valasz.hu/itthon/megsem-tiltottak-ki-a-belvarosbol-a-segwayeket-ez-tortent-valojaban-129222

http://valasz.hu/itthon/megsem-tiltottak-ki-a-belvarosbol-a-segwayeket-ez-tortent-valojaban-129222

Ajvé!

/ 2014.07.23., szerda 14:59 /

Cseberből vederbe estek a zsidó hitközségek Zoltai Gusztáv utódjának megválasztásával: a küldöttek egy transzvesztita vallásszédelgő és egy börtönviselt bankár közül választhattak. Megmutatjuk, miért Kunos Péter a kisebbik rossz, és miért nem jutnak szóhoz a Mazsihisz megújításáért kiáltók.

„Nem vagyok terézanyus, ő nem volt ekkora ribanc”; „Csicseri, a te agyad mindig a fenekek körül mozog? Eléggé túlfűtött bikuci lehetsz”; „Drága bigogbaby barátnőm, nunanyalás helyett csókoltat anyád és megrontód”. E bejegyzéseket 2004-ben egy olyan személy írta a Pride.hu című homoszexuális honlapon a rajongóinak, aki akkoriban az alsógödi katolikus plébánia kántoraként kereste a kenyerét, éjszakánként viszont Carol Hore Mohn fantázianéven transzvesztita előadóként lépett fel.

Hűbéri rendszer

A Csereklye Viktorként született vallásszédelgő egykor evangélikus lelkésznek is tanult, hogy aztán idény nyáron megpályázza a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ügyvezető igazgatói posztját. A magát időközben Schwezoff Dávidra „átkeresztelő” jelölt előbbi tisztséget szoros versenyben elnyerte Kunos Péterrel szemben, utóbbin viszont az Agrobank egykori, börtönviselt vezérigazgatója győzött. (Sokat elmond a küldöttekről, hogy miközben a BZSH közgyűlésének többsége zavaros múltjának ismerete nélkül szavazott Schwezoffra, emberünk a botrány kirobbanása után tartott Mazsihisz-voksoláson is kis híján legyőzte Kunost.)

A szavazásra azért volt szükség, mert tavasszal Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz és a BZSH ügyvezető igazgatója negyedszázad után lemondott. Azzal indokolta távozását, hogy nagyon megviselte az akkor még csak tervezett - a múlt vasárnap végül felállított - német megszállási emlékmű üzenete. (Lánya, Zoltai Andrea a kezdetek óta a tüntetések egyik szervezője volt.) Aztán a Szombat című zsidó folyóirat kiderítette, hogy ezen álságos indokkal ellentétben azért kellett távoznia, mert felforrósodott a talaj a lába alatt. A hitközségnél zajló átvilágítás ugyanis pénzügyi visszaélésekre derített fényt, s információink szerint ellenfelei két borítékot tettek Zoltai elé: az egyik rendőrségi feljelentést tartalmazott, a másik a lemondását. „Zoltai további bajkeverés nélkül feláll a székéből, cserébe viszont szabad elvonulást kap” - írta a Szombat a feltételezett alkuról, ám ha így áll a helyzet, akkor kérdés, hogy a Heisler András elnökölte Mazsihisz, valamint a Tordai Péter vezette BZSH a falazással nem követett-e el bűnpártolást.

Az inkább reprezentatív szerepet betöltő két elnökkel szemben operatív vezetőként az ügyvezető igazgató élethalál ura: kirúghat bárkit az összes intézményt számítva ezerfős munkatársi gárdából, bármikor felszámolhat egy hitközséget, és ő rendelkezik a Mazsihisz és BZSH együtt évi ötmilliárd forintra rúgó anyagi forrásai felett is. Úgy tudjuk, Zoltai annyira a maga képére formálta hivatalát, hogy munkaköri leírása sem volt, és minden apró-cseprő ügyet személyesen akart intézni. Aláírása nélkül szinte még egy poharat sem vehettek meg az alkalmazottak, és ehhez a helyzethez lassan hozzá is szoktak. Minden beszerzés Zoltai asztalán landolt, ellenjegyzésre várva; ismerői szerint ezzel olyan hűbéri rendszert alakított ki, amellyel bármikor képes volt élni és visszaélni.

„Bár a legtöbb politikai vagy gazdasági vezető életében vannak kisebb-nagyobb (gyakran fiatalkori) botlások: egy-egy szexuális félrelépés, ittas vezetés, túlságosan kreatív adóbevallás vagy egy kis üzleti ügyeskedés, mégis, ezek az egyébként gyakran bocsánatos bűnök Magyarország első számú zsidó vezetője számára a legmesszemenőbben megengedhetetlenek” - írta a Szombatban Mezei Márk az ügyvezetőigazgató-választás előestéjén. A szerző talán nem is tudta, mennyire a próféta szól belőle. A július eleji BZSH-voksolás előtt még csak az tűnt fel a Válasz.hu-nak, hogy a jelöltek között van Kunos Péter, az Egzisztencia-hitelek miatt kirobbant Agrobank-botrány egykori főszereplője: a pénzintézet vezérigazgatójaként ugyanis a Horn-kormány idején két év börtönbüntetésre ítélték vesztegetés miatt, melyet le is töltött.

Az Agrobank-botrány

Írásunkra válaszul - az utóbbi években a BZSH és a Mazsihisz számvizsgáló bizottságának elnökeként, illetve tagjaként tevékenykedő - Kunos azt hangoztatta, hogy első fokon felmentették, és végül olyan hitelezési modell alkalmazásáért ítélték el, amelyet ma már egyetemeken tanítanak. A feljebbviteli bíróság ugyanakkor egyértelműen leszögezte, hogy az ügylet ellentétben állt az akkori törvényekkel, és - a Kunoshoz hasonlóan baloldali - Bócz Endre volt fővárosi főügyész sem hagyott kétséget a vesztegetés felől. Sőt az elsőfokú ítélet után 1998-ban a HVG-nek kijelentette: „Nem tartom vonzó perspektívának azt az országot, ahol azt mind szabad csinálni, amit a vádlottak megtettek.” Ugyanő néhány éve az Ügyvédvilág című lapban taglalta, miért nem volt jogszerű, hogy a bank csak azon vállalatoknak kölcsönzött, amelyek átadták részvényeik 26 százalékát egy, a Kunosék által létrehozott s az agrobankosok családtagjai és bizalmi emberei vezette kft.-nek. (Az persze ma is bevett módszer, hogy egy bank vezetői úgy kapnak garanciát a kihelyezett hitel visszafizetésére, hogy pénzintézetük részesedést szerez a kedvezményezett cégben. Az viszont egyik tankönyvben sem szerepel, hogy mindezt a saját pereputtyuk hasznára fordíthatják.)

Kunost a bíróság azóta mentesítette a büntetett előélet hátrányai alól, így birtokában van az új tisztségéhez szükséges erkölcsi bizonyítványnak. Előéletét - Zoltaival ellentétben - munkásőrmúlt sem terheli, ám 1976-ban azért csak belépett az MSZMP-be, a hetvenes években Faluvégi Lajos pénzügyminiszter titkára, utána az Országos Tervhivatal osztályvezetője volt, végül 1989 elején a Minisztertanács Hivatalának elnökhelyetteseként, majd pénzügyi államtitkárként vállalt szerepet a kimúló pártállamban. Sokan azonban rovott múltja ellenére is rá szavaztak, mert azt remélik, hogy kisebbik rosszként vele hamarabb meg lehet szabadulni a Zoltai fémjelezte múlttól.

„Kaptunk egy másik Zoltai Gusztávot, csak rosszabb kiadásban” - fakadt ki viszont a Népszabadságban a múlt héten Heisler András Mazsihisz-elnök, mondván, pártolói Schwezoff Dávidtól várják a korábbi nómenklatúra fenntartását. Az óvatos reformer Heisler ráadásul kétségbe vonta emberünk zsidó származását is, mire Feldmájer Péter korábbi Mazsihisz-elnök abszurd kijelentésre ragadtatta magát. A Magyar Narancs szerint ugyanis azt mondta: „A mostani választás előtti csatározásokat a homofóbia és a fajgyűlölet motiválta; utóbbit azért, mert az egyik jelölt esetében néhány rabbi nyomozott, hogy az illető zsidó származású-e.”

Holott a homoszexualitás a mégoly liberális neológ zsidóságban is minimum ellenjavallott, miként pedig Radnóti Zoltán, a lágymányosi hitközség rabbija a blogjában hangsúlyozza, az ősi törvények és a hitközségek alapszabályai szerint vallási értelemben az a zsidó, akinek az anyja zsidó, ezt pedig egy hitéleti szervezetben ugyan miért volna fajgyűlölet firtatni. (Úgy tudjuk egyébként, a BZSH ügyvezető igazgatói pozíciójára pályázó négy jelölt közül nem csak Schwezoff Dávidnak lett volna nehéz bebizonyítania, hogy vallásjogilag zsidó.) Nem is szólva arról, hogy két éve a Mazsihisz jogi képviselőjének, Egri Oszkárnak azért kellett távoznia, mert - ugyancsak Radnóti kutatásai nyomán - kiderült, hogy csak apai ágon zsidó. Ilyen esetben persze lehetőség van a betérésre, a lágymányosi rabbi szerint azonban Egri nem élt a segítséggel. Ez az ügy szintén akkor robbant ki, amikor szóba került, hogy az ügyvéd váltaná Zoltai Gusztávot, így nem csoda, ha Egri személyes támadásként élte meg az esetet, sőt be is perelte Radnótit.

Zoltai kávét rendel

Schwezoff Dávid származásáról ellentmondásosak a hírek. A Szombat tudni véli, hogy 1995-ben, 15 évesen könnyített módon kapott lehetőséget a betérésre, mondván, anyai nagymamája a családi elbeszélések szerint péntek esténként gyertyát gyújtott, tehát feltehetőleg zsidó volt. Ez esetben tehát egy katolikus egyházközség izraelita vallású tagjaként, zsidó néven kántorizált Alsógödön; mármost olyat már láttunk, hogy egy zsinagóga - a szombati munkavégzés tilalma miatt - keresztény kántort tart, fordított esetről azonban talán még a Jóisten sem hallott. Ugyancsak vitatott Schwezoff rabbidiplomája: bírálói szerint a képesítést egy izraeli online tanfolyamon szerezte, így a papírját nem tartják sokra.

Ami transzvesztita múltját illeti, önéletrajzában szemérmesen vallott erről a korszakról. „Húszévesen olyan környezethez és légkörhöz kezdtem igazodni, amely nyolc éven át meghatározta mindennapjaimat. Habár szellemiségében és lelkileg nem azonosultam teljesen a számomra nem ideális életszemlélettel, több éven át kerestem a boldogulás lehetőségét egy olyan világban, amely nem azonos az én értékrendemmel” - írja a honlapján. Ezek a szavak csak a megválasztása után nyerték el értelmüket, ám addigra már késő volt. A BZSH pedig csak a zsidóság idősebb, holokauszt-kárvallott nemzedékének kijáró tapintatnak köszönheti, hogy a magyar nyilvánosság visszafogottan kezeli a helyzetet, és nem a hasát fogva röhögi ki egy emberként a fővárosi zsidóság központi szervezetének személyzeti politikáját.

Pedig a hazai zsidó közösségi élet fellendülése, a kulturális egyesületek felvirágzása, a kívülállókat is vonzó programok sora jobb sorsra is érdemesíthetné a két szövetséget. A botrányok hatására azonban forrásaink szerint az érintettek nagy része, köztük az értelmiség szinte egésze kihátrált a Mazsihisz mögül, így a szövetség hetventagú közgyűlése messze nem reprezentálja a hazai zsidóságot. Az országos és budapesti ernyőszervezet közgyűlésében jobbára azon - a változásban nem érdekelt - személyek maradtak, akik még az 1990-ben megállapított küldötti arányok szerint nyerik el helyüket, ezért a megújulást szorgalmazóknak esélyük sincs kellő számban bejutni a testületbe.

„Vannak emberek, akik ahelyett, hogy a zsidóság felvirágoztatásán és a Mazsihisz jó hírének építésén dolgoznának, inkább belső pártokat formálnak és így osztják meg az amúgy is gyengélkedő zsidó közösséget, és ezen belül is a Mazsihiszt, illetve annak közgyűlését. Fájdalmas felismernünk, hogy a Mazsihisznek ezeddig nem volt jövőképe, máig nincs arculata, nincs könyvkiadása, nincs ifjúsági és gyermekprogramja, iskolai hitoktatási rendszere nevetséges” - fogalmazott blogjában még a két választás előtt Radnóti Zoltán, a tisztújítástól remélve az érdemi változást.

Reményében alighanem csalatkoznia kell. Zoltai Gusztáv viszont nyilván elégedetten szemléli a távozásával kialakult helyzetet - és közben talán még egy kávét is rendel.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.