Feszültséggel teli átalakulás a Külügyminisztériumban

A nemzetközi helyzet fokozódik

/ 2014.08.02., szombat 15:40 /
Feszültséggel teli átalakulás a Külügyminisztériumban

Személycserékkel, feszültségekkel teli felfordulást él meg napjainkban a Külügyminisztérium. Új irányvonal alakul az erősítendő gazdaságpolitika jegyében, agilis, fiatal diplomatákkal – mely fejleményben a régi garnitúra egy része politikai tisztogatást lát, és a korábbi évek eredményeit félti.

Nyugati zászló alatt hajózunk, de keleti szél fúj a világgazdaságban – adta meg az új külügyi irányvonal alapvetését a miniszterelnök. Ennek megfelelően a választások után megérkezett a Bem rakpartra a keleti nyitás államtitkáraként is emlegetett Szijjártó Péter. Vele pedig az az új megközelítés, amely már több európai országban (Franciaország, Svédország, Szlovákia) bizonyított, ám nálunk a klasszikus diplomácia képviselői idegenkedéssel fogadják. A külgazdaság párosítása a külüggyel, az állami szerepvállalás erősítése a piacok felderítésében, valamint az üzletek beindításában ugyanakkor csak látszólag keleti sajátosság. Első ránézésre független, profitorientáltnak tűnő nyugat-európai magáncégek érdeksérelme esetén előbújik az állam, és az asztalra csap vállalatai védelmében. Több szempontból is érdekünk tehát a külgazdasági érdekérvényesítés, újabb exportpiacok meghódítása a magyar termékek és szolgáltatások számára.

A változás szele

Szijjártó Péter, aki papíron „csak” parlamenti államtitkár és miniszterhelyettes, gyakorlatilag mindenütt ott van, ahol az érdekkijáró stratégiának keresnivalója lehet. Minisztere, Navracsics Tibor viszont alkalmasint hamarosan továbblép, hiszen elvben hazánk részéről ő az uniós biztosi poszt várományosa. (Bár lehet, hogy változik a felállás, Brüsszel ugyanis szívesebben látna tőlünk női biztost.) Navracsicsot legalább kétszáz tisztviselő követte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból a külügybe, őket javarészt a kulturális diplomáciához irányították. (A területet eddig Prőhle Gergely vezette helyettes államtitkárként; ő az Emberi Erőforrások Minisztériumában folytatja nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkárként.) Az új külügyi stratégiában a kulturális diplomácia tölti be a „lágy erő” szerepét, mely a külgazdasági kapcsolatok erősítését támogatja. Ennek jegyében a tárca magához vonta a magyar kultúra képviseletében fontos szerepet játszó, 21 országban jelen lévő intézményhálózatot, a Balassi Intézetet is. Az új tárca tehát csúcsminisztériummá növi ki magát, három új államtitkársággal (biztonságpolitikai – a Párizsból hazatérő Mikola Istvánnal, külgazdasági – a volt TEVA-vezér Szabó Lászlóval, kulturális diplomáciai – a volt KIM-es államtitkár Balatoni Monikával, akinek új posztján szemére vetik a tárgyalóképes nyelvtudás hiányát), hat helyettes államtitkárral és megannyi új főosztállyal.

Ki megy, ki marad

A külszolgálatot ellátók is érezhetik a változás szelét, hiszen Szijjártó Péter a napokban új típusú nagyköveti feladatrendszerről beszélt: a cél itt is a gazdasági szempontok erősítése. A tárca vezetői arra számítanak, hogy mostantól könnyebben lehet mérni a nagykövetek eredményességét: kinek sikerült több piacot szerezni a magyar vállalkozások számára. Idén számtalan nagykövet négyéves ciklusa ért a végére, s olyanok is akadnak, akiknek más feladatot szánnak. Idő előtt hazajön például Ankarából Hóvári János történész, turkológus, illetve Sümeghy Gyula, a hágai misszió 2011-ben kinevezett vezetője – korábban mindketten Németh Zsolt kabinetfőnökei voltak, mely tényből többen az egykori államtitkár kegyvesztését olvassák ki; árnyalja viszont a képet, hogy az egykor hasonló tisztséget betöltő szófiai nagykövet, Klein András a helyén maradhat.

Mile Lajos története más szempontból érdekes: a politikus részt vett az MDF, az SZDSZ, a Fidesz, sőt később az LMP megalakulásában is. Az előző parlamenti ciklusban az LMP sorait erősítő képviselő néhány hete felfüggesztette párttagságát – úgy hírlik, kolozsvári főkonzullá nevezik ki. A románul nem beszélő ellenzéki politikus kinevezése pikáns, ám nem előzmény nélküli fejlemény, hiszen az egykori SZDSZ-es Szent-Iványi István ljubljanai nagyköveti széke is bebetonozottnak tűnik. Szijjártó Péter Népszabadságnak adott interjújában nemrég a politikus-diplomatát a lojalitás és a megalkuvás nélküliség követendő példájaként állította a társai elé – ezzel nem kis zavart okozva a kormány iránt elkötelezett diplomáciai karban.

Győri Enikő, az európai uniós ügyekért felelős államtitkár, volt európai parlamenti képviselő, a magyar uniós elnökség sikeres levezénylője nehéz döntés elé került: államtitkárságát áthelyeznék a Lázár János felügyelte Miniszterelnökség alá. Egyes kormányzati tényezők – Balázs Péter volt külügyminiszterrel egyetértésben – viszont azt tartják, hogy az Európai Tanácsban képviselt magyar álláspontot koordináló államtitkárság nagyon is jó helyen volt a Külügyminisztériumban. Feltételezhetően Győri is így gondolja, máskülönben nem távozna Madridba nagykövetnek.

Nagy, feszültségektől sem mentes átalakulás zajlik tehát a külügyben, és nem csupán a felsőbb szinteken – nem véletlen, hogy nem találtunk nyilatkozni hajlandó személyt a Bem téren. A vezetők egyrészt magukkal hozták apparátusukat, az új kollégák betagozódása a külügy különleges világába azonban nem problémamentes. A minisztériumban nem zárultak le a személycserék, így nem tudni pontosan, ki megy, és ki maradhat. Márpedig ahogy többen – köztük Göncz Kinga volt külügyminiszter – hangsúlyozzák, a diplomáciában fontos a különleges szakértelem, a nemzetközi kapcsolatokban pedig a folyamatosság – ezért kormányváltások idején sem igen szokás nagyon átrendezni a sorokat. Nem véletlen, hogy a többi minisztériumban ismeretlen, szakmai felvételi vizsgán kell megfelelnie annak, aki csatlakozni szeretne a diplomáciai karhoz – a most más tárcától átvett tisztviselőknek azonban nem kellett ilyen vizsgát tenniük.

London, Párizs

A személycseréknek ezzel még nincs végük, hiszen július végén kezdődtek a meghallgatások a betöltetlen nagykövet i posztokra. A kurrens helyeken az időközben visszalépett Szentmihályi Szabó Péter író római nagyköveti jelölésén túl hasonló meglepetés nem várható. Moszkvába minden bizonnyal a jelenleg Olaszországba rendelt Balla Jánost küldik, Bécsbe az egykori fideszes sajtófőnök, későbbi helyettes kulturális államtitkár, Hammerstein Judit esélyes. Szapáry Györgyöt a miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadója, Szemerkényi Réka váltaná Washingtonban, Párizs esetében pedig felmerült a volt európai parlamenti képviselő, Őry Csaba neve.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.