Áldás, békesség

Formabontó kereszténység a Felházban

/ 2016.05.06., péntek 12:11 /

Elszipkázza-e a történelmi egyházaktól a fiatalokat? Hipszterszekta? Netán cezaropapizmus újprotestáns köntösben? Kérdések és válaszok az Ugandában lélekben újjászületett Orbán Gáspár által ismertté tett Felházról.

„Megveszekedett kálvinista republikánus. Kérem, ne fogadjon rá!” – válaszolta Orbán Viktor 2014-ben egy Blikk-olvasónak, aki arról faggatta a kormányfőt, lesz-e a fiából Magyarország uralkodója. Ekkora blődség nyilván Orbán Gáspárnak sem fordul meg a fejében, ezzel együtt a 24 éves jogászhallgató napjainkban történetesen egy – igaz, nem e világból való – monarchia megteremtésén: Jézus Krisztus királyságának eljövetelén munkálkodik.

Mindebben cseppnyi irónia sincs. A napokban megjelent videókon ugyanis a miniszterelnök fia pontosan ilyen szavakkal beszél hitéről, illetve a Felház nevű mozgalomról. A csütörtökönként a budai Millenárison összegyűlő, két hete a 2500 férőhelyes pesti Körcsarnokban a széles nyilvánosság előtt is megmutatkozó ökumenikus közösség persze mindjárt politikai dimenzióba került. Apja miatt Orbán Gáspárról ellenzéki szerzők és kommentelők sora szedte le a keresztvizet az utolsó cseppig. A szitokáradat olyan mértéket öltött, hogy azon immár egyes liberális, szocialista értelmiségiek is kiakadtak, például Eörsi Mátyás volt SZDSZ-es politikus, illetve a kormányfő fiának tanára, Naqy Boldizsár nemzetközi jogász.

Hasonlóképpen fogalmazott a Népszavában Hegyi Gyula egykori MSZP-s európai parlamenti képviselő. A katolikus szerző ugyanakkor megemlített egy pikáns szempontot: a kezdeményezés „a jelenlegi kormányzat egyházpolitikájával nyilvánvalóan ellentétes, talán lázadó is. Orbán Gáspár elmondta, hogy bár 22 évig volt a magyar református egyház normakövető híve, Istennel csak Ugandában találkozott, s ezért alakítana egy olyan közösséget, amelybe jöjjenek »keresztények és nem keresztények, hívők és nem hívők«. (…) Fellépése azt sugallja, hogy Isten hívását nem feltétlenül a törvényesen bejegyzett egyházak államilag támogatott templomaiban lehet meghallani.”

Imádkozás a Felházban

Újkálvinista hit

A katolikus Lévai Anikó és a református Orbán Viktor fiát a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetője, Iványi Gábor egykori SZDSZ-es politikus-lelkész keresztelte meg, majd a szülők a metodista egyházból kiszakadt gyülekezettől „átigazolták” a reformátusokhoz. Orbán Gáspár megfordult a budai Sziklakápolnában az Eperjes Károly színművész fémjelezte imaesteken, de otthon érzi magát más katolikus körökben is. A humántárca eredendően lelkész vezetője, Balog Zoltán sokat beszélget vele a hitről, sőt Budapesten az ő Németajkú Református Egyházközségében konfirmált több más fideszes közéleti személyiség, illetve értelmiségi fiával együtt. Édesapjával évtizedek óta a svábhegyi gyülekezet tagja, melynek templomát a család anyagilag is támogatja.

A magát a turisztikai iparba beleásó, kormányzati szakkérdésekre is hatást gyakorló Orbán Ráhelhez képest a fivér egész más úton keresi hivatását, illetve a kitörést a minden csúcspolitikus gyermekére nehezedő kihívások súlya alól. Már a Felcsút labdarúgójaként sporttársai körében is megélte a hitét – annál inkább tehette ezt, hogy a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiának külön református lelkésze van. Miután azonban sportpályafutását egy sérülés kettétörte, 2014-ben Ugandába ment önkéntesnek az Empower a Child nevű protestáns karitatív szervezethez, hogy focizni és angolra tanítson afrikai gyerekeket.

A Felház másik szervezőjéhez, Prekopa Donáthoz hasonlóan, aki Dél-Afrikában töltött hosszabb időt, a fekete földrész meghatározó volt az életében. Itt ismerkedett meg azzal a szabadkeresztény, karizmatikus lelkiséggel, amely – bár továbbra is reformátusnak, azon belül is „újkálvinistának” vallja magát, és „Áldás, békesség”-gel köszön – máig meghatározza hitét.

Uganda különösen vonzza az ilyen, főleg egyesült államokbeli felekezeteket. A népesség közel 30 százalékát a híveik között tudhatják, de a világ más tájain is, például Latin-Amerikában komoly vetélytársai a történelmi egyházaknak. Sőt egy 2013-as dokumentumfilm azt állította, hogy miután odahaza nem terem számukra több babér, Uganda a bigott amerikai neoprotestánsok felvonulási terepe lett. Roger Ross Williams afroamerikai rendező Isten szereti Ugandát című 2013-as alkotása azt mutatja be, hogy egyes prédikátorok miként uszítanak a homoszexuálisok ellen, azt kérve például híveiktől, emelje fel a kezét, aki megölné őket. A lelkészcsaládba született meleg rendező műve azt is az amerikai fundamentalista befolyásnak tulajdonítja, hogy Ugandában többéves, akár életfogytiglani börtönbüntetés terhe alatt törvény tiltja a homoszexuális aktust, mi több, a jogszabálytervezet eredetileg a halálbüntetést is tartalmazta.

Szüzességi gyűrű

Nyilván Ugandában sem minden gyülekezetre jellemző ez a megszállottság, a Felházban pedig nyomát sem látni ilyesminek. Pedig múlt csütörtöki ottjártunkkor épp a szexualitás volt a vezérgondolat, és Orbán Gáspár azért imádkozott, hogy minél több fiatal legyen képes a szüzességét leendő párjának megőrizve nemet mondani a házasság előtti nemi életre. Az igaz szerelem kivár mottóval indult mozgalom egyre népszerűbb a világban, sokan még a fogadalmukról tanúskodó gyűrűt is viselnek. Köztük van D. Tóth Kriszta egykori tévéshow-jának szerkesztője, a videóbloggerként és modellként tevékenykedő Prekopa Donát is, aki a Petőfi TV-ben nemrég megejtő őszinteséggel beszélt arról, miként foglalta írásba vállalását Istennek, és mekkora ajándékként éli meg a talpig nehéz hűséget. Ami pedig a homoszexualitást illeti, a Felházban nem üldözendő kihágásként, hanem – bár Istennek nem tetsző cselekedetként – empatikusan beszélnek róla. Orbán Gáspár is arra biztatott minden érintettet, hogy ha arra érez indíttatást, ossza meg kétségeit, akár bűneit a helyszínen rendelkezésre álló lelki társakkal, és a Felházban tegye le ezt a terhet is.

A csapatban egyébként a zenei, televíziós világ további személyiségeit is megtaláljuk. Köztük az X-Faktorból ismert pünkösdista Andelic Jonathant, vagy A Dal munkatársát, Johnny K. Palmert. A Wolf Kati Szerelem, miért múlsz? című számának angol nyelvű változatát szerző zenész a győri Keresztény Család Gyülekezet jamaikai lelkészének hazánkban született fia. Kilenc éve tagja volt annak az osztrák fiúegyüttesnek, amelyben az utóbb Conchita Wurst néven elhíresült Thomas Neuwirth is szerepelt. Miután erre a bulvársajtó a nemi identitását kezdte feszegetni, közölte, hogy egy férfi és egy nő kapcsolatát tartja természetesnek, és hitet tett a házasság előtti önmegtartóztatás mellett is.

A Felház zömét azonban teljesen hétköznapi, megnyerő fiatalok alkotják, akiknek anyanyelve a „dicsi” – a rock-koncerteket idéző dicsőítés –, és magukra ismernek a „Borgőz helyett részegedj meg Isten jelenlététől” mottóban. Azok a főként karizmatikus lelkiségű ifjak, akik a Szentlélek adományaival élve prófétálnak, csodás gyógyításokat tulajdonítanak maguknak, mások számára érthetetlen nyelveken beszélnek, kitárt karokkal, térdre borulva, esetleg nevetve vagy könnyezve imádkoznak, vagy éppen kezüket egymás vállára téve fohászkodnak társukért.

Vannak köztük történelmi vagy bevett újprotestáns egyházakhoz tartozók, és nemrég még destruktív szektaként emlegetett felekezetek hívei. Prekopa Donát az Omega Gyülekezet tagja, a harmadik főszervező, Ember Illés baptista, de erős még a pünkösdisták, a Golgota, valamint a Hit Gyülekezetéből kiszakadt Budapesti Autonóm Gyülekezet jelenléte.

Németh Sándorék egyébként – nyilván mert vetélytársat látnak benne – felemás módon állnak a Felházhoz. Megkeresésünkre azt mondják, nincs kifogásuk ellene, a Hit Gyülekezetének véleményét tükröző Vigyázó! című blogban viszont kiosztják Orbánékat, mert mindössze „három becsvágyó fiatal”-t látnak bennük, s szerintük a közfigyelem nem Jézusnak, hanem a kormányfő fiának szól. Annyi baj legyen: a Hit Gyülekezete korábban rátámadt a katolikus karizmatikusokra is, mert a Szentírást nem átallják a hagyomány fényében értelmezni, tagjai lojálisak a „szellemi megtapasztalásban” náluk alacsonyabb szinten álló elöljáróikhoz, és állítólag trójai falóként ellenőrzésük alá kívánják vonni a karizmatikus mozgalmakat.

Tanulni a kicsiktől

Pedig csak arról van szó, hogy a történelmi egyházakban is egyre több az olyan hely, ahol a legkúlabb hipszter- vagy éppen üdítően hétköznapian öltözködő normcore-keresztények is otthonra találhatnak. Igazolhatják ezt azon egyetemisták tömegei, akik vasárnap esténként – már ha beférnek – ellátogatnak a pesti Jézus Szíve-templomba, a jezsuiták nyolcórai istentiszteletére. De a keresőket megszólító evangélikus Tamás-misén sem kell úgy éreznie magát senkinek, mintha a XIX. századi Skandinávia bigott vallási világát ábrázoló dán művészfilmbe csöppent volna.

A felekezetközi dicsőítések sem új keletűek. Ott van az Ez az a nap! című rendezvénysorozat, vagy a bulizni, közösségre, netán párra vágyó fiataloknak Stumpf Kata – a volt miniszter, jelenlegi alkotmánybíró lánya – és társai közreműködésével fesztivált, dicsőítéseket szervező egykori CrossSound. Utóbbi már csak azért is a Felház előképe, mert a mozgalom támogatására szánt összegeket a Kelet-európai Utógondozottakért és Lakóotthonokban Lakókért Alapítvány gyűjti, élén a CrossSoundot is megálmodó Németh Bálinttal. A református üzletember kapcsolatban áll a Golgota Gyülekezettel, de szervezete együttműködik a katolikus Pálferis Karitász Csoporttal is.

Ezzel együtt hallani aggályokat is a hagyományos felekezetekből. „Reformátusként a történelmi egyházak szempontjából némi elismeréssel vegyes szomorúsággal figyelem, hogy a fővárosi kis protestáns gyülekezetek milyen sikeresek az ifjúság területén” – írta a Felházról Gulyás Gergely fideszes politikus. Emellett – miközben sokak szerint a kisegyházak híveinek lelkesedéséből csak tanulni lehet – egyes reformátusok, katolikusok és evangélikusok attól tartanak, az új mozgalom elcsábítja tőlük a fiatalokat. Tisztában van ezzel Orbán Gáspár is, nemhiába hangsúlyozta a Golgota Rádióban: „El szoktuk mondani az alkalmakkor: nagyon jó, hogy itt vagytok, de alig várjuk, hogy elmenjetek innen” – mármint ki-ki a maga gyülekezetébe, hogy továbbvigye a Felházban kapott tüzet.

A folytatásban ugyanakkor arról beszélt, hogy Jézus második eljövetelének előfeltétele a keresztények egysége. Márpedig a felekezeten áthidaló karizmatikus lelkiségben sokan úgy tartják, ez az ő mozgalmukban ölthet testet. Azt, hogy Orbán Gáspár e cél megvalósításáért továbbra is a Felházban mint ernyőszervezetben kíván-e munkálkodni, vagy szorosabb együttműködésre törekszik, csak ő és a Jóisten tudja. A kormányfő fiának ismerői viszont nem lepődnének meg, ha – „A ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt” szentírási intés jegyében – a jogi kar után a teológián kötne ki, annak elvégzésével pedig akár lelkészi képesítést is szerezne.

 

A Szentlélek humora
Kunszabó Zoltán válaszol

Felnőttkori megtérőként testközelből ismeri a szabadegyházak világát is, ma a Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás vezéralakja, ötgyermekes diakónus, vagyis egyes papi tevékenységeket nem végző lelkipásztor. Kunszabó Zoltán a Felház erényeiről és az ilyen mozgalmakra leselkedő veszélyekről.

– Konkurencia önöknek a Felház?

– Nem így értelmezzük őket. Jóindulattal tekintünk rájuk, hiszen megszoktuk már, hogy Isten meglepi az embert, és nem várt helyekről is jöhet megújulás. Külön öröm, hogy a szervezők nem egyházat akarnak alapítani, hanem mindenkit arra buzdítanak, vegyen részt a gyülekezete életében. Kérdés persze, ez sikerül-e.

– Miért?

– Például mert nem biztos, hogy ki-ki a maga egyházában talál a kedvére való dicsőítő csoportot, így megeshet, hogy többeknek a Felház marad az egyedüli közössége.

– Bár katolikusoknál is van idegenkedés a karizmatikusoktól, a mozgalom itt bevett irányzat lett. Protestánsoknál kevésbé. Miért?

– A katolikus hagyománynak része a misztika, a csodák létezése, annak felismerése, hogy Isten közvetlenül beavatkozik az életünkbe. A történelmi protestáns egyházak modern kori teológiája viszont a ráción, a hit demitizálásán alapszik, és a szubjektivizmus kísértését látja a lelkiségünkben. A karizmatikus szabadegyházaknak ellenben a dicsőítés az „anyanyelvük”, ám a lelki-szellemi jelenségek elemzése gyakran nem elég mély, így több túlzás, elhajlás is előfordulhat köztük. A Felháznál is kérdés, hogy el tudja-e kerülni az ilyen mozgalmakra jellemző gyermekbetegségeket.

– Milyen tünetek esetén gyanakodjunk?

– A kiválasztottakban túlzott kiválasztottságtudat alakulhat ki; a csodákat nem szabad erőltetni: nem jó, ha bárki úgy érzi, a hittel automatikusan együtt kell járnia a gyógyulásnak; de a túl hangos zene is eltéríthet a céltól. Néhány hónapja egyébként létrejött egy találkozó Gáspárral és Donáttal, akik nyitottak voltak a mi szempontjainkra is. Rendezvényeikre több katolikus eljár, és úgy látom, a fiúk nagyon intelligensen ügyelnek rá, hogy elkerüljék a csapdákat. Az is a megfontoltság jele, hogy a dicsőítéseken nincs igehirdetés, mert az megoszthatná a több felekezetből érkező fiatalokat, miközben úgy gondolom, lehetne olyan nyelvet találni, amely mindenkihez szól.

– A Felházban Szentlélek helyett jobbára Szent Szellemet mondanak; ez azért sokak fülében „szektás” visszhangot kelthet.

– Valóban, ezért a katolikus karizmatikus mozgalomban erős teológiai hátteret kínálunk, és ezzel igyekszünk a maguk helyén kezelni az ilyen dolgokat. De akárhogy hívjuk is, egy biztos: a Szentléleknek jó a humora. Jézus sem kora írástudóiból választotta ki a tanítványait, hanem halászok közül; hasonlóképpen, ma fiatal, tapasztalatlan embereket is meghív, hogy az ébredést szolgálják.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.