A tolerancia diktatúrája

/ 2013.01.06., vasárnap 08:20 /
A tolerancia diktatúrája

A politikai korrektség jegyében egyre több országban fosztják meg vallási jellegétől a karácsonyt, de a keresztényeket számos más módon éri hátrányos megkülönböztetés a világon. Miközben hazánkban is diszkriminálják a hívőket, a kormány keleti országok keresztény menekültjeit fogadná be.

Installáció Brüsszel főterén. Karácsonyfa helyett dobozok  Fotó: Reuters

„Keresztény vagyok, aki kiáll hitének értékei és alapelvei mellett"; „keresztény ország vagyunk, és ezt nem szabad félnünk kimondani"; „a világnézeti semlegesség nem jó alternatíva". E véleményét tavaly decemberben Európa egyik konzervatív miniszterelnöke osztotta meg a nyilvánossággal. Az illető történetesen nem - a sokak állítása szerint keresztény kurzust építő - Orbán Viktor volt. Hanem egy világszerte elismert gentleman: David Cameron.

A brit kormányfő a King James Bible kiadásának 400. évfordulóján arról is beszélt, hogy miért jó a más hitűeknek is, ha egy ország vállalja vallási hagyományait. „Sokkal könnyebb zsidónak vagy muszlimnak lenni itt, Nagy-Britanniában, mint Franciaországban vagy más szekuláris államokban. Miért? Mert az a tolerancia, amelyet a kereszténység megkövetel a társadalmunktól, nagyobb teret enged más vallásoknak is" - jelentette ki. 

Orbán és Cameron között persze van különbség. Utóbbi - liberális konzervatívként - például támogatja az azonos nemű párok házasodását, sőt szerinte még egyházi iskolákban sem szabad azt tanítani, hogy a homoszexualitás bűn. Ráadásul egyre több hír érkezik Angliából arról, hogy a keresztények vallásgyakorlásának joga munkahelyi vagy más akadályokba ütközik. Évek óta húzódik például a strasbourgi emberi jogi bíróságon annak a stewardessnek a pere, akinek a British Airways megtiltotta, hogy munka közben keresztet viseljen a nyakában.

Arra már évek óta látunk példákat, hogy egyes országokban a vallási megnyilvánulásokat akadályozó törvények születnek és gyakorlatok kapnak lábra. Sőt egyes helyeken fundamentalista hívőket megszégyenítő bigottsággal már-már az abszurditásig fokozzák a szekularizációt. Ma már van amerikai város, ahol betiltották a köztéri betlehemet, Brüsszel főterén karácsonyfa helyett elektronikus „télfa" éktelenkedik, az Európai Bizottság tavalyi naptárából pedig kihagyták a karácsonyt és a húsvétot. Innentől már csak egy lépés eljutni oda, hogy valaki az iránt érdeklődjék: milyen alapon merészeli a Nyugat a keresztény Gergely-kalendárium alapján számítani az időt, és idén 2012-t írni, ahelyett, hogy - a muszlim naptár szerint - 1433-at mondana?

Mivel az egyes esetek egyre inkább tendenciává állnak össze, egyre többen megkongatják a vészharangot. Az Európai Parlamentben rendezett októberi szemináriumon például az ausztriai központú Keresztények Elleni Intoleranciát és Diszkriminációt Figyelő Intézet képviselője ismertette azt az európai felmérést, mely szerint a megkérdezettek 74 százaléka úgy tapasztalja, a keresztényeket több hátrányos megkülönböztetés éri, mint más vallások híveit.

Ahogy az osztrák intézet jelentéseiből kiderül, Európában évente közel kétszázra rúg a feljegyzett diszkriminatív esetek száma. Az Emberi Jogok Európai Bírósága például februárban jóváhagyta azt a svéd törvényt, mely börtönbüntetéssel fenyegeti azokat, akik bírálják a homoszexualitást, az ír igazságügy-miniszter áprilisban bejelentette: a jövőben börtön fogja fenyegetni azokat a katolikus papokat, akik ha egy gyónásban szexuális zaklatásról értesülnek, a gyónási titoktartást megszegve nem értesítik a rendőrséget, Dániában pedig az evangélikus egyházat június óta törvény kötelezi, hogy homoszexuális párokat is összeadjon. A borúlátóbbak ezért előszeretettel idézik Francis George chicagói érseket, aki azt vetítette előre: „Én ágyban fogok meghalni, az utódom börtönben, az ő utódja pedig köztéren, vértanúként."

Egy budapesti tanácskozáson elhangzott: a világon vallásuk miatt bántalmazottak 70 százaléka keresztény. "Nyilván különbséget teszünk a harmadik világ egyes országaiban folyó véres üldözés és a Nyugat diszkriminatív törvénykezése között. Ám ami ma még csak intolerancia, az holnapra könnyen tettlegességgé fajulhat. Azért is nagy a felelősségünk, mert ha például az egyiptomi kopt keresztények üldözői azt látják, a keresztény Európa sem védi meg hittestvéreiket, akkor csak vérszemet kapnak" - mondja lapunknak Stágel Bence, a konferenciát kezdeményező Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség vezetője, KDNP-s parlamenti képviselő.

Rétvári Bence igazságügyi államtitkár ezért felvetette, hogy a keleti országokban üldözött keresztényeknek hazánk tömegesen nyújtson menedéket. A kormányban - a kérelmek tanulmányozását és az átvilágítás feltételét hangsúlyozva - van is fogékonyság erre. "A keleti keresztények a kulturális hasonlóság miatt könnyebben beilleszkedhetnek hazánkban, mint akik más közegből érkeznek. A nagy nyugati országok folyamatosan hívják a keleti keresztényeket, mert ők jobbára az arab társadalmak tehetősebb rétegeihez tartoznak. Miután ez másoknál nemzeti érdek, miért ne élhetnénk mi is a lehetőséggel?" - fogalmaz lapunknak Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. 

A keresztényellenes diszkrimináció, az egyes országokban az abszurditásig erőltetett szekularizáció további példái a december 20-i Heti Válaszban, mely a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.