Korábbi orosz akciók a Mol ellen

/ 2011.05.08., vasárnap 11:39 /
Korábbi orosz akciók a Mol ellen

Az UD Vagyonvédelmi Zrt. tulajdonosainak lehallgatásával induló, jelenleg büntetőbíróság előtt zajló megfigyelési botránynak látszólag nincs köze sem a Molhoz, sem az "orosz érdekhez".

A vádlotti oldalon egyetlen gazdasági potentát sincs - csakis magyar politikusok (Szilvásy György, a Gyurcsány-éra titokminisztere, Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának korábbi szocialista alelnöke és két volt MDF-es felsővezető, Dávid Ibolya és Herényi Károly).

A vádiratból az sem olvasható ki, hogy az ügynek volna üzleti vagy nemzetközi szála. A perben ráadásul eddig egyetlen kérdést jártak körül: követtek-e el bűnt azzal az érintettek, hogy nyilvánosságra "segítették" az UD-vezetők lehallgatott telefonbeszélgetéseit?

Pedig az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) által lekapcsolt UD Zrt. története jó ideig összeforrt a legnagyobb hazai társaság, a tavaly közel 4300 milliárd forintos árbevételt produkáló (11 országban 1600-nál is több töltőállomást üzemeltető) Mol-csoport sorsával. A vagyonvédelmi cég ugyanis az olajóriás belső elhárításaként, a Hernádi Zsolt-féle vállalatvezetés információbiztonsági támaszaként is működött. Hogy mikor? Éppen az osztrák OMV 2007-es - ma már tudjuk: orosz indíttatású - felvásárlási kísérlete idején.

Az UD érdeme volt például, hogy azonosítani tudta a Mol elleni OMV-akciók budapesti lobbiközpontját, egy belvárosi ügyvédi irodát. Minden efféle adatmorzsának jelentősége lehetett, hiszen négy éve a teljes magyar politikai elit azt találgatta: térségbeli konkurenciaharc áll az osztrákok ellenséges (azaz előre be nem jelentett) részvényvásárlása mögött, vagy az OMV titokban orosz befektetők strómanjaként növelte 18,6 százalékosra tulajdoni hányadát a Molban.

Aztán 2009. március 30-án jött a feketeleves: az OMV eladta az addigra 21,2 százaléknyira hízott Mol-csomagját az orosz hadsereg fő üzemanyag-szállítójának, a Szurgutnyeftyegaznak. A Hanti-Manysi Autonóm Körzetben honos kőolajipari konszern elöljáróinak korábban egyszer sem jutott eszükbe, hogy külföldre kellene terjeszkedni, tavalyelőtt azonban Magyarországgal kivételt tettek.

Ráadásul két nappal azután ütötték nyélbe az osztrák-orosz ügyletet, hogy a vállaltan oroszbarát Gyurcsány Ferenc - a miniszterelnöki poszt után - az MSZP-elnöki tisztségről is lemondott. Ergo Moszkvából úgy tűnhetett, hogy a magyar belpolitikai zűrzavar révén gyengül az orosz érdekképviselet Közép-Európában, ezért a Putyinhű erőknek - a stróman OMV-t "félrelökve" - pozíciót kellett fogniuk a Molban.

Az idő tehát az osztrák-orosz összeesküvés hirdetőit igazolta, illetve azokat, akik a kezdetektől rebesgették: az előző ciklusban a szocialista kormány NBH-ja - akarva-akaratlanul - idegen érdekeket képviselt, amikor lerohanta az UD-t, és ezzel átmenetileg védtelenné tette a Molt. Idén év elején aztán a Dow Jones amerikai gazdasági hírügynökség arra is fényt derített, hogy az osztrák OMV azért vállalta a Molba való behatolást, hogy a később a helyébe lépő oroszoktól megkapja a budapesti olajvállalat tulajdonában lévő Slovnaftot.

A szlovák vegyipari társaság pozsonyi (tehát Bécshez közeli) finomítója ugyanis hatékonyabb, mint az osztrákok schwechati üzeme. A 2009-es budapesti kormányválság miatt a Szurgut-Mol-Slovnaft-OMV cserebere végül nem valósulhatott meg - így az egykori osztrák-orosz-magyar konfliktus mára Budapest és Moszkva állóháborújává "egyszerűsödött".

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.