A Saul fia szereplője szerint a film nem a zsidókról szól

/ 2016.03.02., szerda 10:31 /
A Saul fia szereplője szerint a film nem a zsidókról szól

Nemes Jeles László drámájának friss Oscar-díja (film)történelmi léptékű elismerés. A múlt vasárnapi gála a Saul fia fél éve tartó nemzetközi diadalmenetének csúcspontja. A csütörtöki Heti Válasz tematikus összeállítással tiszteleg az alkotók előtt.

Elfelejtettük az arcot, az egyes embert, amikor a holokausztot ábrázoljuk – mondta még az Arany Glóbusz-díj januári átvételekor Nemes Jeles László rendező. A múlt vasárnapi Oscar-gálán már nevesítette is főszereplőjét. Röhrig Géza fél év alatt vált költőből világsztárrá, akinek a szekértábor-logikán túlmutató, hiteles, halk szavára érdemes figyelni. A költő egész életútja mintha azt előlegezte volna meg, hogy megszemélyesítse Saul Ausländer karakterét.

Összeállításunkban interjút közlünk a film egy másik szereplőjével, Pion István költő-újságíróval is, aki Röhrig Gézához hasonlóan hídépítőnek bizonyult a film utóélete során. Igaz, ő a másik oldalról építette a hidat. Pion azt mondja: „A ferenceseknél végeztem Esztergomban, kereszténynek vallom magam. (…) A magyar történelem legnagyobb temetője Auschwitz, 400 ezer magyar halt meg ott – nem tudom elképzelni, hogy Isten ne tette volna meg azt a gesztust, hogy meghal velük. A Saul fia nem a zsidókról szól, hanem arról, hogy az abszolút kegyetlenségben, amikor igazából nem számít semmi, mégis találsz valamit, amibe belekapaszkodhatsz. Egy férfi, aki mindennap végzi a dolgát, tulajdonképpen egy formalitásban – el akarja temetni a gyerekét – fedezi fel újra Istent. Auschwitzban a rabbik is »csökkentett üzemmódban« működtek, ahogy a katolikus papok sem tudtak a Gulágon ragaszkodni a rituálékhoz. De hát látjuk, a semmiben is meg lehet találni Istent, és vissza lehet találni az élethez.”

 

A Heti Válasz Saul fia-összeállítását a március 3-án megjelenő Heti Válaszban olvashatja, melyet elektronikus formában megvásárolhat a Digitalstandon is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Kölcsey reggelijétől a mondatszálazóig

Ha szeretné tudni, mit reggelizett Kölcsey Ferenc, ha érdekli, hogy 1956 milyen hatással volt az itthoni és az erdélyi írók életére, vagy szeretné tisztázni, hogy hány nyelvre is fordították le a Himnuszt, akkor vasárnap a Petőfi Irodalmi Múzeumban a helye.

A Fidesz tanácsadója elmondta, miért kell kidobni Soros civiljeit

Egy jogállamban miért nem lehet eltakarítani Soros György „álciviljeit” az országból? És miért van nagyon is létjogosultsága a körmükre nézni? Kis magyar egyrészt-másrészt izraeli példával, amerikai tanácsadóval a csütörtöki Heti Válaszban.

Öt ok, amiért egyedülálló Donald Trump beiktatása

A „történelmi” jelzővel soha nem fukarkodnak az Egyesült Államokban. De a csütörtöki-pénteki ünnepségsorozat, amelynek keretében az ország 45. elnökét, a 70 éves Donald J. Trumpot elnökké iktatják, valóban sok tekintetben egyedülálló.

Ókovács Szilveszter: „Klassz, hogy egyáltalán feljöttünk a víz fölé”

„Én nem tudom másképp vezetni az Operát, csak úgy, ahogy eddig tettem” – mondja Ókovács Szilveszter. Az Opera főigazgatóját a nyakára küldött pénzügyi biztosról, az elmaradt év végi jutalomról, a megcsúszott Műhelyház-beruházásról, és arról is kérdeztük, hogy folytatná-e az intézmény élén a munkát. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Újabb tüntetés jön: most egy másik Orbán a célkeresztben

Az újabb kormányzati támogatás hallatán ismét fellángolt a vita az Orbán János Dénes költő által gründolt Kárpád-medencei Tehetséggondozó Kft. körül. Az írók petíciót fogalmaztak, és január 22-re tüntetést szerveznek az íróakadémia székhelye elé. Háttér a friss Heti Válaszban.

Obamáék új projektje: máris meg akarják dönteni Trumpot

Az orosz hackertámadások árnyékában készült beiktatására Donald Trump. Minden idők legkülönösebb elnökváltása előtt állunk – de miként törhet borsot utódjának orra alá Barack Obama? Részletek a friss Heti Válaszban.