valasz.hu/itthon/aki-nem-tesz-semmit-annak-kuss-kukorelly-endre-a-heti-valasznak-126197

http://valasz.hu/itthon/aki-nem-tesz-semmit-annak-kuss-kukorelly-endre-a-heti-valasznak-126197

Adják a bankót

Közösségi pénzekkel a helyi gazdaság fellendítéséért

/ 2009.11.29., vasárnap 11:49 /

Bár egyesek piramisjátékot gyanítanak mögötte, a forint alternatívájaként alkalmazott helyi pénzek alkalmasak lehetnek egy közösség gazdaságának felpörgetésére. A magyar kezdeményezések nemcsak pénzügyileg értelmezhetők; a kitalálóknak társadalomszervezési céljaik is vannak.

Az egész világra kiterjedő válság ellen a helyi kezdeményezésekkel lehet a legtöbbet tenni. Így gondolkodnak azok, akik ma Magyarországon új pénzek, illetve pénzhelyettesítő eszközök bevezetésével próbálkoznak. A közösségi bankók abban különböznek a hipermarketek hűségkártyáitól, hogy az előbbieket nem üzleti hasznot remélő cégek, hanem társadalmi célokat is maguk elé tűző szerveződések bocsátják ki. A közösségi fizetőeszközök - melyek kézzelfoghatóan vagy virtuálisan, elszámolóegységként is megjelenhetnek - abban hasonlítanak egymásra, hogy az állam pénzével párhuzamosan használják őket, tehát nem a társadalomból való kivonulás jelképei.



Csak marketingfogás?

Az Értékmegőrző Üzleti Hálózat (ÉrMe) bankója, a pilisi korona vagy a soproni kékfrank előzményei évekre nyúlnak vissza, ám a pénzügyi válság tavalyi kezdete óta megnőtt az érdeklődés a lokális gazdasági válaszok iránt. A mozgolódásra a politika is felfigyelt: november elsejével hatályba lépett a törvény, amely a közösségi pénzek használatát szabályozza.

"A bankó legalább annyira társadalmi kísérlet, mint gazdaságélénkítési vállalkozás" - mondja lapunknak Salzmann Zoltán, az ÉrMe hálózat vezetője. A keresztény szemléletű, etikus üzleti magatartást vállaló szervezet első embere szerint ma Magyarországon minden területen olyan mértékű a bizalomhiány, hogy komoly elszánás kell egy bizalomra épülő kezdeményezés elindításához. Sokan ugyanis a közösségi fizetőeszköz hallatán a multilevel-marketing egy újabb fogására gyanakodnak, mások pedig egyszerűen azt fejtenék meg, a kezdeményező hol okoz kárt a többieknek.

Az ÉrMe-bankót (ami valójában meghatározott körben igénybe vehető kedvezményre jogosító eszköz) csak a hálózathoz tartozó cégek használják, s a "pénz" még kézbe is vehető. Vállalkozások meghatározott köre kapta meg az "ÉrMe-bankó-elfogadóhely" címet. Ők azt vállalták, hogy termékeikből, szolgáltatásaikból legalább tíz százalék kedvezményt adnak a hozzájuk fordulóknak. Másodsorban az ennél szélesebb kört lefedő ÉrMe Klub tagjai, valamint azok kaptak a bankóból, akik önkéntes munkát végeznek a hálózaton belül - ez is a "pénz" közösségszervező vonásait erősíti. A tízbankós címletek tíz eurónak (majdnem háromezer forintnak) felelnek meg; ez azt jelenti, hogy a kedvezmény harmincezer forint értékű vásárlásnál használható fel. Az ÉrMe-bankó egy éve működik, s kitalálói még nem döntötték el, akarnak-e léptéket váltani. Ez ugyanis komoly kérdéseket vet fel: a rendszer akkor működik, ha tagjai megbíznak egymásban. Márpedig ha néhány tucat cég helyett több százan vesznek részt benne, az általános bizalom aligha tartható fenn.

Koronázás Piliscsabán

A bankót egy üzleti közösség indította el, a koronát viszont Piliscsabán és környékén élő lokálpatrióta értelmiségiek találták ki. A világválságot ez nem oldja meg, igaz, nem is ez volt az ötletgazdák célja - hiszen már öt éve gondolkodnak a maguk pénzhelyettesítőjén. Mint Ugrin András piliscsabai önkormányzati képviselő, a korona egyik kezdeményezője mondja, elsősorban közösséget, értéket akartak teremteni, a gazdasági szempont másodlagos volt. Ezzel együtt eleinte sokkal szabályozottabb rendszerre gondoltak. "Amikor elkezdtük hirdetni a korona megszületését, valaki megkérdezte: ez újfajta piramisjáték? Ekkor döntöttünk úgy, hogy bedobjuk a gyeplőt a lovak közé, és egyesületi tagságtól függetlenül mindenki számára elérhetővé tesszük a kifejlesztett szoftvert, s nem kérünk licencdíjat sem" - meséli Ugrin.

A pilisi korona csak virtuálisan létező pénz, valójában egy csereklub elszámolási eszköze. A rendszer tagjai Piliscsabán és környékén élő magánszemélyek, akik a koronák gyors forgásában érdekeltek; felhalmozni nem érdemes, mert a felhasználatlan koronák havonta elveszítik értékük egy százalékát. Egy munkaóra legfeljebb száz koronát ér, s minden tranzakció - például egy bicikli eladása vagy egy kert felásása - alku tárgya eladó és vásárló, illetve megrendelő és szolgáltató között.

"Az óvoda játszóterének betonját a balesetveszélyesség miatt gumitéglára akartuk cserélni. A nemes célra adakozó szülő koronát kapott cserébe, amivel szolgáltatást vagy terméket vásárolhatott" - hoz egy példát a közösség segítésére az önkormányzati képviselő. A helyi pénzrendszert kitaláló egyesület már egy raktár nyitásán gondolkodik.

Míg az ÉrMe-bankó vállalkozások közötti tranzakciókra szolgál, a pilisi korona pedig csak virtuális pénz, egy térség reálgazdaságára a legnagyobb hatással a soproni kékfrank lehet. Legalábbis ezt várják a "leghűségesebb város" pénzének megálmodói a jövő januári indulástól. Derűlátó becslések szerint a kékfrank Sopron és térsége készpénzforgalmának akár 15-20 százalékát is kiválthatja - márpedig ez már milliárdos nagyságrend. A kékfrank születését a gazdasági kényszerrel is magyarázza Perkovátz Tamás közgazdász, a kezdeményezés mögött álló, 123 tag 38 ezer eurónyi befizetésével létrehozott Ha-Mi Európai Szövetkezet elnöke. "Amit a köznyelv válságnak hív, az a csereeszköz - azaz a pénz - elégségesnél kisebb mennyiségéből és drágaságából származik. Ezen akar segíteni a kékfrank" - mondja.

Jut is, marad is

Az utalványként, csereeszközként használatos soproni pénz lehetővé teszi majd a forint nélküli tranzakciókat. A szövetkezetbe való belépéskor vásárolt kékfrank ellenértékét az illetőnek 1:1 arányban kell befizetnie a magyar tulajdonú rajkai takarékfiók számlájára. Ezzel a pénz megkettőződik, hiszen a bankban elhelyezett összeg megmarad, s a szövetkezeti tag a kékfrankokkal is vásárolhat az elfogadóhelyeken. A cél elsősorban az utalvány forgása, ezért az nem is kamatozik. Így - a pilisi koronához hasonlóan - nem éri meg felhalmozni.

A szövetkezet európai jelzője nem véletlen, a tervek szerint ugyanis a kékfrank még jobban összeköti majd a történelmileg összetartozó nyugat-dunántúli régiót. "Szövetkezetünk alapítói között van a neves borász, Franz Weninger és más, Sopron ausztriai vonzáskörzetében élő osztrák állampolgárok is. Igazgatótanácsunkban pedig képviselteti magát a Járai Zsigmond vezette CIG Pannónia Biztosító és a soproni ipartestület is" - hoz példát a kezdeményezés komolyságára Perkovátz. Így már csak néhányat kell aludni, hogy a többek között Liszt Ferencet és Esterházy Pál nádort ábrázoló kékfrankkal fizethessünk Sopronban a jófajta kékfrankosért.



Wörgl élni akart

A helyi pénzek, pénzhelyettesítő csereeszközök megálmodóinak kedvenc példája az ausztriai Wörgl. A tiroli kisvárosban 1932-ben, a nagy gazdasági világválság idején helyi pénzt (tulajdonképpen egy utalványt) vezettek be, mely nemcsak áruvásárlásra, szolgáltatások kifizetésére volt alkalmas, de még a települési adókat is leróhatták vele. Fedezetül a helyi takarékban elhelyezett összeg szolgált - a wörgli valutát sem volt érdemes felhalmozni, ugyanis havonta egy százalékot veszített értékéből. A Silvio Gesell német közgazdász elméletére alapozott ötlet annyira bevált, hogy számítások szerint a helyi pénz tizenháromszor gyorsabban forgott, mint a schilling. Emellett Wörglben jelentősen csökkent a munkanélküliség és nőtt a gazdaság.

A kezdeményezésnek hatósági szóval vetettek véget 1934-ben, az osztrák nemzeti bank ugyanis pénzkibocsátási monopóliumának elveszítésétől tartott. Máig létezik viszont a wörgli modell lezárásának évében létrejött svájci szövetkezet. A WIR 60 ezer közép- és kisvállalkozó tagja Svájc-szerte használja a közösség pénzhelyettesítőjét.

A helyi gazdasági élet fellendítése mellett a civil társadalom támogatását és a szolidaritás erősítését tűzte ki célul a bajor Prien am Chiemsee gimnáziumának tanára, amikor 2003-ban diákjaival útjára indította a chiemgauer elnevezésű pénzhelyettesítőt - jelenleg háromezer tag és hatszáz üzlet vesz részt a rendszerben. Ma már Kanadától Dél-Afrikán át Japánig 2500 helyi, közösségi pénzhelyettesítőt tartanak számon, s elterjesztésük néhol politikai stratégia lett. A fenntartható fejlődést zászlajára tűző angol Zöld Párt például a helyi pénzek minél szélesebb körű alkalmazását szorgalmazza.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Pancserlehallgatók

Ha a HVG-nek igaza van, a világ legbénább lehallgatói keltenek botrányt Magyarországon.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.

Morvai Krisztina: „Ez nem hűségeskü a Fidesz mellett”

Nem tudja, a Jobbikra szavaz-e jövőre a Jobbik európai parlamenti képviselője. Morvai Krisztina azt mondja: három éve nincs kapcsolatban Vona Gáborral, de nem a személyes sértettség, hanem az irányváltás bizonytalanította el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.