valasz.hu/itthon/fordulat-akos-megegyezett-a-telekommal-es-50-milliot-utalt-bojte-csabanak-117545

http://valasz.hu/itthon/fordulat-akos-megegyezett-a-telekommal-es-50-milliot-utalt-bojte-csabanak-117545

MSZMP-s kapcsolatok Gyurcsány dolgozata körül

/ 2012.05.07., hétfő 09:00 /
MSZMP-s kapcsolatok Gyurcsány dolgozata körül

A Magyar Nemzet birtokába került dokumentum szerint saját párttársa diplomáztatta le Gyurcsány Ferencet, aki az MSZMP egyik jegyzőkönyvének tanúsága szerint „a mozgalmi munkában megtalálta személyisége kiteljesedésének lehetőségeit" - írja az mno.hu.


Gyurcsány Ferenc a saját diplomájának szakvizsga-bizottsági elnökével, Rizner Dezsővel, a technika tanszék vezetőjével együtt ugyanannak az MSZMP alapszervezetnek volt a tagja 1982-től - derült ki a Magyar Nemzet birtokába került dokumentumból. Rizner volt a témavezetője is Gyurcsány Ferencnek a pécsi egyetemen, amikor a politikus az exsógorával azonos című (A Balaton-felvidék szőlészete és borászata) dolgozatot adott be szakdolgozatként.

Az iratok szerint a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara Természettudományi Tanszékek I. MSZMP alapszervezetébe a volt kormányfőt egy másik tanára, Gáspár János ajánlotta. Aki így írt jellemzésében a volt kormányfőről: „a párt politikáját érti, tevékenységével annak propagandistája. Tevékenysége és marxista-leninista világnézete alapján az MSZMP-be való felvételét az ajánló javasolja." Gyurcsány felvételét a taggyűlésen végül egyhangúlag fogadták el.

Az állampárti múlttal kapcsolatban a Magyar Nemzet megkereste Gáspár Jánost, de ő állította: „Gyurcsány Ferenc soha nem volt tagja az MSZMP-nek."

A volt miniszterelnök szakdolgozata körül kialakult botrány újabb pikáns adaléka lehet, hogy a jegyzőkönyv szerint az ülésen a „JPTE pártbizottsága VB részéről" egy bizonyos Pintér Zoltán is részt vett, s ugyanezen név szerepel Rozs Szabolcs indexében az államvizsga-érdemjegy aláírójaként - írja az mno.hu.

Mint ismert: A Hír TV Célpont című műsorában április 27-én az hangzott el, hogy négy évvel Gyurcsány Ferenc előtt majdani sógora, Rozs Szabolcs a volt miniszterelnökével megegyező címen adott le szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskolán. Ezt a férfi, a politikus első feleségének bátyja is megerősítette, hozzátéve, nem tudott arról, hogy Gyurcsány később ugyanezt a témát választotta. A korábbi kormányfő a Hír TV kérdésére azt mondta: valószínűleg olvasta Rozs Szabolcs dolgozatát, és merített is belőle. Később ezt azzal egészítette ki, ha így volt, szeretné hinni, hogy a forrást tisztességesen megjelölte.

A Hír TV április 29-én újabb riportfilmet szentelt az ügynek, ebben már azt állítva: a bírálat alapján rekonstruált 35 oldalas Gyurcsány-dolgozat minden ponton egyezik volt sógoráéval. A televízió szerint a feltárt egyezések jelentősen erősítik a plágiumgyanút. Mint elhangzott, több olyan, a bírálatban jelzett hibát találtak, amelyek - még az oldalszámozás alapján is - megegyeznek a Rozs Szabolcs munkájában fellelhető hiányosságokkal. A televízió riporterei Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának bírálatát olvasva úgy látták, az olyan, mintha Gyurcsány sógorának, Rozs Szabolcs disszertációjának első 35 oldalára vonatkozna.

A Pécsi Újság hírportál korábban Geresdi Istvánra, a PTE Természettudományi Karának dékánjára hivatkozva arról írt, hogy nem találják Gyurcsány Ferenc 1984-ben írt főiskolai szakdolgozatát. A dékán azt mondta: az abban az évben végzett technika és biológia szakos tanárok szakdolgozatai megvannak az intézeti könyvtárakban, Gyurcsányé azonban hiányzik közülük. Hozzátette, a szakdolgozat a katalógus szerint 1984-ben minden bizonnyal bekerült a biológia tanszékre, de ma már nincs meg, azt azonban, hogy mikor tűnt el, nem lehet megállapítani.

Gyurcsány Ferenc május elsejei beszédében képtelennek nevezte a plágiumvádat, és azt közölte: az egyetemen őrzött szakdolgozatának eltűnése miatt, ha az egyetem nem tesz feljelentést, akkor ő tesz illetve azokat is beperli, akik azt állítják, hogy plagizált.

A Demokratikus Koalíció elnöke május 2-án az ATV-nek adott interjúban nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy másolta-e a szakdolgozatát vagy annak egy részét. Úgy fogalmazott: diplomamunkájához a forrásanyagok egy részét és az inspirációt a Rozs család balatonfüredi házában szerezte, de nem másolta le akkori sógora szakdolgozatát.

Kitért arra is, hogy a plágium csak úgy bizonyítható, ha két dolgozat megegyezik, mivel azonban mind az ő diplomamunkája, mind egykori sógoráé, Rozs Szabolcsé eltűnt a pécsi egyetemről, az ügyben csak sejtetni vagy gyanúsítgatni lehet. Megnyugtatónak nevezte ugyanakkor, hogy a PTE kiterjeszti az intézményben és jogelődeinél tárolt diplomamunkákkal foglalkozó tényfeltáró bizottság feladatkörét, így a testület az ő szakdolgozatának eltűnésével és az azzal kapcsolatos plágiumgyanúval is foglalkozik majd. Szerinte tisztességes és hiteles vizsgálatot csak az egyetem folytathat arról, hogy az ellene felhozott vád igaz-e, bizonyítható-e.

A korábbi hírekkel szemben azonban megvan a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Földrajzi Intézetében Gyurcsány Ferenc sógorának 1980-ban írt szakdolgozata - írta csütörtökön a Pécsi Újság.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.