Akár késő őszig is megúszhatja a kémgyanúba keveredett Kovács Béla

/ 2014.05.17., szombat 11:00 /
Akár késő őszig is megúszhatja a kémgyanúba keveredett Kovács Béla

Az Európai Parlament vezérkara kézhez kapta a magyar ügyészség kérelmét, amelyben a kémgyanúba keveredett jobbikos Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A testület az esetek túlnyomó többségében kiadja a képviselőt a tagállamoknak. Igaz, az eljárás akár késő őszig is elhúzódhat.

Kovács Béla a csütörtöki sajtótájékoztatón  Fotó: MTI - Illyés Tibor


Akár több hónapig is elhúzódhat az a parlamenti eljárás, amely a magyar hatóságok által kémkedéssel megvádolt Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogáról hivatott dönteni - írja a Bruxinfo.

Az Európai Parlament vezérkara csütörtökön kapta kézhez a magyar ügyészség május 12-i dátumú kérelmét, amelyben a Jobbik színeiben az EP-ben tevékenykedő képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri, a hivatalos vád szerint azért, mert Kovács állítólag az európai intézmények ellen kémkedett.

A Heti Válasz négy éve a magyar sajtóban elsőként rajzolta meg a most oroszhírszerző-gyanúba keveredett Kovács Béla portréját. Így például azt, hogy már a 2006-os kampányban komoly összeggel támogatta a MIÉP-pel közösen induló Jobbik kampányát, s eltitkolta, hogy a szovjet birodalom elit diplomata- és kémképzőjében végzett. A Magyar Nemzet által kirobbantott botrányra az EP-jelölt csütörtökön sajtótájékoztatón reagált, azt elismerte, hogy támogatta a Jobbik kampányát, de azt tagadta, hogy bármilyen titkosszolgálathoz köze lenne.

Pénteken Mirkóczki Ádám Jobbik-szóvivő reagált a hírekre, sajtótájékoztatóján felvetette: ha igazak lennének a vádak, akkor hogyan lehetséges, hogy „egy nagyon komoly kém", Kovács Béla még hosszú hónapokig diplomata-útlevéllel utazhat a világban. Hozzátette: ha bebizonyosodna, hogy valóban kém, akkor az Alkotmányvédelmi Hivatal alkalmatlansága is kiderülne, hiszen ez esetben nem nyilvános feljelentést kellene tenniük, hanem operatív feladatként megszervezni a lebuktatását és elfogását, és akkor nem is lenne mentelmi joga.

Az uniós eljárásrend

Az uniós szabályok értelmében az „eljárás" a kikérés hivatalos bejelentésével veszi kezdetét az Európai Parlament plenáris ülésén. Ennek legkorábbi időpontja július 1-3, ekkor tartja ugyanis alakuló ülését a május végi választások után felálló új Parlament. A bejelentést követően az eljárásrend értelmében a dossziét az EP jogi bizottságához továbbítják. Ez a testület a tervek szerint július 7-én tartja majd alakuló ülését, ez lehet tehát a legkorábbi időpont, amikor a magyar kérelemmel először foglalkoznak. Ha a bizottság nem tűzi napirendre az ügyet, akkor valószínűleg szeptember előtt már nem is kerül a grémium elé.

A jogi bizottság hasonló megkeresésekkor kijelöl egy jelentéstevőt, aki felveszi a kapcsolatot az illetékes tagállami hatósággal és zárt ajtók mögött meghallgatja az érintett képviselőt is, mielőtt ajánlással fordulna a jogi bizottsághoz. A raportőri jelentés az eljárást ismerők szerint lényegében egy kérdésre szorítkozik, jelesül arra, hogy kiadják-e vagy sem a képviselőt a bírósági eljárás lefolytatása céljából. A bizottsági szavazás után az ajánlás a plenáris ülés elé kerül, amelynek szavaznia kell a mentelmi jog felfüggesztéséről vagy az erre vonatkozó kérelem elutasításáról.

Az esetek többségében a jogi bizottság 3-4 ülést is tart az ajánlás elfogadása előtt, és a bizottsági procedúra időtartama 3-4 hónap. Ez azt sugallja, hogy akár az ősz derekáig is elhúzódhat a döntés Kovács mentelmi jogának felfüggesztéséről.

Az esetleg ezt jóváhagyó döntés még nem jelenti a bűnösség kimondását, és a jobbikos képviselő csak az ellene felhozott vád beigazolódása és jogszerű ítélet után veszíthetné el parlamenti képviselői mandátumát. Vagyis Kovács Béla, ha bekerül a listán (amelynek jelenleg a 3. helyén áll), elvileg minden további nélkül megkezdheti képviselői mandátumát - írja a Bruxinfo.

Kérdéses ugyanakkor, hogy érdemben hatása lesz-e a procedúrára annak, hogy a magyar képviselőt ellen a vád: az európai intézmények elleni állítólagos kémkedés.

A gyakorlat azt mutatja, hogy az Európai Parlament az esetek túlnyomó többségében pozitív választ ad a tagállami hatóságok mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó kérvényére. 2009 óta az EP jogi bizottsága összesen 46 esetben hozott döntést. Ebből 14 kérés a mentelmi jog fenntartására irányult a képviselő részéről (9 esetben fenntartották a mentelmi jogot, 5 esetben nem). A tagállami hatóságok 26 alkalommal kérték az EP-től a mentelmi jog felfüggesztését, akik 22 esetben kiadták a képviselőt, 4 esetben viszont megtagadták azt.

 Hétfőn összeül a Nemzetbiztonsági Bizottság
Vona Gábor részt vesz az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottság hétfői ülésén. Az ellenzéki párt elnöke szombaton közleményében azt írta, „Mesterházy Attila szocialista- és Gyurcsány Ferenc DK-elnökkel, valamint az elmúlt 24 év más jobb- és baloldali politikusaival ellentétben örömmel vesz részt a testület ülésén." Azt hangoztatta, sem neki, sem pedig a Jobbiknak semmiféle takargatnivalója nincs, így készséggel állnak bármiféle vizsgálat elé, ahogy eddig is tették minden esetben.

Közölte: „személyes és őszinte együttműködésükkel nem csupán az ügyben való érintetlenségüket fogják bizonyítani, hanem arra is fel fogják hívni Magyarország figyelmét, hogy a május 25-i EP-választás az euroatlanti érdekeket feltétel nélkül kiszolgáló Fidesz-MSZP nagykoalíciója és a magyar érdekekért bárkivel szemben kiálló Jobbik küzdelme lesz."

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.