleg. Fejér megye székhelye az itt megkoronázott 43 uralkodónk emlékére koronázási játékokkal szeretné megtölteni tartalommal a "Szent István városa" címet. A kezdeményezés csak Magyarországon újszerű: egykori másik koronázóvárosunkban, Pozsonyban már évek óta tartanak szertartásjátékokat. Ezt a lemaradást szeretné pótolni a székesfehérvári Szent István-emlékév bizottsága. "A mai kor nyelvén megidézett hagyományokkal akarjuk erősíteni a székesfehérvári öntudatot. Szent István halálának ezredik évfordulóján, 1938-ban egy itteni ünnepi országgyűlés tette állami ünneppé augusztus 20-át, erre is emlékezünk" - mondja a Heti Válasznak Csurgai Horváth József, a fehérvári levéltár igazgatója, az emlékév szervezőbizottságának vezetője. Az augusztus végi programok során a Fő utca falaira képregényszerűen vetített középkori krónikarészletek, az interaktív játszóházak, az óriásbábok felvonulása, a 2038-ban élő székesfehérváriaknak címzett időkapszula is mind azt a célt szolgálják, hogy a hagyomány ne történészek és politikusok magánügye, hanem érdekes és szórakoztató eseménysorozat legyen.

Bár az augusztus 20-i ünnepet a kommunista diktatúra sem látta jónak eltörölni (csak megpróbálták rendszerkonform tartalommal megtölteni), a rendszerváltáskor nem volt magától értetődő Szent István napjának kiemelt helye.

Nagykoalíció augusztus 20-ért

Az Országgyűlés hosszan vitatkozott arról 1991-ben, hogy a három nemzeti ünnep - március 15., augusztus 20., október 23. - közül melyik legyen a hivatalos állami ünnep. A frontvonalak még nem kizárólag jobb- és baloldal között húzódtak: az MDF-es Kelemen András például azzal érvelt október 23-a elsőbbsége mellett, hogy a "magyarság akkor lépett be a világtörténelembe". Végül 1991 márciusában a kormánypárti MDF, FKGP és KDNP politikusai mellett ellenzéki képviselők (17 SZDSZ-es, hét szocialista és három fideszes) is megszavazta, hogy augusztus 20-a legyen az állami ünnep. (Az ellenzékiek nagy többségéhez hasonlóan a kormányzó MDF két neves képviselője, Csurka István és Szentágothai János agykutató is tartózkodott.)

Székesfehérvári díszőrség. Ünnepség Szent István szarkofágjánál az államalapító király emlékévének januári elindulásakor Fotó: MTI - Kovács Tamás

"Nem elsősorban ideológiai nézetkülönbségek, inkább praktikus megfontolások alapján zajlott a vita. Többen szóvá tették, hogy augusztus 20. a legtöbb országban a nyári szabadságok időszaka, így a magyar követségek nem tudnak a napra rendezvényeket szervezni" - emlékezik vissza Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, az MDF akkori elnökségi tagja. A Szent István-kultuszt túlzottan katolikusnak nevező véleményekre utalva a Közép-Európa-szakértő azt mondja: a térség leginkább ateista országa, Csehország is Szent Vencel napján, szeptember 28-án emlékezik az államalapításra. A varsói egyetemen oktató Kiss Gy. Csaba hozzáteszi: térségünkben a nemzeti ünnepek általában az államalapításhoz és a nemzeti függetlenséghez kapcsolódnak. Így a lengyelek országuk 1918-as újjászületésére, Szlovénia és Horvátország pedig Jugoszláviából történő kiválásukra emlékeznek.

S míg Nyugat-Európában az állami-nemzeti jelképrendszer átalakulóban van (a francia július 14-én már régen nem a katonai díszszemle, hanem a helyi utcabál a legfontosabb), Közép- Európában igyekeznek a múltat újjáéleszteni, teszi hozzá Kiss Gy. Csaba. E törekvés nemcsak az államférfiak kultuszában - mint a lengyel Piłsudski vagy a cseh Masaryk - mutatkozik meg. A történelem fontosságát hangsúlyozva még a 2004-ben született új állam, Montenegró is egy középkori dinasztia, a Crnojevićek címerét tette zászlajára.

Álmok álmodói, világraszóló magyarok

E közép-európai kontextusból érthetőbb, miért indult kísérlet a magyar történelem új tartalommal való megtöltésére. A rendszerváltás után az első nagyobb múltidéző eseménysorozat 1996-ban, a honfoglalás millecentenáriumán volt. Jóllehet II. János Pál pápa ekkor másodjára is ellátogatott Magyarországra, és alapításának ezredik évfordulójára befejeződött a pannonhalmi apátság felújítása, a megemlékezéssorozat nem lett olyan nagyszabású, mint eredetileg gondolták. Az 1996-ra tervezett világkiállítást ugyanis a hatalomra jutott szocialista-liberális koalíció 1994 nyarán lemondta.

A magyar államalapítás ezredik évfordulóján, 2000-ben az első Orbán-kormány, talán a csorbát kiköszörülendő,igyekezett a lehető legszélesebb ünnepségsorozatot szervezni. A Nemeskürty István történész kormánybiztos vezette iroda több mint ötmilliárd forintból gazdálkodva az ország több száz településén támogatta szobrok és más műalkotások létrehozását, közel kétszáz helyi vagy regionális millenniumi kiállítás megrendezését. Szinte minden településen átadták a millenniumi zászlókat, és a legtöbb közösség igyekezett önállóan is megemlékezni. Az első Orbán-kormány más szempontból is újdonságot hozott. A kommunizmus és a holokauszt áldozatai emléknapjának bevezetésével vagy a Terror Háza, a Millenáris Álmok álmodói kiállításának megnyitásával a legfiatalabbak számára is értelmezhető eszközökkel igyekezett identitást építeni.

A kezdeményezéseket bíráló ellenzék aztán kormányon maga is hasonló eszközökkel élt. Kossuth Lajos halálának 200. évfordulóján például az SZDSZ igyekezett magához kötni az egykori kormányzót: a liberális párt megemlékezéseket szervezett, és buzgón használta a "Kossuth Lajos, a szabadság embere - SZDSZ, a szabadság pártja" szlogent. A 2003-as Deák Ferenc-emlékév pedig kapóra jött a magát a "nemzeti közép kormányának" pozicionáló Medgyessy-kabinetnek. Ne legyünk igazságtalanok: ekkor újult meg a haza bölcsének méltatlan állapotban lévő söjtöri szülőháza és a Fiumei úti sírkertben található mauzóleuma. "Közmegegyezéssel Európába, ez a deáki életmű ma érvényes, nekünk szóló üzenete" - mondta Medgyessy Péter a mauzóleum avatásakor. Ám a politikai üzenetet elnyomta a botrány, amelyet a Söjtörre kihelyezett kormányülés Budapestről szállított menüje okozott.

Idővel azonban inkább a szimbolikus témákkal kapcsolatos balliberális érdektelenség volt a jellemző: a 2000- es évek második felében augusztus 20- a legfontosabb látványossága a Duna fölötti repülőverseny lett.

Hagyományőrző nyílzápor

A 2010-ben megalakult második Orbán-kormány "múltmárkásítási" - elsősorban az alaptörvény ünnepléséből kinövő szoborállítási és könyvkiadási - programja éles bírálatokat váltott ki. Kevesebb figyelmet kapott a nemzeti múlt újragondolásával kapcsolatos másik kezdeményezés. Egy tavaly év eleji törvénymódosítás egy kiemelt nemzeti emlékhely és tíz nemzeti emlékhely felsorolásával a nemzeti örökség új kánonját hozta létre. A Kossuth tértől a székesfehérvári romkertig terjedő emlékhelyek munkájának összehangolására, közös stratégiáinak kidolgozására pedig idén júliusban megalakult a Nemzeti Örökség Intézete.

Sok esetben igencsak innovatívan kísérleteznek a hagyomány eladhatóságával. A mohácsi csata emlékhelyén 2011-ben új fogadóépületet avattak, melyben modern kiállítás váltotta fel a megfakult térképeket és monoton csataleírásokat felvonultató tárlatot. Az ötszáz évvel ezelőtti katasztrófához vezető utat három, HD-minőségű, a korosztályok tudásszintjéhez igazodó kisfilm mutatja be: külön az óvodásoknak, az iskolásoknak, a felnőtteknek.

Még ennél is nagyobb sikert aratott a látogató csatába emelése. A turista a legmodernebb technikai eszközök segítségével olyan vizualizált csatatérbe kerül, ahol korhű öltözékben maga is a harc részese lesz. Így egyetlen szempillantás alatt átélhetővé válik a lábjegyzetes hadtörténeti szakmunkák nehézkes fejtegetése a magyar sereg hadrendjéről, az ütközet lefolyásáról, a szultán sátrának közelében levágott vakmerő magyar lovagokról. És még csak Mohácsig sem kell elmenni az élményért - nem sokkal az új látogatóközpont megnyitása után készült el a Történelmi Animációs Egyesület élethű csataanimációja. A Medieval Total War számítógépes játék alapján készült rekonstrukciót eddig közel 400 ezren élvezték végig a YouTube-on. Köztük bizonyára olyanok is, akik annak idején a történelem órán végigunatkozták a mohácsi vészről szóló tanári magyarázatot.

Egy másik kezdeményezés azt célozza, hogy emlékezetesek legyenek azok a bizonyos történelemórák. A pákozdi katonai emlékhelyen nagy népszerűségnek örvend a "Hazafiság iskolája", melynek keretében akár egész iskolák kaphatnak élményszerű betekintést az 1848-49-es forradalom vagy a világháborúk történetébe. A fizikai és szellemi vetélkedőkön a tavalyi tanévben közel négyezer, elsősorban Fejér megyei kisiskolás vett részt.

Más intézmények sem vártak felsőbb segítségre a hagyomány újragondolásához. A dél-alföldi népéletet és a magyarság őskultúráját bemutató ópusztaszeri emlékpark például nemrég Rózsa Sándor betyár születésének 200. évfordulójára emlékezett nagy sikerrel. De egyre többeket vonz a honfoglalás korának felelevenítése: június végén több mint 1200 íjász hagyományőrző lőtte ki egyszerre nyilát, így tisztelegve a 907-es pozsonyi csata előtt. "A park nevében ott szerepel a "nemzeti" és a "történeti" jelző. Az őseink előtti főhajtást a ma emberének szóló szolgáltatáscsomagba kell illesztenünk" - magyarázza Kertész Péter, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója. Hozzáteszi, hogy hónapokon belül egymilliárd forint értékben újul meg az 55 hektáros intézmény: új látogatóközpont épül, a Feszty-körképnek is otthont adó rotunda épületét pedig belülről körbejárhatóvá teszik. Így lesz még élményszerűbb a magyar történelem kezdetét megidéző műalkotás.



Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke
Megélni a múltat

Júliusban megalakult a Nemzeti Örökség Intézete, mely többek között a nemzeti emlékhelyek fejlesztési stratégiáját fogja össze. Radnainé Fogarasi Katalin elnök szerint a cél az, hogy minden iskolás eljusson a megújuló nemzeti emlékhelyekre.

- Létezett már a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság. Miért volt szükség a Nemzeti Örökség Intézetére?

- A neves közéleti személyiségek alkotta bizottság továbbra is megmarad. A nemzeti emlékhelyek gondozása, a velük kapcsolatos stratégiák kidolgozása már olyan nagy feladat volt, hogy nem volt elegendő hozzá a bizottság négyfős titkársága.


- Mi a közös az olyan eltérő emlékhelyekben, mint a somogyvári apátság és a Hősök tere?

- A parlament azért döntött e tíz nemzeti emlékhely és a kiemelt nemzeti emlékhely megnevezése mellett, mert úgy látta: a magyar múlt öröksége összeköti őket. Más-más századokban született, más karakterű emlékekről van szó, de szükséges a róluk való egységes gondoskodás, az egységes arculat kialakítása. Miért ne lehetne például az emlékhelyeknek azonos arculatú honlapjuk? Csak így lehet a legfiatalabbaknak is továbbörökíteni a helyszínek által is jelképezett nemzeti kultúrát és történelmet.

- Az intézet feladata lesz a műemlékek felújítása?

- Nem, az épített örökség, a műemlékek továbbra is a Forster Gyula Központ alá tartoznak, mi főleg az örökség szellemi részével foglalkozunk. Ez tágabb, ugyanakkor szubjektívebb kategória. Feladatunk, hogy a ránk hagyományozott örökséget bevigyük az oktatási rendszerbe. Teljesíthető célnak tartom, hogy tanulmányai során minden tanuló eljusson a nemzeti emlékhelyekre.



Az örökség nemzeti tizenegye

KIEMELT NEMZETI EMLÉKHELY

KOSSUTH LAJOS TÉR
2014 márciusáig 20 milliárd forintból parlamenti mélygarázs, látogatóközpont, múzeum épül, megújulnak a tér szobrai és burkolata is.

NEMZETI EMLÉKHELY

BUDAI VÁRNEGYED
Február elején kezdődött meg a hajdan könnyűzenei koncerteknek otthont adó, ám az elmúlt harminc évben omladozó Várbazár rekonstrukciója; a várnegyed többi részének újjáépítéséről egyelőre csak tervek vannak.

NEMZETI MÚZEUM
Egy tavaly decemberi kormányhatározat a Nemzeti Múzeum keretébe utalta többek között a nagycenki Széchenyi-emlékmúzeumot, a balassagyarmati Palóc Múzeumot és a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhelyet.

RÁKOSKERESZTÚRI ÚJKÖZTEMETŐ, 298., 300. ÉS 301. PARCELLA
A három parcellában a Rákosi-diktatúra idején politikai okokból kivégzettek, az 1956-os forradalom törvényes miniszterelnöke, Nagy Imre és mártírtársai, illetve a szabadságharcot követő megtorlás áldozatai nyugszanak.

HŐSÖK TERE
Budapest egyik legfontosabb közterének környezete alapjaiban változik meg, ha az évtized végére felépül a múzeumi negyed, s megújítják a Városligetet.

DEBRECENI REFORMÁTUS NAGYTEMPLOM ÉS KOLLÉGIUM
Orbán Viktor miniszterelnök május végén jelentette be, hogy a reformáció elindulásának 500. évfordulójáig, 2017-ig az állam tízmilliárd forintot szán a Debreceni Református Kollégium és iskoláinak rendbehozatalára.

MOHÁCSI TÖRTÉNELMI EMLÉKHELY
Az 1526-os csata emlékparkja 2011-ben új fogadóépületet kapott, interaktív elemekkel újították fel a kiállítást - a számítógépes animációknak köszönhetően a látogatók szinte résztvevőként idézhetik meg az ütközetet.

ÓPUSZTASZERI EMLÉKPARK
A magyarok bejövetelét ábrázoló Feszty-körképnek és skanzennek otthont adó Ópusztaszeren nemrég látványos programsorozattal ünnepelték Rózsa Sándor születésnapját; fejlesztésre itt is milliárdos összeg jut.

PÁKOZDI KATONAI EMLÉKHELY
A 2002 szeptemberében az 1848-49- es forradalom első katonai győzelmének színhelyén megalakult intézmény a XIX. századtól az első és második világháborún át a békefenntartó műveletekben elhunyt honvédekig állít emléket a magyar katonáknak.

SOMOGYVÁR-KUPAVÁR
A hagyomány szerint egykor Koppány vezér erődítményének, később a Szent László alapította bencés apátságnak otthont adó somogyi falu önkormányzata tavaly másfél milliárd forintot nyert az emlékhely megújítására.

SZÉKESFEHÉRVÁR, ROMKERT
Az évszázadok viharai miatt szinte csak az alaprajzot kiadó romok maradtak meg a Szent István által alapított bazilikából, mely az egyik központja lesz az első királyunk emlékét idéző játékoknak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.