A pátriárka alkonya | Válasz.hu

A pátriárka alkonya

Szeremley Hubával kapcsolatban igaz a mondás: minél több kérdést válaszolunk meg, annál több kérdésünk támad. Tényleg elszegényedett és egy tapolcai panellakásban él az egykori milliárdos? Neve topborok palackjain virít – de készít még bort egyáltalán? Először szólal meg a sajtóban a lakhelyelhagyási tilalom idején.

Hajójával óceánokat átszelő, egyik feleséget a másik után „fogyasztó” világutazó, afféle újkori Szindbád, aki Fekete-Afrikától a Távol-Keletig mindenütt az igaz élet forrását keresi? Vagy dörzsölt üzletember, aki a politikával is kokettált, és akinek barátságát, ahogy régi ismerőse mondja, „kevesen élik túl ép bőrrel”? Hogy lehet, hogy ma is az afrikai törzsek természetes életét magasztalja, mégis – igazi fehér civilizátorként – magasfeszültségű távvezeték-hálózatot épített Nigériában? És mi a magyarázat arra, hogy miközben a gyerekkora óta imádott balatoni táj pusztulása miatt kesereg, engedélyek nélküli, nád- és erdőirtással, valamint zagyfeltöltéssel járó építkezésért éppen őt bírságolta meg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park?

Egy biztos: az élete kalandos fordulatairól szívesen mesélő Szeremley Huba jóval nehezebben nyílik meg, ha üzleti énjéről faggatják. Sőt, „ha megszakadna, se tudná megmondani”, miből lett az első milliója. „Annál inkább emlékszem arra, hogy egyik pillanatról a másikra hatalmas összegek tűntek el a zsebemből” – fogalmaz a 75 éves vállalkozó. Azt tudjuk, hogy érettségi után előbb teológiát hallgatott, majd – osztályidegenként – savas tartályokat trógerolt az Egyesült Vegyiművekben meg az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárban. 1964-ben végül bejutott az orvosi egyetemre, de feleségével, egyéves lányával és négy hónapos fiával ’67-ben – kijátszva az állambiztonságot és a Varsói Szövetség légvédelmét – egy öreg Cessnával átrepült a vasfüggöny osztrák oldalára, és a szabad világban kezdett új életet.

Annyit elárul, hogy vagyonát Afrikában alapozta meg; ezt lapunknak egykori üzlettársa, Déri Endre is megerősíti. Déri ma is Nigériában, a fővárostól északra lévő Kadunában él, és hosszasan sorolja hajdani partnere sikereit: „Volt, hogy kétezer kilométer építésével bízták meg a faluvillamosítási program keretében; ez már akkor is százmillió dolláros nagyságrendű üzlet volt – igaz, Afrikában egy ilyen üzletnél nem akkorák a haszonkulcsok, mint Európában. De a több mint két évtized alatt, amit kint töltött, épített-építettünk malmokat, paradicsomfeldolgozó üzemet, tejfeldolgozót és még rengeteg mindent.” Déri szerint Szeremley nem dörzsöltségének vagy ügyességének, inkább lelkiismeretességének köszönhette eredményeit: „Huba rájött: Afrikában különösen fontos, hogy egy projekt megvalósítását az elejétől a végéig folyamatosan kísérjék, ellenőrizzék, különben szétesik az egész. Nigériában is mindig korrekten elvégezte a munkát, pedig itt tényleg sokszor tapasztalható az ellenkezője” – fogalmaz Déri, akinek sorsa nem csak az üzleti életben kapcsolódott össze társáéval: az ő volt feleségét, Mártát vette el később Szeremley. A legenda szerint utóbb, mikor Szeremley és az asszony útjai is elágaztak, a volt feleség „válási ajándékként” kapta a röjtökmuzsaji Szidónia szállodát, mely az ország egyik legszebben felújított kastélyszállója volt.

A nigériai villamosítás csak egy volt Szeremley nagyszabású vállalkozásai között: a sivatagban füvesítési programba kezdett, a tengervízből édesvizet próbált nyerni, a rendszerváltás után pedig visszatelepítette Badacsonyba a halálra ítélt őshonos fajtákat, és megszerezte a kisgazdák több százmilliós Belgrád rakparti székházát. Voltak nagy port felvert üzletei, kisebb-nagyobb bírósági ügyei, de a hír, hogy őrizetbe vették, és büntetőeljárás indult ellene, mégis bombaként robbant a sajtóban. Ő a nagy terveket dédelgető vállalkozóval szembeni hivatali packázásként jellemezte korábbi konfliktusait, de most komoly a tét: a rendőrök jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt nyomoznak.

A hatóság mindeddig nem árult el részleteket, a sajtó pedig rögtön találgatásokba kezdett: felmerült, hogy Szeremley a Quaestor-botrány kárvallottjaként próbálta visszanyerni befektetett pénzét, és egy szélhámos áldozata lett, a legnépszerűbb elmélet szerint pedig az ügy egyfajta bosszúhadjárat, amely mögött a révfülöpi Globe Színházat és a milánói expó magyar pavilonját, a „sámándobot” megálmodó Sárkány Sándor áll, akinek személyes konfliktusa van Szeremleyvel. Eszerint a badacsonyi gazda házába fogadta Sárkány válófélben lévő feleségét, ezért a sértett férj szolgáltatja a muníciót az ügyet vizsgáló Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányságnak. A találgatások oka egyszerű: Szeremley idáig senkinek nem nyilatkozott. A lakhelyelhagyási tilalom elrendelése óta egyedül a Heti Válasz tudta megszólaltatni Szeremleyt, akinek gazdagságáról legendák keringtek, most mégis elszegényedéséről szólnak a hírek.

A leggazdagabb magyarokat számba vevő kiadvány szerint 2002-ben még benne volt a top 10-ben, majd fokozatosan szorult hátrébb a listán, de még két éve is befért a top 30-ba; idén azonban már a legtehetősebb száz között sem találtuk. Szeremley időről időre kétségbe vonta, hogy ekkora vagyona lenne, de a kiadvány szerkesztőinek mindig készséggel rendelkezésére állt; nem titok, hogy korábban mind a bor-, mind a húságazatban komoly exportőrnek számított, három-négy éve pedig ő maga nyilatkozta, hogy 5-600 hektáron tartja 3-400 szürke marhából álló gulyáját, négyszáz racka juhát és nagyjából ezer mangalicából álló kondáját. Szeremley elismeri, hogy korábban milliárdos vagyona volt, de azt mondja, ez már a múlt. „Hát önök szerint így él egy milliárdos?” – e szavakkal fogadott minket egykor szebb napokat látott tördemici házában, amit legközelebb csak akkor hagyhat el, ha a szolnoki rendőrkapitányságon van „jelenése”.

A nyomozás tárgya vagyon elleni bűncselekmény elkövetése – tudjuk meg a vállalkozó ügyvédjétől. Megyery Balázs megerősíti információnkat, hogy Szeremleyt ugyanazzal gyanúsítják, mint a szegedi R. Tamást, akit ugyanebben az ügyben vontak eljárás alá – az ügyvéd azonban hozzáteszi, mindez az eljárás jelen szakaszában igaz. R. Tamás nem először bukkan fel a magyar bűnügyi krónikában: vádlottként szerepelt a csongrádi exfőrendőr, Kumbor Tibor perében, akit 2003-ban tartóztattak le és vádoltak meg bűnszövetségben, hivatalos személyként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett zsarolás, csalás és más bűncselekmények miatt. (Jogerős ítélet máig nem született.)

Bár Sárkány Sándor gyermekeinek édesanyja ottjártunkkor valóban a házban tartózkodott, Szeremley cáfolja, hogy a büntetőeljárás hátterében ez a szál húzódna. Kérdésünkre viszont, hogy lát-e összefüggést az egykori Helvéciai Állami Gazdaság körül történtek és a mostani vád között, igennel felel – ám azt nem árulja el, miért éppen csalással gyanúsítják. Az 1999-ben megvett, Kecskeméttől néhány kilométerre fekvő, egykor nagy hírű Helvéciai Állami Gazdaság ezerhektáros területen termesztett korábban szőlőt. Bár az Állami Vagyonügynökség 1992-ben 800 millió forintra értékelte az alföldi gazdaság vagyonát, Szeremley – hosszas huzavona után – 400 millió forintért vette meg a lerobbant gazdaságot. A nyomott árhoz az is hozzátartozik, hogy elmondása szerint a felújítás további 600 millió forintjába került, ráadásul közben kifizette a gazdaságot terhelő egyéb hiteleket, és rendezte a köztartozásokat is. Többen kifogásolták, hogy Szeremley túlságosan olcsón jutott az értékes területhez – ezt a vádat a vállalkozó mindig visszautasította. Azt viszont sosem tagadta, hogy időnként nosztalgiavonatozással egybekötött „helvéciai borongolásra” invitálta a közélet prominenseit. Egy Szeremleyt jól ismerő forrásunk szerint a borozgatásban rejlő kapcsolatépítés nem pusztán alföldi taktika volt: Badacsonyban is szerette összekötni a kellemest a hasznossal. Egy alkalommal afrikai tevékenységét is így írta le: „Elsősorban nem üzleteket kötöttem, hanem a gyóntató atya szerepét játszottam. Meghallgattam az emberek gondját-baját.”

Beszélgetésünk során Szeremley következetesen csak „volt borász”-ként beszélt magáról. Ezen az állításán lepődtünk meg leginkább: a magyar borászok pátriárkája, az ország egyik legismertebb „borbrandjének” névadója felhagyott a szőlőműveléssel? A vállalkozó állítja: igen, méghozzá végleg. Mindezt 2012-es nagy kalandjával, az Atlanti-óceán átszelésével magyarázza. (Az út során az akkor hetekig eltűntnek gondolt Rakonczay Gábor kenuját is megpróbálta partra vontatni.) „A kockázatok és életkorom miatt úgy döntöttem, elrendezem a Szeremley-vagyon sorsát; tulajdonrészeimet felszámoltam, és még a vállalkozás megkezdése előtt – minden eshetőségre felkészülve – megnyugtató módon rendeztem céges és vagyoni érdekeltségeimet” – mondja. Az állítást árnyalja, hogy egyes cégeitől (mint az Első Magyar Borház – Szeremley Birtok Kft. vagy a „Csángó Pince” Kft.) csak egy évvel később, 2013-ban vált meg. A cégpapírok alapján annyit állíthatunk bizonyosan, hogy Szeremley minden magyarországi érdekeltségéből kiszállt. „A 100 leggazdagabb magyar” szerkesztői szerint korábbi vagyona jelentős része külhoni volt, de nigériai vagy bármely más országban lévő jelenlegi tulajdonról nincs tudomásunk. Legendás helikopterét, amellyel annak idején Badacsonyban a seregélyeket üldözte, Kóka János egykori SZDSZ-es politikusnak adta el, de Góbé típusú vitorlázórepülője elmondása szerint még megvan.

A sajtó arról is írt, hogy fel-feltűnik Tapolcán, egy panellakásban; amikor erről kérdeztük, nem tagadta, hogy családjával tapolcai ingatlanukban szokták tölteni a telet, de az ilyesminek láthatóan nem tulajdonít különösebb jelentőséget. „Sok helyen éltem már, az sem zavart, amikor sátorban és hálózsákban aludtam. Az életben nem ezek a dolgok számítanak, hiszen a zsebünkben úgysem tudunk majd magunkkal vinni semmit” – mondja. Most mindenesetre nem a tapolcai lakásban, és nem is a párját ritkító kilátásról híres badacsonytomaji Szeremley Vendégházban, hanem tördemici otthonában várja a nyomozás végeredményét.

Amit biztosan tudunk a Szeremley-ügyről

Szeremley mellett a csongrádi exfőrendőr, Kumbor Tibor perében vádlottként szereplő R. Tamás a jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt folyó nyomozás másik gyanúsítottja.

Az ügy hátterében Szeremleyék szerint a Helvéciai Állami Gazdaság egykori, vitatott privatizációja áll.

Az egykori milliárdos 2013-ig kiszállt minden magyarországi érdekeltségéből, már a nevével forgalomba hozott borokat sem ő készíti.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.