A túlélés titka

/ 2011.04.15., péntek 16:45 /
A túlélés titka

A túl nagy hatalom leginkább azokra jelent veszélyt, akik gyakorolják - véli Csányi Sándor, az OTP Bank első embere. A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke elárulja: mitől kap majd újra erőre a magyar gazdaság és a futball.

- Csalódott? Vagy inkább dühös a norvég játékvezetőre?

- A gól, amit nem adott meg a játékvezető, szabályos volt. Örülök annak, hogy a magyar válogatott jól játszott Amszterdamban, látszott rajta az önbizalom, s nem összeesett csapat képét mutatta, mint Budapesten. Ugyanakkor csalódott is vagyok, mert a hollandokkal vívott meccsben benne volt a döntetlen lehetősége. Jó gólhelyzete volt Priskinnek, s Rudolf is rúghatott volna még egy gólt könnyedén. De a szurkolók is kitettek magukért. Néhány hazai lapban viszont most is borzasztó írások jelentek meg a mérkőzésről. Legfőképpen azon újságírók tollából, akiknek a sajtóterméke korántsem teljesít olyan jól, mint a magyar labdarúgó-válogatott, mivel folyamatosan veszítenek a példányszámukból.

- Nyilván Orbán Viktorral egy páholyból nézte a meccset Amszterdamban.

- A nemzetközi gyakorlat szerint a két labdarúgó-szövetségi elnök mindig egy helyen ül, s ha egy közjogi méltóság is megjelenik a mérkőzésen, akkor ő is köztük foglal helyet. Néztem én már 1993-ban és az azt követő években is egy páholyból meccset Orbán Viktorral. Az első egy jégkorong-bajnoki volt. S akkor is ültünk együtt a lelátón, amikor épp nem volt, és akkor is fogunk, amikor már nem lesz kormányon.

- Pedig Dávid Ibolya a napokban azt állította az UD Zrt.-ügyben tett vallomásában, hogy ön tart Orbán Viktortól és az embereitől, s azért támogatta az MDF-et, hogy a Fidesz túlhatalmával szemben legyen más jobboldali párt is. Állítólag többször is tárgyaltak az ön miniszterelnök-jelöltségéről.


- Ennek az ügynek a forgató- és szövegkönyvét nem Dávid Ibolya írta, és úgy látszik, most sem ő írja. Ha minden igaz lenne, ami eddig az UD Zrt.-ügyben elhangzott, akkor egyszerre lettem volna az MDF miniszterelnök-jelöltje, Dávid Ibolya legfőbb bizalmasa és támogatója, valamint Almássy Kornél fő segítője, ami még az én kapacitásaimat is meghaladta volna. Az viszont igaz, hogy Dávid Ibolya többször is próbált meggyőzni: vállaljam el az MDF miniszterelnök-jelöltségét, de ezt minden alkalommal habozás nélkül visszautasítottam.

- Az ön olvasatában miről szól az UD Zrt.-ügy?

- Arról, hogy valójában nincs is ügy: hamisnak bizonyultak azok a vádak, amelyekkel az UD Zrt.-t illették. Az újságírók épp csak a lényegre nem figyelnek. Soha nem kérdezik meg, miként fordulhatott elő egy állítólag demokratikus országban, hogy a titkosszolgálat által rögzített, de a törvények alapján már rég megsemmisítésre ítélt magánbeszélgetések felvételei nyilvánosságra kerültek dekódolt formában. Ez mutatja azt a demokráciadeficitet, ami az országnak ezt az időszakát jellemezte.

- És a Fidesz-féle többletdemokráciától nem fél?

- Nem használnám a többletdemokrácia kifejezést, mert demokrácia vagy van, vagy nincs. Ami a félelmeimet illeti: sok ember nem rendelkezik azzal a képességgel, ami szerintem a túlélés és a hosszú távú siker alapja. Azaz akkor kell a legjobban vigyázni, amikor minden nagyon jól megy, mert ilyenkor lehet a legnagyobbat hibázni. A túl nagy hatalom leginkább azokra veszélyes, akik gyakorolják, mert könnyebben és gyorsabban hoznak meg döntéseket, s kevés időt fordítanak az előkészítésükre. Ezért bármikor becsúszhat a hiba.

- Erre példa a bankadó is?

- 2008-ban rekordnyereséget értünk el, de az év vége felé a válság kitörése után hirtelen bedőlt a forint, az OTP papírjainak tőzsdei árfolyama kiváló eredményeink ellenére összeomlott, s egy éjszaka alatt befagytak a forrásaink. Nem tudtunk hitelt fölvenni, kötvényt kibocsátani, de még egy devizacserés swap ügyletet sem tudtunk lebonyolítani. Mindez nyilvánvalóvá tette, hogy mi a bank érdeke. Az OTP sorsa összefonódik az országéval, s a bankszektorból talán az OTP-nek a legfontosabb, hogy a magyar gazdaság talpra álljon. Amikor tavaly az Orbán-kabinet kormányra került, nemigen volt választási lehetősége, amennyiben tartani akarta az államháztartási hiánycélokat. Fél év alatt ugyanis sem kiadáscsökkentéssel, sem a gazdaságélénkítésből származó bevételekkel nem lehetett volna kordában tartani a hiányt, amihez az unió meglehetősen rugalmatlanul ragaszkodott. Ezért átmenetileg el tudom fogadni a bankadót, bár óriási veszélyei vannak. Ha megnézzük a lakossági és a vállalati hitelállomány alakulását, akkor láthatjuk, hogy a magyar bankszektor nettó hitelkibocsátása negatív értéket mutat, miközben korábban körülbelül 2200 milliárdnyi forint áramlott ki a gazdaságba évente. A bankok visszafogott hitelezése nemcsak a gazdaság növekedésének, hanem az uniós források igénybevételének is gátja lehet. Mivel különadó nélkül is a bankszektor adóterhelése a legnagyobb az országban, ezért kimondottan károsnak tartom a bankadó változatlan mértékű fenn tartását 2012-re. Többet veszít miatta az ország, mint amennyit nyerni fog rajta.

- Mikor térhet vissza az élet a hitelezésbe?

- Ezek a folyamatok nem azért alakulnak így, mert a bankok valamiféle revánsot akarnának venni a kormány intézkedéseiért. Egyrészt a bankok számára mind tőke-, mind likviditási oldalon módfelett szigorodik a szabályozói környezet, másrészt keresik a legnagyobb megtérülést ígérő piacokat. Az első tényező általában a hitelezés ellen hat, a második pedig a magyarországi aktivitást szorítja háttérbe. Az ületi környezet javulása, a kockázati költségek csökkentése és az adózás kedvező irányú változása pozitív fordulatot hozhat a hazai piacon.

- Nem gondolja, hogy a Magyar Bankszövetségnek hatékonyabban kellett volna lobbiznia a bankadó ellen? Az érdekvédelmi szervezet elnöki posztjától megváló Erdei Tamás helyett milyen elnököt látna szívesen a szövetség élén?

- Nem a távozó elnök hibája, hogy a Bankszövetség álláspontját nem sikerült érvényesíteni a bankadó esetében. Erdei Tamás jól végezte a munkáját, elnöksége alatt volt számos sikeres és csak néhány kevésbé sikeres lobbizás vagy tiltakozás. A szervezet élén olyan jelöltet látnék szívesen, akinek személye képes integrálni a tagokat. Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója ilyen lehet (Patai Mihályt közben megválasztották a posztra - a szerk.).

- A kormány és a Bankszövetség között állítólag már csak aláírásra vár a devizahiteleseket megsegítő csomag. Milyennek látja a megállapodást?

- Korrektnek. A bankszektor is felelős azért, hogy a devizaadósok bajba kerültek, mivel olyan embereknek is ajánlottunk és adtunk devizahitelt, akik nem tudták felmérni ennek a kockázatait. Nem magyaráztuk el eléggé alaposan, hogy a devizahitelek esetében az alacsony kamat ellenére a törlesztőrészlet bizony nagyobb is lehet a forinthitelekénél. Az is igaz ugyanakkor, hogy ha az elmúlt években az ország megfelelő fiskális és monetáris politikát folytatott volna, akkor most a devizahitelesek nagyon boldogok lennének. Elvégre amíg nem gyengült a forint, egyetlen ügyfél sem panaszkodott amiatt, hogy alacsonyabb lett a törlesztőrészlete annál, mint amekkorára számított. A devizaadósokat ezért nem a bankoktól, hanem elsősorban a mindenkori kormánytól és a jegybanktól kell megvédeni. A helyzet megnyugtató rendezéséből pedig mindenkinek ki kell vennie a részét. A kormány kockázatvállalása azonban csak akkor jelenik meg költségvetési teherként, ha a forint az elkövetkezendő időszakban nem erősödik annyit, mint amennyit a Széll Kálmán-terv alapján feltételezni lehet.

- Nem lesz ismét nemzetgazdasági szintű gond abból, hogy a kormány újra lehetővé teszi az euróalapú jelzáloghitelezést? Százezernél is többen vannak azok, akik kilencven napon túli késedelembe estek a hitelek törlesztésénél, s ezért kilakoltatás fenyegeti őket.

- Meggyőződésem, hogy néhány ezernél nem lesz több a kilakoltatások száma, miközben legalább 200 ezer ember van ma Magyarországon, aki azért nem tudja megoldani a lakásgondját, mert a bankok a kilakoltatási moratórium miatt óvatosan adnak jelzáloghitelt. Arról nem is beszélve, hogy az ingatlanfinanszírozás hiánya negatív hatással van a gazdaság növekedésére is. A Széll Kálmán-tervnek és a szigorú költségvetési politikának köszönhetően viszont remélhetően tovább erősödik a forint, s így csökken a devizaadósokra nehezedő nyomás, akik egy kissé fellélegezhetnek.

- A cégei révén ön az élelmiszeriparban is érdekelt. A vidékfejlesztési tárca államtitkára, Ángyán József azzal vádolta meg az ön érdekeltségébe tartozó Pick Szeged Zrt.-t, hogy az részben külföldi alapanyagból gyártja a hungarikumnak számító szalámit, itthon meg nem lehet eladni a sertéshúst.


- Üzleti jutalékot is hajlandó vagyok fizetni Ángyán Józsefnek, ha megfelelő mennyiségben és minőségben szerez magyar kocát a Pick Szeged számára. Más a húsfeldolgozás általában, és megint más a szalámigyártás. A szalámit ugyanis túlsúlyos sertésből állítják elő. Magyarországon azonban történelmi mélypontra, hárommilliósra zuhant a sertésállomány, s így kocából sincs elegendő: mindössze 200 ezer körülire tehető az állomány, ebből jó, ha évente 70 ezret vágnak le, ráadásul a felét feketén. A Pick a hazai piacról évente 20-25 ezer túlsúlyos sertést tud felvásárolni, miközben a szalámi előállításához legalább 50 ezerre van szüksége. Így vagy felére csökkenti a termelést, vagy a hiányzó túlsúlyos sertést veszi meg valahonnan. Látni kell viszont, hogy kifejezetten szalámigyártáshoz nem éri meg túlsúlyos sertést tenyészteni. Olyan magas az önköltségi ára, hogy ha kokárdát is teszünk a disznó fülébe, még akkor sem fogjuk tudni eladni a piacon a belőle készített drága szalámit. A feladat tehát a hazai sertésállomány jelentős növelése, ami a szalámigyártás alapanyag-problémáját is megoldaná.

- Mi ennek az akadálya? És miként függ ez össze azzal, hogy a tönk szélére került gazdák a kialakult piaci helyzet miatt Budapesten tüntettek a minap?

- Magyarországon egyetlen húsfeldolgozónak sem áll érdekében, hogy külföldről vásároljon sertést, csak ha már nincs más megoldás. Annak ugyanis igen magas a logisztikai költsége. Mivel az uniós csatlakozás előtt a tenyésztők nem technológiai fejlesztésre és genetikai váltásra használták fel a támogatásokat, ezért az európai átlagnál magasabb önköltséggel termelnek. Aki nem képes egy kilogramm élősúlyt 1,05-1,1 euró alatti bekerülési költségen előállítani, az tartósan nem lesz versenyképes. Erre nem a tüntetés, hanem a fejlesztés a megoldás. Az általam tulajdonolt társaságok a hazai sertéstenyésztés 10 százalékát adják, és képesek e költségszint elérésére, ami bizonyíték arra, hogy Magyarországon is lehet versenyképesen sertést tenyészteni. A Fiorács Kft., a Bóly és a Dalmand Zrt. a Pick szükségletei nek 80 százalékát állítja elő, amit a három cégnél végrehajtott, összesen 10 milliárd forintos fejlesztés tesz lehetővé.

- Focival kezdtünk, fejezzük is be azzal: mit gondol, mitől fog újra erőre kapni a magyar labdarúgás?

- Az elmúlt években több száz focipályát építettek be az országban lakóparknak, bevásárlóközpontnak. Hiányoznak a grundok, a vállalati sportlétesítmények. A Magyar Labdarúgó Szövetség elnökeként fontosnak tartom, hogy ismét megteremtsük a labdarúgás infrastruktúráját: az egyesületi pályák felújításán túl legalább 4-5, európai színvonalú nagy stadionra van szükség ahhoz, hogy sikerrel pályázhassunk nemzetközi tornák megrendezésére. Ugyanakkor a lakótelepeken, az iskolai udvarokon is grundokat kell építeni, ha azt akarjuk, hogy a gyerekek vállaljanak nagyobb szerepet a jövő magyar labdarúgásában. Ezért újraindítjuk a Bozsik-programot, megpróbálunk minden iskolát elérni, hogy a legtehetségesebbek végül elkerüljenek az akadémiákhoz és a klubokhoz, ahol élvonalbeli focista válhat belőlük. A kormányzati szándék is megvan ahhoz, hogy a magyar foci ismét piacképes legyen, és megfelelő programok és fejlesztési terv mentén pénz áramoljon a sportágba.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.