A vörös csillag és mi

Óvatos MSZP, néma Fidesz: Magyarországnak fellebeznie kell

, / 2008.07.21., hétfő 05:47 /

A múlt héten adott igazat a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság elsőfokú ítélete Vajnai Attilának Magyarországgal szemben a vörös csillag használatával kapcsolatban indított perben.

A sajtó bőségesen foglalkozott a döntéssel, és megszólalt a közélet jó néhány ismert szereplője is, ezért a részletekkel nem terhelném a Heti Válasz tájékozott olvasóit. Mindenekelőtt arra kívánom felhívni a figyelmet, hogy három hónapon belül a törvényalkotónak, majd a parlamenti pártoknak dönteniük kell a strasbourgi ítélet elfogadásáról vagy el nem ismeréséről.

Október 8-ig van lehetősége a magyar államnak a fellebbezésre. Amit nem kerülhet el arra hivatkozva, hogy a strasbourgi bíróság csupán egy konkrét tényállásról határozott (Vajnai Attilának a magyar törvény alapján büntetéssel sújtott önkényuralmi jelképhasználatáról), és nem általános érvényű ítéletet hozott. Amikor az ítélet jogerőre emelkedik, és a bíróság végérvényesen kimondja, hogy a magyar állam megsértette az emberi jogokról szóló egyezmény 10. cikkelyét, az azt is jelenti, hogy a nemzetközi bírósági és magyar jogi értelmezés egy adott helyzetről, a vörös csillag magyar törvények szerint bűncselekménynek minősülő használatáról nincs összhangban. Mivel az emberi jogi egyezményekhez csatlakozva Magyarország az emberi jogi bíróság által hozandó jövőbeni jogerős ítéletek hatályát elismerte, hazánknak kellene feloldania az ellentmondást.

A kormánynak - szóvivője nyilatkozata szerint - nem áll szándékában fellebbezni. Csakhogy közjogi szempontból fellebbezés kérdésében az Országgyűlés jogosult a döntésre, mivel törvénymódosítás eshetőségéről van szó. Az Országgyűlés véleménye értelemszerűen még nem lehet ismert. Az MSZP egyes európai parlamenti képviselői üdvözölték a döntést, de a párt első megnyilvánulása már óvatosabb volt. A Fidesz nem kommentálta az ítéletet, miként az MDF sem, az SZDSZ pedig arra szorítkozott, hogy rámutatott a nemzetközi jog és a magyar jog ütközésére. A KDNP ugyanakkor tudatta, hogy a párt nem szavazná meg a Btk. kifogásolt rendelkezésének olyan tartalmú módosítását, amely törli a vörös csillagot az önkényuralmi jelképek közül. Nem várható, hogy a pártok a három hónap alatt dűlőre jussanak, és akkor még nem szóltam arról, hogy az Alkotmánybíróság állásfoglalására is szükség lenne. Ilyen körülmények között nincs más logikus jogi lehetőség, mint hogy Magyarország képviselője - az állam és jogrendszere jogainak megóvása érdekében - megfellebbezi az elsőfokú döntést.

Nem kell félni attól, hogy az elsőfokú bíróság egyhangú határozatot hozott. Egy számára is "úttörő" eljárásról van szó, melyben a bíróság láthatóan törekedett arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a konvenció 10. cikk (2) bekezdésében megengedett tagállami korlátozását ne kelljen elfogadnia. Ez kitetszik abból, ahogy a bíróság "a demokratikus társadalomban szükséges" korlátozást azon tesztelte, hogy a vörös csillag által jelképezett kommunizmus létrejöttének mekkora a veszélye. Márpedig ilyen alapon egyetlen önkényuralmi szimbólum használata sem lehetne büntetőjogilag üldözendő. De "pártosnak" tűnik az ítélet a magyar alkotmánybíróság főbb érveinek figyelmen kívül hagyása miatt is, továbbá azért, mert irrelevánsnak minősíti a 2000. évi alkotmánybírósági határozatnak a konvenció esetjogára való hivatkozását.

A strasbourgi jogértelmezés számos olyan vitatható és ellentmondásos megállapítást tartalmaz, ami egy fellebbezésben kihasználható. Az ítélet legnagyobb gyengesége az, hogy - kicsit az uralkodó nyugati értelmiségi felfogásnak megfelelően - nem veszi kellő súllyal figyelembe az Európa szerencsésebb fele által át nem élt diktatúrák okozta szenvedéseket, és nem képes érzékelni azt a traumát, amit a kommunizmus okozott a magyarok tömegeinek.

Természetesen tizenkilenc évvel a rendszerváltás (és több mint hatvan évvel a második világháború) után elméletileg el lehetne fogadni azt a megközelítést is, hogy a pusztán önkényuralmi jelvényhordással megvalósuló véleménynyilvánítás büntetőjogi üldözésére egy megszilárdult demokráciában nincs szükség. Ez a megközelítés természetesen nem differenciálhat az önkényuralmi rendszerek között, ezért kérdéses, hogy mennyi a realitása a gyakorlatban egy ilyen megoldásnak.

A szerző címzetes egyetemi docens, Magyarország Európai Uniós helyettes képviselője (2003-2007)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Salgótarján nem Szeged – billegő körzetek Nógrádban

Makacs szegénység, elöregedés, lassú fogyatkozás: az ország legvidékiesebb megyéjében lenne ok a protestszavazásra. A megyeszékhelyen erős a baloldal, de a háromosztatú politikai térben a kormánypártnak a legjobbak az esélyei. A Heti Válasz választási sorozata ezúttal a két nógrádi választókerületet mutatja be. Részletek a friss lapszámban.

Egyetlen közautó 7–11 magántulajdonban lévőt helyettesíthetne?

Már 500 közautó áll a fővárosban közlekedők rendelkezésére, két-három év múlva pedig ezernél is több lesz. Külföldi tapasztalatok szerint tízszer ennyi saját járgányt helyettesíthetnek, de kérdés, hogy ez idehaza is reális-e. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ilyen jó a szlovák egészségügy? Tényleg ennyire lemaradtunk?

Szlovákiáé Európa 13. legjobb egészségügye, és egyben a legerősebb egész Kelet-Európában – állapította meg egy nemzetközi kutatóintézet, amely Magyarországot a 29. helyre rangsorolta. Tényleg ennyire lemaradtunk? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Neki köszönhetjük a Testről és lélekről leggyönyörűbb jeleneteit

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, Oscarra jelölt filmjében két, meghitt kapcsolatra alkalmatlan ember addig álmodja ugyanazt, míg nappalaik rideg valósága hozzá nem simul csodaszép álmaikhoz. Az álombéli jeleneteket Horkai Zoltán szarvasai játsszák el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.