valasz.hu/itthon/esztergomiak-kerdezik-mi-kerult-ezen-a-negy-percen-negyvenmilliardba-114885

http://valasz.hu/itthon/esztergomiak-kerdezik-mi-kerult-ezen-a-negy-percen-negyvenmilliardba-114885

A zsidók csak titokban mernek Magyar Hírlapot olvasni

/ 2009.02.21., szombat 06:03 /

Jobboldalinak mondja magát, nem rejti véka alá zsidó származását, és műsora van az Echo tévében. Hármas ok, ami miatt Vámos Györgyre sokan legalábbis – hogy mást ne mondjunk – csodabogárként tekintenek. A kalandos előéletű újságíró törzshelyén, egy budai étteremben magyarázta lapunknak, hogy egy zsidó miért nem lehet baloldali.

- Ez az a hely, ahol Bayer Zsolt nem szívesen látott vendég?

- Csak egyvalaki számára. Nemrég felvetettem, hogy legközelebb a Bayert kéne elhívni. Ekkor szólt oda egy törzsvendég, hogy akkor ő ide többet nem jön, majd megjegyezte, hogy inkább adjak neki ciánt.

- Miért van jóban Bayerrel? Állítólag egy zsidónak baloldalinak illik lenni. Vagy ön öngyűlölő?

- Dehogy.

-De jobboldali?

- Jobboldali vagyok, amennyiben ez nemzeti gondolkodást jelent. A zsidóság többsége azonban a baloldalhoz asszimilálódott 1945 után, mert kitalálta, hogy a baloldal a megmentője. 1956-ot is próbálták úgy beállítani, hogy aki a barikád másik oldalán harcolt, az rossz zsidó.

- A jobboldali zsidó akkor rossz zsidó?

- Ez a vélekedés. Noha azt sem tudom, hogy vannak-e rajtam kívül jobboldali zsidók.

- Talán mert a zsidóságnak kellemetlen tapasztalatai voltak a jobboldallal.

- Nem lehet a nyilas rémuralmat számon kérni az egész konzervatív táboron. Ráadásul a zsidóságnak ugyanígy lehettek kellemetlen tapasztalatai a szovjetekkel is. Mégis számos zsidó, noha sokukat aztán a szovjetek is elhurcolták, ekkoriban vált baloldalivá. Holott nekik is ismerniük kellett a szovjet rendszer antiszemita kilengéseit, a cionista pereket. Ettől persze még tény, hogy a szovjet hadsereg szabadította fel a pesti gettót. Máskülönben én sem születtem volna meg, mert az akkor tizenkét éves édesanyám bizonyosan nem élte volna túl a vészkorszakot.

- Akkor mégis jogos a hála?

- Igen, de a felszabadítás után már indokolatlan volt a baloldali fordulat. Hiszen akkor már nem kellett félni attól, hogy a világháború borzalmai megismétlődnek. Mert még a Rákosi-korszakban is szabad volt zsidónak lenni, sőt, az ötvenes években élő zsidó közösségi élet folyt. Senki sem tiltotta meg a zsidóságnak, hogy zsidóként éljen, házasodjon. A legnagyobb probléma, hogy a zsidóság saját magát asszimilálta.

- Csak van ennek valami indoka.

- A világháború után a hazai zsidóság úgy vélte, hogy a jobboldal egésze felelős az üldözésekért. Csak később vált ismertté, hogy számos, nem baloldali magyar is részt vett a mentésekben - ám a Dohány utcai zsinagóga falán is kizárólag a Vörös Hadseregnek van emléktáblája. Számomra megmagyarázhatatlan, ahogy a magyar zsidóság nem hajlandó tudomást venni a múltjáról. Senki sem tiltakozott közülük például az ellen, hogy a jelenlegi miniszterelnök egy egykori munkaszolgálatos zsidó, Sebestyén Aladár eltulajdonított villájában él.

- A zsidóság baloldalisága tudatlanságra vezethető vissza?

- A zsidóság sajnos elfogadta az ügyeletes áldozat szerepét, és a baloldal folyamatosan kijátssza ezt az adut.

- És ezt a zsidóság nem ismeri fel?

- Sokan családilag összekötődtek a baloldallal, így magukat is meg kéne tagadniuk, ha elvetnék a baloldalt. De fontos látni, hogy azok, akik ma a zsidóság képviseletében lépnek fel, a rendszerváltás előtt nemigen jártak zsidó közösségekbe, ők akkor kizárólag baloldalinak érezték magukat.

- De akik jártak, azok ma jobboldaliak?

- Sajnos azok sem.

- Akkor nem értem.

- Sokan akkor kezdtek ismét foglalkozni a zsidóságukkal, amikor Magyarország megszakította a kapcsolatot Izraellel. Számos zsidó ekkor fordult szembe a rendszerrel, de valamiért még az újra felfedezett zsidóságukat is párosítani próbálták a baloldali érzülettel.

- Hova kellene állnia a magyar zsidónak?

- Nehéz kérdés, mert klasszikus baloldal már nem, klasszikus jobboldal viszont még nem létezik.

- Tehát?

- A zsidóságnak be kéne látnia, hogy a baloldal sem érte van.

- Sem? Kiderül végül, hogy a jobboldal sem?

- A zsidóságnak magára kéne találnia, s nem függnie bármely oldaltól.

- Ön az év eleje óta beszélgetős műsorral jelentkezik az Echo Tévén. Kiknek szól az adás? Az antiszemitáknak, bizonyítandó, hogy lám, a jobboldalon is vannak zsidók, vagy a baloldali zsidóknak, bizonyítandó voltaképp ugyanezt?

- Elsősorban a magyar zsidóságot szeretném meggyőzni arról, hogy valamit elfuseráltak. Önbecsapás azt hinni, hogy a konzervatív oldaltól félni kell.

- De azért elismeri, hogy van antiszemitizmus?

- Van. Például az MSZMP tagjai között sokan voltak antiszemiták. És én a kommunizmus idején is jártam MTK-meccsekre, s volt akkor is zsidózás a lelátókon. De ugyanúgy antiszemita lépésnek tartom az előző rendszer Izrael-ellenességét vagy a kárpótlás elszabotálását. És ne feledjük, a Horn-kormány idején masírozhattak a neonácik Budapesten, ahogy Bácsfi Diana is a Medgyessy-kormány idején került elő. Vagy mostanság miért nem lép fel senki hatékonyan a kuruc.infó ellen?

- Ezt csak ön látná?

- Nem, csak nem mindenki meri mindezt kimondani. Önbecsapás, félelem és megfelelési kényszer igazgat. Magyar Hírlapot vagy Magyar Nemzetet csak titokban, ágy alatt mernek olvasni a zsidók...

- De olvassák?

- Olvassák. Igaz, letagadnák.

- Ön szerint nincs is antiszemitizmus a jobboldalon?

- Sajnos Magyarországon mindig is volt, van és lesz antiszemitizmus. Az igazi kérdés az, hogy miért nincs tényleges fellépés ellene. A zsidóság azonban még sosem kereste annak okát, hogy miért is van antiszemitizmus.

- Tényleg, miért is van?

- Kétféle antiszemitizmus létezik. A gerjesztett és a meglévő. A meglévő ellen nem sokat lehet tenni, de a gerjesztett ellen fel lehet lépni.

- És ki gerjeszt?

- Nem a Fidesz érdeke, hogy legyen antiszemitizmus. A baloldal igazolja 1945 óta az antiszemitizmussal a létét. A zsidóság feladata, hogy megvizsgálja, hol és kik gerjesztik az antiszemitizmust - de a vizsgálatot a baloldalon kell kezdeni. Sajnos azonban a beteges Orbán-fóbia mindent felülír - holott a baloldal igenis eltűri a szélsőséges jelenségeket.

- Erre jönne a viszontválasz, hogy a Fidesz sem tesz sokat ellenük.

- A Fidesz nem antiszemita, és amit kormánypártként megtehetett, meg is tette. Ki vezette be a holokauszt emléknapot? Ki készítette elő a holokauszt emlékmúzeumot? Ki utasította ki Szabó Albertéket? A Fidesz. A zsidóságtól egyébként sem áll távol a polgári, konzervatív gondolkodás.

- Nyugat-Európában valóban, de ott - mondják egyesek itthonról - éles határ van szélsőjobb és konzervatív oldal között.

- Nincs nyugati meg keleti jobboldal. Egyféle jobboldal van, és ez a konzervativizmust jelenti. A zsidóságnak pedig itthon és külföldön is egyaránt ebben a konzervativizmusban kéne megtalálnia önmagát.

- Noha nyugaton sem szokásos zsidóként a jobboldalt támogatni.

- Nem igaz. A nyugati jobboldali pártokban számos zsidó politizál...

- ...akiket általában öngyűlölőnek is tartanak.

- Nem azok, pusztán a baloldal kint is előszeretettel antiszemitázza ellenfeleit.

- Akkor ez nem is csak magyar jelenség?

- A baloldal világszerte él a zsidókártyával. De a legcsalárdabb módon Magyarországon húzzák elő. Pedig a kommunizmus százmillió áldozata között rengeteg zsidó volt, ezért hiteltelen a baloldaltól a zsidómentő szerep.



Vámos György 1954-ben született Budapesten. A rendszerváltás előtt kereskedőként tevékenykedett, majd Ausztriába távozott, ahol a Jörg Haider vezette radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt tagja lett. 1990 után hazatelepült. A szélsőjobboldali fórumoknak régóta a célkeresztjében szerepel, elsősorban a Mazsihisz ügyvezető igazgatójához, Zoltai Gusztávhoz fűződő állítólagos kapcsolatai, s kétségesnek tartott politikai nézetei miatt. A Hetek című hetilap kérdésére ugyanis, hogy milyen kormányt vár, 2002-ben még így nyilatkozott: „Egy jobb kormányt, amely nem a jobboldalról jön." Emellett többször bírálta a baloldalt is, amiért leantiszemitázza az egész polgári oldalt. Tavaly közreműködött a KDNP Izraelita Műhelyének megalapításában, jelenleg a Magyar Hírlap publicistája, s az Echo Televízión vezet műsort. Közéleti szerepvállalásai mellett a Mazsihisz sajtómunkatársaként tevékenykedik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.