Az orosz fegyverkezésre figyelmeztetett Budapesten a NATO második embere

/ 2015.05.20., szerda 13:40 / Hírforrás: Heti Válasz – MTI

Megvédhető-e Közép-Európa? címmel tartott nemzetközi biztonságpolitikai konferenciát hétfőn a Danube Institute és a NATO Public Diplomacy. Alexander Vershbow, a NATO főtitkárhelyettese a növekvő orosz katonai kiadások és fegyverfejlesztések mellett az erőteljes orosz propagandagépezet működésére és új hadviselési koncepciók veszélyeire hívta fel a figyelmet.

„Nem tudjuk, honnan jön a nagyobb kockázat, délről vagy keletről, a NATO-nak késznek kell lennie arra, hogy fellépjen mindkét irányból érkező fenyegetésekkel szemben” – mondta bevezetőjében Martonyi János volt külügyminiszter, aki a Danube Institute nemzetközi tanácsadó testületének elnökeként a házigazda szerepét töltötte be a 18-i budapesti rendezvényen, a Hadtörténeti Intézetben. Ehhez egyrészt nagyobb egységre van szükség a NATO-n és az Európai Unión belül, másrészt javítani kell a NATO és az EU együttműködését – mondta az exkülügyminiszter.

„Orosz kapcsolataink évtizedek óta nem látott mélységbe estek vissza” - kezdte felszólalását Alexander Vershbow, a NATO főtitkárhelyettese. „Putyin határokat rajzol át és vissza akarja hozni a hidegháborús viszonyokat. Mindeközben az idegenellenes, nacionalista orosz propaganda azt hirdeti, hogy a NATO és az Egyesült Államok támadja Oroszországot, gyengíteni, bomlasztani akarja.” A főtitkárhelyettes szerint Oroszország izoláltsága erősödni fog, ha továbbra sem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot és Ukrajna szuverenitását. „Sokat küzdöttünk a szabad, egységes Európáért, ezt most nem akarjuk feladni” - mondta.     

Felidézte, hogy a NATO több mint 20 éven át széles körű együttműködésre törekedett Oroszországgal. Sikerült stabilizálnia Boszniát, Koszovót, a szervezet együttműködött az orosz kormánnyal az Európa Tanácsban és a terrorizmus elleni küzdelemben. Öt éve a lisszaboni NATO-csúcstalálkozón még részt vett Dmitrij Medvegyev orosz elnök – sorolta. A közönség soraiból ekkor Szapáry György volt washingtoni nagykövet megkérdezte, mikor kezdtek először aggódni Putyin szándékai miatt. A főtitkárhelyettes válaszába elmondta, hogy Szakasvili volt grúz elnök 2009-ben, a grúz háború után megjegyezte neki: „Vigyázz, a Krím lesz a következő.” Ezt a kijelentést akkor félresöpörték, de nem gondolja, hogy emiatt magukat kéne hibáztatni.

Alexander Vershbow, a NATO főtitkárhelyettese

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Vershbow emlékeztetett, az orosz fenyegetésre válaszul a NATO megerősítette jelenlétét a Balti-tengeren, és tavaly szeptemberben megállapodás született a gyors reagálású - 48 órán belül bevethető -, légi és tengeri támogatású közös kontingensről, valamint a hírszerzési együttműködésről. Ami a politikai teendőket illeti, átfogó stratégiára van szükség ahhoz, hogy a köztes - a NATO és Oroszország között elterülő - országok is meg tudják őrizni szuverenitásukat, mondta Vershbow. Meg kell találni a módját, hogyan lehet segíteni Ukrajnát, illetve Oroszország más szomszédjainak stabilitását - mondta az amerikai diplomata. Kijelentette: a NATO-nak és az Európai Uniónak erősítenie kell az együttműködést, hogy jobban ellen tudjanak állni az orosz dezinformációnak. A következő EU-csúcs és a 2016-ban esedékes varsói NATO-csúcstalálkozó jó alkalom lesz erre.

A hallgatóság soraiból feltett azon kérdésre, hogy az atlanti szervezet elégedett-e a magyar elkötelezettséggel, a főtitkárhelyettes azt válaszolta: Magyarország folyamatosan hozzájárul a NATO erőfeszítéseihez, például a C-17-es szállító repülőgépeket kiszolgáló pápai repülőtérrel, vagy azzal, hogy részt vállal a balti államok légtérvédelmében. Külön megköszönte, hogy hazánk 150 katonát küld az Iszlám Állam ellen. Az aktuális feladatokban Magyarország tehát nagyon jól teljesít – mondta -, a védelmi kiadások terén viszont vannak aggályok. Reméljük, közeledni fognak a hazai össztermék (GDP) 2 százalékához - jegyezte meg. A biztonság nincs ingyen, áldozni kell rá, a tagállamoknak be kell tartaniuk azokat a kötelezettségeket, amelyeket a tavaly szeptemberi walesi NATO-csúcson a honvédelmi kiadások növelésével kapcsolatban vállaltak, hangsúlyozta Vershbow.

Az Országgyűlés külügyi bizottságát vezető Németh Zsolt felszólalásában arra szólított: világossá kell tenni az Oroszországhoz való hozzáállást. Szerinte a 21. században nem elfogadható a befolyási övezet növelése; a minszki megállapodás betartása helyett az oroszok folyamatosan megszegik azt, ezért a szankciók kérdése újra napirendre fog kerülni. Majd hozzátette, hogy az „antieurópai lépések ellenére” is európai országnak tartja Oroszországot. A hibrid háború és a dezorientációs kísérletek kapcsán Németh Zsolt úgy vélte, a Jobbik is eszköze ennek a stratégiának.

A közép-európai együttműködést értékelve Németh úgy fogalmazott, ha az a kérdés, hogy Közép-Európa megosztott vagy egységes, a válasz: egységesebb, mint ellenfelei szeretnék, de kevésbé egységes, mint kellene. A visegrádi négyeknek együttes erőt kellene alkotniuk a Nyugat-Balkánnal. Robert Ondrejcsak szlovák elemző, az Európai és Észak-atlanti Kapcsolatok Intézetének igazgatója, úgy vélte: Közép-Európa jelenleg sajnos jócskán megosztott, a lengyelek és a románok jóval atlantistábbak, mint a csehek, szlovákok, magyarok. Szerinte ez nem a legszerencsésebb fejlemény. Elmondta: ezek az országok ma nagyon sérülékenyek, az oroszok által zsarolhatók. Németh erre válaszul kifejtette: Lengyelország és Magyarország merőben más pozícióban van az energiafüggőség okán, míg Magyarország 100 százalékban rászorul az orosz gázra, a lengyelek több lábon állnak. Ukrajna kapcsán hangsúlyozta, hogy az ukránok jövője Közép-Európában van, „Közép-Európa biztonságilag, iparilag is erős háttér lehet Ukrajnának”. Németh Zsolt szerint a háború nem lehet kifogás a reformok késleltetésére, noha nem könnyű egyszerre függetlenségi háborút vívni és reformokat végrehajtani. Fontos, hogy az ukránok ellenálljanak a szélsőségeknek, és belássák, hogy a kisebbségi probléma Ukrajnában az orosz propaganda nélkül is létezik - mondta.

Heinz Gärtner, az ausztriai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója hozzászólásában a max weber-i modern állam fogalmának kikezdésére hívta fel a figyelmet, és az Ausztria által választott semlegesség útját ajánlotta Ukrajna figyelmébe. „Történelmi jelentőségű átalakulás zajlik ma, a westfáliai rendszer összeomlását láthatjuk a nem állami szereplők megjelenésével”- fejtette ki. A hidegháborúban a kollektív védelemre koncentráló NATO olyan új kihívásokkal találja ma szembe magát, mint a regionális válságok, a bukott államok gócpontjai vagy az energiaválság. Ehhez kell igazítani a NATO poltikáját, amelynek középpontjában a Békepartnerségi programok állnak, mondta az osztrák külügyi szakértő, aki Ukrajna kapcsán az ausztriai semlegesség opcióját javasolja fontolóra venni a nemzetközi közösségnek.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.