A világnak ellentéte lenni
Percekig állva tapsolt a közönség múlt csütörtökön a Nemzeti Színházban, amikor Balczó András öttusázó átvette a MOB és a Magyar Sportújságírók Szövetsége életműdíját.
Mikor kapott utoljára ilyen tapsot?
Soha. Azt gondoltam, ilyen nem is létezik. Máig keresem rá a magyarázatot. Akkor a megérkezés szó jutott eszembe, és ez hozta elő a Szabó Lőrinc-verset, amit idéztem, hogy „Mutasd meg a teljes alázat és áldozat örömét és hogy a világnak kedvemért ellentéte vagy”.
Merthogy soha nem állt be a sorba, és a véleményét sem rejtette véka alá.
Voltak, akik kevésbé rokonszenveztek velem, mert olyasmiket mondtam, ami sok ember lelkét megzavarta. Nem fogadtam el állásokat, díjakat. Amikor tapasztaltam, hogy az interjúkat úgy rövidítik, hogy a lényeg kimarad, csak élő adásban nyilatkoztam. Az sem tetszett mindenkinek, hogy 2004-ben nem mentem el a parlamentbe a Nemzet Sportolója díj átadására. Mondtam utána: semmim nincs, csak a kézfogásom, azzal gazdálkodhatok, és ott olyan emberekkel kellett volna kezet fognom, akikkel nem szerettem volna.
Minden idők legeredményesebb öttusázójaként előfordult, hogy megszédítette a siker?
Megszédülésre nem emlékszem. Javamra írják, hogy szorgalmas vagyok, és van bennem akarás. Prohászka Ottokár püspök mondta utolsó prédikációjában 1927-ben: az akarás Isten ajándéka. Ha nincs, nem lehet gerjeszteni. Egészen 1962-ig tagadtam Isten létét, akkor jött a fordulat, s azóta tudom én is: amit elértem, azt ajándékba kaptam, abban az embernek önérdeme nincs.
Azt az akadályt is könnyen vette, amikor nem engedték, hogy részt vegyen a sportág vezetésében?
Hat évig az öttusaistálló belovaglója voltam, szerettem, de olyasmi, mint egy portási állás. Rájöttem, ez nem vezet sehova, fel kell hagynom a reménnyel, hogy az öttusa szakmai irányításában részt vehetek. Ezután 1983-tól úgy telt az életem, hogy meghívtak szerte az országba előadásokat tartani, Kósa Ferenc Küldetés című filmjével kapcsolatosan. Általában fizették az útiköltséget és a honoráriumot, az volt a jövedelmem.
Nem lehetett egyszerű ilyen körülmények között 12 gyermeket felnevelni.
Ha jött a szükség, akkor megjött a felső segítség is. Sportolóként az olimpiákon, világbajnokságokon kapott pénzből festményeket vásároltam a Bizományi Áruház árverésén, ha megszorultunk, azokból adtam el. Amikor építkezni kezdtünk, hat gyermekkel éltünk egy 56 négyzetméteres lakótelepi lakásban, amikor beköltöztünk, már nyolc gyermek szaladgált a nagy asztal körül.
Az érmeket szekrényben tartja, a maga készítette könyvespolcon pedig magyar költők verseit, ezekből idézett a díjátadáson is. Mikor tanulta meg őket?
Nem tanultam, de megmaradtak. Látja azt a két kötetet? Ady a kedvencem, rongyosra olvastam. Sportolóként ott volt az éjjeliszekrényemen, a Biblia és József Attila mellett, bárhová utaztunk.
Miért mondta a gálán, hogy süllyedő világban élünk? Lát-e kiutat?
A baj legmélyebb oka, hogy az átlag magyar nem hajlandó magát teremtménynek tekinteni. Ha bemegyünk egy sötét szobába, és olvasni akarunk, hibát követünk el, ha elrontjuk a sorrendet: tapogatjuk az asztalon a könyvet, netán leverjük a szemüvegünkkel együtt. Úgy van a Szentírásban: keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és minden megadatik nektek. Először tehát a villanykapcsolót kell keresni, mert fény szükséges az olvasáshoz.
Balczó András |
Kondoroson született 1938-ban. 1960-ban a római olimpián, 1968-ban a mexikóvárosi olimpián csapatban szerzett aranyérmet. 1972-ben a müncheni olimpián egyéni aranyérmet nyert. 1960–73 között tízszer világbajnok, 12 alkalommal magyar bajnok. 1978-tól belovagló, majd szellemi szabadfoglalkozású. 2004-től a nemzet sportolója. |