valasz.hu/itthon/apam-nem-volt-homoszexualis-kiraly-tamas-fia-allitja-apja-tipikus-nyolckeres-gyilkossag-aldozata-lett-124117

http://valasz.hu/itthon/apam-nem-volt-homoszexualis-kiraly-tamas-fia-allitja-apja-tipikus-nyolckeres-gyilkossag-aldozata-lett-124117

A pannonhalmi zaklatás háttere: ünnepelt költő a kiugrott szerzetes

/ 2015.05.28., csütörtök 12:30 /

Az Isten szerelmére, ne egyetlen zaklatási ügy alapján ítéljük már meg az egyházat! Ettől függetlenül Pannonhalmán talán hamarabb felfigyelhettek volna a homoerotikus élményekről is verselő bencésre, baloldali, liberális lapok ünnepelt sztárjára. 

Sokat adnék érte, ha most nem a kollégiumi zaklatás miatt kiugrott bencés személyén, hanem megannyi remek, nemzedékek számára példaképként szolgáló paptársa alapján ítélné meg a felháborodott közvélemény az egyházat. A pannonhalmi középiskolai éveket ugyanis fiatalok ezrei hordozzák életük meghatározó élményeként, nem is szólva azon keresztény családok tömegeiről, akik szintén a Szent Márton hegy kisugárzásában élnek, és akár csak egyszer alkalmuk volt részt venni például a húsvéti szent három nap lélekemelő együttlétében. Még akkor is így van ez, ha tudvalévő: ahol egynemű serdülő fiúk vannak évekig összezárva – akár bizony egyházi környezetben –, egymás között olykor történik ez-az; szerencsés esetben azonban a szexuális útkeresés közben elő-előforduló eltévelyedések megmaradnak a múltnak, és nem veszélyeztetik a felnőtté váló fiatal egészséges nemi érését.

Súlyosabb a helyzet, ha a kamaszfiúhoz a tanára közelít – ahogy most Várszegi Asztrik főapát fogalmazott – „illetlen” módon. Ezzel ugyanis a pedagógus egy olyan egyszerre bizalmi, egyszerre függelmi viszonyt használ ki, amelynek közepette a diáknak sokszor sem lélekjelenléte, sem bátorsága nincs védekezni. Amint viszont a bencés rendbe belépni szándékozókat lelki egészség szempontjából évek óta vizsgáló pszichiáter, Palotai Gabriella nyilatkozta, egy-egy esetet méltatlan volna az egész egyházra rávetíteni, és minden eltévelyedést a papi nőtlenség számlájára írni. „Hamarabb lesz valaki várandós egy csóktól, mint pedofil a cölibátustól” – idézte az ügy kivizsgálására létrehozott bizottság tagja Hans-Ludwig Kröber német bűnügyi pszichiátert a főapáti interjúnak is helyet adó Nők Lapjában.

Ezzel együtt vannak tanulságai az esetnek. Itt van mindjárt az a zavarba ejtő tény, hogy a rendjét és egyházát kínos helyzetbe hozó illető – szerzetestől legalábbis különös – munkásságára akár már korábban is fel lehetett volna figyelni; illetve ha, reményem szerint, ez megtörtént, talán célra vezetőbb óvintézkedéseket lehetett volna tenni. A most briliáns elmének és elragadó személyiségnek nevezett magyartanár ugyanis versek formájában évek óta megosztja intim gondolatait a nyilvánossággal. Olyannyira, hogy az egyik legliberálisabbnak elkönyvelt bencésként bérelt helye volt a Beszélőben, a Magyar Narancsban, a Népszabadságban, az Élet és Irodalomban – az említett orgánumok interjúban szólították meg és/vagy közölték verseit –, kötete pedig a szintén balliberális műhelyként ismert Magvető Kiadónál jelent meg.

Az nyilván nem baj, ha egy klerikus verselő nem egyes fűzfapoéta papköltők hagyományaiból merít, hanem legalábbis Pilinszky Jánost vagy akár Sík Sándort teszi meg mércének. Az sem szükségképpen ördögi mesterkedés, ha műveiben nem annyira a szent, mint inkább a profán jelenik meg; a tanítók helyett/mellett tanúságtevőkre szomjazó korunkban nagyon is lehet ez célja egy világra nyitott, töprengéseit, nehézségeit, akár vágyait lírába öntő szerzetesnek. Környezetének azonban talán érdemes lett volna mindezen alaposabban elgondolkozni, amikor az illető munkásságának egyik vezérfonalát a testiség adja, olyan mondatokkal, mint például a következő idézet a Hallásgyakorlatok című ciklusból:

„fodrász, gondoltam, sok embert ismer. | de

amikor az anyja azt kérdezte, janó, te most

hogy kerülsz ide, már tudtam, hogy kár volt.

|| mögém állt. és ha behúztam a hasam,

óvatosan becsúsztatta tenyerét a farmeromba.

| amikor ujja hegyével már elérte az apróbb

szőrszálakat, megállt. | én ezt szerettem a

legjobban.” 

És amint honlapjáról (amely csütörtök délben hirtelen elérhetetlenné vált) kiderül, a költő nemcsak versekben, hanem színházi produkciókban is erősen vonzódott az explicit testiséghez. A Frenák Pál Társulat egyik darabjában, amelyben félmeztelen nők táncolnak a színpadon és férfiak váltanak csókot az amúgy is túlfűtött jelenetekben, szintén az ő verse hangzik el, de két művel hozzájárult a Krétakör Színház egyik produkciójához is.

Miután pedig az alaphírhez fűzött, egykori bencés diákok által írt kommentekben már többszörösen megjelent Varga Mátyás (a bencés könyvkiadó egykori igazgatójának, a Pannonhalmi Szemle volt szerkesztőjének) a neve, nem érdemes úgy tenni, mintha a nyilvánosság – Pannonhalma szándékaitól függetlenül – ne tudná azonosítani, kiről van szó. Az olykor gyalázkodó megjegyzések mellé viszont érdemes odatenni kérdésként: bármit is előmozdítunk-e azzal, ha mégoly jogos indulatainkat a nyilvánvalóan segítségre szoruló illető nyakába zúdítjuk? Ehelyett nem a történtek feldolgozásának elősegítése, és a hasonló esetek elkerülése volna-e a legfőbb cél?

A lecke persze nem csupán Pannonhalmának van feladva. Magam is ismerek olyan, gyermekekkel is foglalkozó egyházi intézményt, ahol alapos a gyanú: az oda bejáratos – egyébként nagyszerű – pap nem csupán atyai kedvességből ülteti néha az ölébe vagy simogatja meg a kisfiúkat, kislányokat. Szóvá tenni az ügyet, akár neki, akár a felettesének azonban roppant kínos, hiszen kézzelfogható bizonyíték sokszor nincs, és senki sem szeretne ártatlanul meghurcolni valakit, aki esetleg maga is szenved „illetlen” vágyaitól, és alkalmasint sokat is tesz a leküzdésükre. Ezzel együtt ha más nem, a minapi írországi népszavazás eredménye komoly figyelmeztetés lehet. Az értékelések szerint ugyanis azért is győzhettek ilyen magas, 62 százalékos arányban a homoszexuális párok házasságát támogatók, mert a korábbi évtizedek pedofilbotrányainak eltusolása után azzal büntették egyházukat a hívek, hogy még ebben az alapvető bioetikai kérdésben sem hallgattak a katolikus tanításra. A tét tehát messze nem „csupán” néhány kamaszfiú vagy -lány lelkivilága, bár az sem lebecsülendő, hanem az egyház hitelessége, következésképp – „Növeli, ki elfödi a bajt” jeligére – akár a következő nemzedékek hite, reménye, szeretete.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.