valasz.hu/itthon/elofizetoi-segedlet-igy-kaphatja-meg-a-digitalis-heti-valaszt-128870

http://valasz.hu/itthon/elofizetoi-segedlet-igy-kaphatja-meg-a-digitalis-heti-valaszt-128870

A TUDÁS HATALMA

/ 2006.05.25., csütörtök 10:25 /

Felerősödtek a Magyar Tudományos Akadémia átalakítását sürgető hangok, ám a sáncon belüliek a fontolva haladás szükségességét hangsúlyozzák. A politika az "új reformkor" jelszavát harsogva az intézmény autonómiáját nyirbálná.

A fiatal, nemzetközileg elismert orvoskutató, Szabó Csaba az MTA közgyűlése elé időzítette változásokat szorgalmazó cikkét az Élet és Irodalom május 5-i számában. Sajtóértesülések szerint Szabó korábban már előadta nézeteit a kormány Tudomány és Technológiapolitikai Tanácsadó Testületének munkavacsoráján, ahová Kóka János gazdasági miniszter hívta meg. A politikai hátszél nem véletlen, ám a magyar kutatás-fejlesztés (K+F) legjelentősebb műhelyének reformjáról már évek óta vita folyik.

Tény, hogy az 1949-es kommunista tisztogatást, az intézmény szovjet típusú átszervezését csak részint korrigálta az 1990-es megújulás. Nem lesz boszorkányüldözés - ígérte a rendszerváltást követő első elnök, az 1956 után egy ideig börtönbe zárt Kosáry Domokos. Amit azonban egyesek a folyamatosság biztosítékaként értékeltek, mások elmaradt rendszerváltásként, a fiatalítás elmulasztásaként fogtak fel. Az 1994-es akadémiai törvény rögzítette az intézmény autonómiáját, amely szerint az MTA "önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestület". Az elmúlt másfél évtizedben sokat változott a rendszer, ám a közgyűlésre mint fő döntéshozó szervre és a tudományos élet krémjét jelentő 342 akadémikus tekintélyére, korábbi teljesítményére épülő mechanizmus sokak szerint elavult. A 38 kutatóintézetben folyó szakmai munka, a 2600 akadémiai doktor, a tudományos minősítés és előrejutás rendszere ugyanakkor komoly presztízst ad a testületnek, amely a közvélemény-kutatásokban rendszerint az egyik legelfogadottabb intézményként szerepel - megelőzve a kormányt, a parlamentet és a pártokat.

A fontolva haladók szerint az MTA ellen összehangolt támadás folyik, melynek célja, hogy a politika lerombolja a tőle független érték- és teljesítményelvű Akadémiát. A változást sürgetők pedig bírálják az akadémikusokra, az akadémiai nagydoktorokra épülő minősítési rendszert (szerintük az előrejutás sokszor kapcsolatok, és nem feltétlenül teljesítmény kérdése). Az elvi kérdések mellett anyagi megfontolások is felmerülnek: még a visszafogottabb bírálók közül is sokan pazarlásnak érzik például az akadémikusok számára fenntartott, évente nyolcvanmillió forintba kerülő gépkocsiszolgálatot.

Az Akadémia átalakulása kapcsán gazdasági, hatalmi érdekek is ütköznek. Az 1994-es törvény révén ugyanis az MTA gyakorlatilag önálló kutatási minisztériumként működik: tavaly ötvenmilliárd forinttal gazdálkodhatott, melyből 33 milliárd volt az állami támogatás és 18 milliárd a saját bevétel. Ezt az összeget önállóan költhette a testület. A jelenlegi helyzet az MTA számára meghatározó, a kormánytól szinte független befolyást jelent a jórészt állami pénzekből élő területen. Az uniós átlagtól eltérően ugyanis a vállalati szektor nálunk csak harminc százalékát biztosítja a kutatás-fejlesztésre fordított forrásoknak, több mint 58 százalékkal az állam a legerősebb szereplő (az EU-átlag fordított: ott a versenyszféra 55, az állam 38 százalékot ad).

A kormányzat mozgása elsősorban arra irányul, hogy nagyobb beleszólása legyen az általa biztosított, magyar léptékkel mérve hatalmas összegek elosztásába. Az intézmény autonómiáját védők szerint a fokozottabb állami szerepvállalás azonban nem jelentené a források bővülését, pedig a K+F szektorban még lenne hová fejlődni. Magyarország ugyanis GDP-jének az unió átlagánál jóval kevesebbet, 0,95 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre (az EU-ban ez az arány 1,93 százalék). Ez a szám még a cseh (1,26) és a szlovén (1,54) adattól is elmarad, nem is szólva Finnország 3,49 és Svédország 4,27 százalékáról.

Az MTA finanszírozó szerepének csökkentésére irányuló kormányzati erőfeszítések felemás eredményekkel jártak: a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) példája mutatja, hogy a döntéshozóknak érdemes csínján bánniuk az új finanszírozási formákkal. Az elmúlt ciklusban az oktatási és gazdasági minisztérium felügyelete alatt működő intézmény tevékenységét viharok kísérték. Lapunk is hírt adott például arról, hogy az NKTH kétnapos határidővel írt ki egy kétmilliárd forintos pályázatot (Heti Válasz, 2006. január 12.).

A harc nemcsak a költségvetési források ellenőrzéséről szól. A tudós testületnek tízmilliárdokban mérhető ingatlan- és eszközparkja van, amelyet 1994-ben törzsvagyonként kapott, s amelynek hasznosításáról önállóan dönthet. Az üdülőingatlanok, a vidéki akadémiai bizottsági székhelyek mellett a budai Várban elhelyezkedő intézetek is sokak fantáziáját megmozgatják. Az MTA-nak ugyanis Budapest egyik legelegánsabb pontján több, kutatóintézeteknek helyet adó, egyenként két-három milliárd forintot érő palotája van. Ezeket az "új reformkor" lázában égő döntéshozók az ésszerűsítés és a tehervállalás jegyében különösebb ellenállás nélkül kiszervezhetnék az elavultnak kikiáltott intézmény alól. A polémia láttán rosszat sejtők arra figyelmeztetnek, hogy ehhez mindössze az akadémiai törvény módosítására van szükség. S ha az ingatlanok fokozottabb állami gondoskodásba vételét (majd értékesítését) az Országgyűlésben a politikacsinálók néhány látványos akadémiai változtatással kötik egybe, a kiárusítás ellen tiltakozó aggódók nem moshatják le magukról a reformellenesség mostanság súlyos vádját.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.