valasz.hu/itthon/atadtak-a-dagalyt-dontse-el-belul-is-olyan-e-mint-kivul-galeria-122639

http://valasz.hu/itthon/atadtak-a-dagalyt-dontse-el-belul-is-olyan-e-mint-kivul-galeria-122639

Áder a rengetegben

/ 2017.03.14., kedd 14:53 /

A köztársaság első polgára nem kérte a Fidesz első emberétől, hogy 2017 után is ő legyen a Sándor-palota lakója, és tartózkodó magatartásával értetlenséget, majd haragot vívott ki maga ellen. Hogy maradhatott mégis elnök? Erre a kérdésre kerestük a választ.

Érthető, hogy Orbán Viktor szerette volna, ha gesztust tehet Áder János elnöki ciklusának meghosszabbításával, ezzel erősítve a lojalitáskapcsot. Ezt a lehetőséget azonban nem kapta meg. Hiába volt majd’ egyéves előjátéka a jelölésnek, hiába terjesztették el a hírt, hogy új jelöltje van a kormányfőnek – többek között Balog Zoltán minisztert és Maróth Miklós akadémikust felemlegetve –, mi több, decemberben hiába üzent Orbán Brüsszelből, hogy Ádernek csak kérnie kell, és zöld utat kap a folytatáshoz. Az elnök néma maradt. A kérdésre pedig, hogy folytatni kívánja-e, nem csípőből válaszolt, de – „pimaszul” – napokig tartó gondolkodási idő után mondott csak igent.

Áder nem akart kérni, hogy ne kelljen ígérnie.

Hatalmi játszmák

Kérdés, mi szükség van az ilyen hatalmi játszmákra egy olyan rendszerben, amelyben a legfontosabb pozíciók sorsa a párt egykori alapítói közötti – látszólag legalábbis – baráti beszélgetéseken dől el. Hogy a felvetésre pontos és érthető választ kapjunk, vissza kell lépnünk 2003-ig. Addig az időig, amikor a Fideszben a testületi irányítást felváltotta az elnöki akarat – szinte teljesen szabad – érvényesülése. Akkortájt a választási kudarc a miniszterelnököt valósággal földhöz vágta. Orbán a vereség után kivonult a parlamenti politizálásból, és nekifogott a polgári szövetség létrehozásának. A pártot a magára maradt Áder vitte a hátán. Ő volt a frakcióvezető, és Pokorni Zoltánnak az édesapja ügynökmúltja miatti lemondása után az ügyvezető elnöki feladatok is rá hárultak.

A pozícióhalmozásba azonban nem szeretett bele, és mindent megtett, hogy a Fidesz korábbi belső rendje helyreálljon. Többek között erősen kapacitálta Orbánt a visszatérésre, ám ő közel egy évig nem adta be a derekát. Emésztette a történteket. És hibát talált a párt szervezettségében – amelyért Áder volt a felelős –, a kampánykommunikációban – amelyet Wermer András irányított –, valamint a közvélemény megmérésében, ami az akkor még Stumpf Istvánhoz köthető Századvég reszortja volt. És nem mellékesen arra a következtetésre jutott, hogy a Fidesz által megénekelt polgári Magyarország „lakói” nincsenek elegen egy újabb választási győzelemhez, ezért szélesebb szövetség létrehozását kezdeményezte. Meg is alakultak a polgári körök, élükön a – kezdetben Vona Gábort is soraiban tudó – Szövetség a Nemzetért Polgári Körrel, ekkor jött létre a hasonló nevű alapítvány és indult el az új centrumot jelképezni hivatott Polgárok Háza tervezése és építése.

Orbán 2003 májusában váltott, belátva, hogy az új formáció a Fidesz szervezete nélkül működésképtelen, de azzal a feltétellel tért vissza a pártelnöki székbe, hogy ezentúl minden úgy lesz, ahogy ő akarja.

És – mivel kérésre érkezett – nem is lehetett másként.

Schmitt Pál utódlása

A Fidesz hagyományos stratégiaalkotó testületei közül a „hatos fogat” – amely az 1998 és 2002 közötti kormányzati időszakban határozta meg a politika irányát – felbomlott, és az Áder–Kövér–Orbán fémjelezte vezetői triumvirátus megkerülhetetlensége sem volt már szigorú szabály. Az elnökség pedig sokkal inkább tanácsadó testületi, mintsem döntéshozói munkát végzett.

2003 májusa után a Fidesz irányítása Orbán Viktortól függött, aki politikai kérdésekben mindenhatóvá vált, és egyezkednie csak a háttérember Simicska Lajossal kellett üzleti ügyekben. (Azóta ez a kényszer is megszűnt létezni.) Az elnök 2005-ben a kampányfeladatokat is magához húzta, az egyéni választókerületi vezetőkkel egyedül állapodott meg, a kommunikációban pedig kulcsszerepet adott a Wermert felváltó Habony Árpádnak.

A Fidesz jó előjelekkel fordult rá a 2006-os megmérettetésre, hiszen 2004-ben utcahosszal nyerte az európai uniós választásokat. Az eredmény azonban a teljesen megújított, kiszélesített hátterű és központosított irányítású renddel is csak az újabb kudarchoz volt elegendő. Hogy miért? Ennek a kérdésnek a felvetését Orbán megakadályozta. A frakció előtti első beszédében azt állította, senki sem hibázott, minden úgy volt jó, ahogy történt. A vereség okait elemző, nem bűnbakot kereső, ellenben a helyzet megértésére törekvő Schmidt Mária által szervezett értelmiségi körnek pedig azt üzente, hogy hagyjon fel a tevékenységével.

Mintegy nyomatékul jelent meg 2007 januárjában a Magyar Nemzetben a Schmidt Mária ante portas? című írás, amelynek máig ismeretlen szerzője nekitámadt a Terror Házát létrehozó és irányító történésznek, a vele akkor még szoros kapcsolatban álló Spéder Zoltán üzletembernek, valamint az összejöveteleket sokakkal egyetemben látogató Áder Jánosnak. Az írás azt állította, hogy Orbán Viktor politikai ellenfelei a nagytőkével szövetkeznének.

Áder – aki akkor már saját elhatározásból nem volt frakcióvezető – válaszul Orbánnak szegezte a kérdést, hogy tudott-e a cikk tartalmáról és megjelenési időpontjáról. Mivel nem ütközött határozott tagadásba, jelezte, hogy kivonul a hazai politizálásból, és a következő uniós választás után legalább két ciklusra Brüsszelbe távozik.

Az újabb fordulatot Schmitt Pál 2012-es kényszerű lemondása hozta az Áder–Orbán-kapcsolatban. A miniszterelnök mindent megtett, hogy hivatalában tartsa a plágiumbotrányba kavarodott államfőt, de a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának elmarasztaló döntése után a helyzet tarthatatlanná vált. Gondoskodni kellett az utódról, és Orbán Kövér Lászlót szerette volna megnyerni a posztra. Olyan személyre volt ugyanis szüksége, aki azonnal zárójelbe teszi a Schmitt-történetet, stabilizálja a saját tábort, és személyével kapcsolatban még csak fel sem tételezhető a Brutus-effektus.

A teljesítmény ereje

A régi harcostárs azonban épp annyira lojális, mint amennyire realista politikus, ezért eltáncolt a felkérés elől. Önmagát megosztó, érdes személyiségnek tartva mondott nemet a nemzet egységét megtestesítő elnöki pozícióra. Maga helyett Ádert javasolta, aki már első alkalommal is erősen hezitált a válaszon. És nem csak azért, mert a Brüsszelben sok munkával felépített, konfliktusoktól távoli hivatali és családi életét kellett feladnia az itthoni háborúskodásért. De azért is, mert a miniszterelnökhöz fűződő viszonyát az előzmények miatt nem a kölcsönös bizalom jellemezte. Végül Áder csak az Orbán által szorgalmazott gyors váltás elől tért ki, ellenben a sok itthoni biztatás nyomán vállalkozott az új kihívásra.

Áder érkezésekor az elnöki hivatal mind presztízsét, mind működését tekintve rossz állapotban volt, ezért mindent újra kellett szervezni. Új munkatársak érkeztek a Sándor-palotába, az első nyilvánosan elhangzott beszéd pedig deklarálta, hogy az elnök minden tőle telhetőt megtesz a tisztelet és a teljesítmény kultúrájának megerősítéséért, a környezet védelméért. A köztársasági elnök mozgásterét behatároló jogszabályi előírásokhoz ragaszkodva, a pártpolitikát kerülve, Áder követte is saját forgatókönyvét. Megszólalásaiban, programjaiban mindannyiszor e hármas értékvilágot építette. A törvényalkotás felügyeletét ellátó szerepkörben pedig biztos kézzel alkalmazta az alkotmányos és a politikai vétó intézményét. Amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az Alkotmánybíróság minden kifogásolt ügyben igazat adott neki.

Áder tevékenységét a Fidesz-tábor – kilencven százalék feletti elismertséggel – kiválónak minősítette, az ellenzék pedig összességében rendben lévőnek tartotta. A Nézőpont Intézet januári felmérése szerint az elnök személyét ismerők 63 százaléka támogatta az újraválasztását, úgy, hogy a magukat baloldalinak valló véleménynyilvánítók 45 százaléka sem gördített volna akadályt a folytatás elé.

Amiből következik, hogy az elnök alkalmassága, hitelessége és elfogadottsága jóval meghaladja a hazai politikusi átlagot, ezért újrajelölésének elmulasztása a Fidesz támogatói körén belül komoly turbulenciát okozott volna. Az új elnökjelölt árnyékot vetett volna a kormánypárt teljesítményhez fűződő viszonyára. Mert ha a saját kézzel választott, Fidesz-alapító Ádert sem tudja megvédeni tisztességgel végzett munkája, akkor bízhatna-e bárki is teljesítménye méltányos elbírálásában?

Sem ez a következmény, sem a belső feszültség fokozása nem lehetett Orbán Viktor célja olyan időkben, amikor elsődleges feladat a tábor egyben tartása. Áder tehát nyugodtan, szótlanul ülhetett a babérjain, mert a teljesítménye megvédte. Sem kérnie, sem ígérnie nem kellett semmit. Egy lojalitásra épülő rendszerben önmaga embere maradhatott. Ami nagy szó. Ráadásul Kövér – jól érezve a növekvő feszültséget – Áder támogatására és az ügy gyors lezárására biztatta a pártelnököt. Ez felpörgette az eseményeket, és az elnöki ciklust bezáró májusi választás helyett március 13-án máris szavazhatott az Országgyűlés.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.