Állam az államban

/ 2011.10.04., kedd 08:35 /
Állam az államban

Az NBH személyi átvilágításán túl technikai támadás is érhette orosz részről a magyar államot - tudta meg a kémügyről a Heti Válasz. A behatolást segítő Zömök Kft. anno Gyurcsány Ferenc anyósának környezetében, az Apró család kvázi társvállalkozásaként alakult.



Bár a katonai ügyészség számos visszaélést írt a Gyurcsány-korszak titkosszolgálati elitjének számlájára (például Orbán Viktor megfigyelését, az Egymásért nevű csempészalapítvány futtatását), mind közül kiemelkedik a "kémbotrány". A volt szakminiszter Szilvásy Györgyöt állam elleni cselekményre való felbujtással, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóját, Galambos Lajost kémkedés segédletével, utódját, Laborc Sándort pedig bűnpártolással gyanúsítják.

Míg a világ több szegletében kivégzéssel fenyegetik az efféle történetek főszereplőit, a magyarországi verzió inkább az eljelentéktelenedés irányába tart. A nyomozást először kilencven, majd harminc évre titkosították, és miközben felbujtónk, pártolónk és közreműködőnk már van, a lehetséges kémekről kevés szó esik. Az ügy negyedik gyanúsítottja, az NBH partnereként azonosított Püski László, a Zömök Biztonságtechnikai Kft. exvezetője például szintén nem kém - csak bűnsegéd - a témában. Ráadásul az eddig ismertté vált konkrét cselekmény megítélése is véleményes. Egyes szakértők úgy tartják: a titkosszolgálati tisztikar poligráfos átvilágíttatása mindössze szakmai "hiba". Mások szerint viszont skandalum, hogy egy idegen hatalom a magyar kormány segítségével szerezhette meg a belső elhárítás legérzékenyebb - zsarolásra is alkalmas - személyi adatait.

A Heti Válasz újabb értesülései szerint az ügyészségi vizsgálat nem elsősorban a hazugságvizsgálatokra összpontosít. Arról is keletkeztek adatok, hogy a poligráfozás csak fedősztori volt; a valóságban technikai támadás érhette orosz részről az NBH-t (információleszívási célból). A kerettörténet a következő: Moszkva a 2006-os magyar választások után kedvezőnek ítélte a politikai környezetet ahhoz, hogy meghatározó befolyást szerezzen a Mol olajipari óriásban. Mivel a vállalatcsoport birtokában lévő finomítók (különösen a százhalombattai és a pozsonyi üzemek) messze hatékonyabbak, mint a hasonló orosz létesítmények, a legegyszerűbben így lehetett volna monopolizálni a termeléstől a szállításon át az üzemanyag-készítésig tartó teljes "olajutat" Kelet- és Közép-Európában. A magántulajdonú Molt ugyanakkor kettős védelmi rendszer vette körül. A cég egyfelől a Nemzetbiztonsági, mai nevén: Alkotmányvédelmi Hivatal oltalma alatt működik, másrészt 2007-2008-ban külsős elhárítót is alkalmazott az UD Zrt. képében. A Mol bevételéhez (ami 2009-re majdnem valósággá vált) tehát mind az NBH-t, mind az UD Zrt.-t meg kellett törni; előbbit például egy technikai-informatikai támadással, utóbbit a lenullázással. Szilvásy Györgyék ellen épp az a gyanú, hogy ezeknél az eseteknél ők törtek utat az idegen érdekeknek.



Mielőtt újabb tényekkel "töltenénk fel" az iménti kerettörténetet, pontokba szedve közöljük, mit lehetett eddig tudni az UD-balhéval megfejelt kémügyről.

1. A Zömök Kft.-hez így-úgy kötődő szakemberek 2007 elején az NBH több középvezetőjét átvilágították.

2. Az egyik érintett szerint a szűrés célja az volt, hogy kiderüljön: milyen útvonalon szivárognak titkosszolgálati információk az akkor ellenzéki Fideszhez.

3. A munkába besegítő Püski László a kijevi Repülőmérnöki Egyetemen végzett, felesége is a volt Szovjetunióból származik, és a Zömökben társtulajdonos Varga Rezsőné szintén orosz anyanyelvű. Az NBH-t irányító Galambos Lajos fia korábban ugyane cég alkalmazásában állt.

4. Laborc Sándor egy 2008-as feljelentésben az UD-sek nyakába varrta, hogy hackertámadás ért több kormányzati informatikai rendszert. Kiderült, hogy a tettes az NBH munkatársa volt, akit ráadásul Szilvásy György ajánlott be a hivatalnak. Az UD Zrt. mégis ellehetetlenült a biztonsági piacon, és nem tudta folytatni a Mol védelmét (az orosz tulajdonszerzésen dolgozó lobbiközpontok, ügyvédi irodák bemérését).

Közben a "felszínen" Gyurcsány Ferenc ötször is élvezhette Vlagyimir Putyin társaságát; többnyire baráti, váll-lapogatós, magánrezidenciákon végződő alkalmakkor (lásd lenti keretes írásunkat). Máig kérdés, hogy a magyar exkormányfő tudott-e arról, övéi mit művelnek ezalatt a Nemzetbiztonsági Hivatalban. A régi orosz titkosszolgálati elit üzenőfüzeteként jegyzett Regnum.ru hírportál a kémügy idei robbanásakor mindenesetre tudni vélte: "A magyarok olyan lejárató anyagokat szellőztetnek majd meg, amelyek hatást gyakorolhatnak az elnökválasztás előtt álló Oroszország politikai palettájára", azaz Putyin ellen irányulnak.

Idáig nem merészkednénk. Ám információink szerint egy korábbi NBH-s belső vizsgálat, illetve a jelenleg is folyó ügyészségi nyomozás világossá tette: noha Galambos Lajosék azt terjesztették a hivatalban, hogy a Zömök égisze alatt bolgár (tehát EU-tagtárs) szakembergárda végzi a poligráfos vizsgálatokat, az "orosz munkanyelvű" kollégák nem balkániak voltak. Hanem hús-vér oroszok. Ezt a tényt mások mellett az elhárítás tolmácsa és pszichológusa is jelezte a főigazgatónak, aki a "riasztás" ellenére nem állíttatta le az akciót. Úgy tudjuk, mindössze másfél tucat NBH-munkatársat hazugságvizsgált meg az ennél csak valamivel kevesebb orosz vendég; ehhez viszont saját technikai hátteret telepítettek a szolgálat székházába. Az eszközök a ferihegyi kisgépes terminálon keresztül érkeztek az országba - a feltűnésmentes behozatalt az NBH repülőtéri kirendeltsége biztosította (szoros együttműködésben a légikikötő védelmi rendszereit üzemeltető Zömök Kft.-vel). Forrásaink szerint egy humánerőforrás-átvilágításhoz sem titkolózásból, sem külföldi szakemberanyagból, sem masinákból nem kell ennyi - így mindinkább az NBH technikai megtámadására terelődött a kémgyanú.



Szintén igazolódni látszik: a Zömök Kft.-nek fedőszervi-közvetítői szerepet osztottak ebben a játékban, ami például abban nyilvánult meg, hogy a céget jegyző Püski László fuvarozgatta Budapesten az orosz különítményt. Hazai viszonylatban ugyanakkor igenis jelentős (volt) e vállalkozás. Az 1990-es évek közepén az a - Zömök becenéven emlegetett - Gyimesi György indította el a bizniszt, aki az ántivilágban a Belügyminisztérium III/II-es csoportfőnökségénél osztályvezetőtársa és barátja volt ifj. Apró Antalnak. Sőt, Zömök és Apró a rendszerváltás után megint együtt őrködött - akkor épp a repülőtér biztonsága felett.

Előbbi, ahogy írtuk, a behatolásjelző és kerítésvédelmi rendszert működtette, utóbbi egyéb security-szolgáltatásokat nyújtott - és testvérével, Apró Piroskával (Gyurcsány Ferenc anyósával) közös részvénytársaságát, az S-Komplexet oda is költöztette a Ferihegy Airport I/A portájára. Az Apró család cége időközben kifulladt, a Zömök Kft. viszont Gyimesiék bizalmasára, Püski Lászlóra szállt. Vagyis a szovjet érdekszféra emberei kinevelték utódjaikat: az orosz érdekszféra embereit.




A SZILVÁSY-GALAMBOS-LABORC-BOTRÁNY ELŐZMÉNYEI ÉS UTÓZÖNGÉI

2004. július 27-től Galambos Lajost nevezi ki a Nemzetbiztonsági Hivatal élére Medgyessy Péter kormányfő. Az új főigazgató később rendszeresen egyeztet az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) magyar rezidensével.

2005 augusztusában kirobban a "Mucuska-gate". A történet főszereplője egy romániai magyar hölgy, Szatmári Ildikó, aki állítólag a bukaresti titkosszolgálatnak dolgozva került bizalmas viszonyba a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány több tagjával. Az ügy kiszivárogtatásával hírbe hozott NBH-alkalmazott, Morvai Tamás később az UD Vagyonvédelmi Zrt. munkatársa lesz.

2006. február 28-án Gyurcsány Ferenc a Parlament Nándorfehérvári termében tárgyal Vlagyimir Putyinnal. A vendég kijelenti: hatalmas lehetőségek vannak a két ország energetikai együttműködésében. Március 1-jén, a 2006-os választási kampány egyik csúcspontjaként az orosz elnök a magyar kormányfő otthonában ebédel. "Mikor lekísértem és elbúcsúztam tőle, a kézfogást követően gyorsan megölelt" - írja blogjában Gyurcsány.

2006. június 10-től Szilvásy György felügyeli a nemzetbiztonsági szolgálatokat.

2006. szeptember 18-án közös energetikai projektekről egyeztet Szocsiban Putyin és Gyurcsány. Az orosz elnök példaként állítja más európai országok elé a Budapesthez fűződő kapcsolatait.

2007 elején Galambos kémtevékenységnek ad teret a titkosszolgálatnál. A belső kommunikáció szerint bolgár szakértők vetnek hazugságvizsgálat alá több NBH-alkalmazottat, hogy leleplezzék a Mucuska-gate kiszivárogtatóit, illetve a beépült fideszeseket. Ezzel szemben a valóság az, hogy Püski László segítségével oroszok "törnek be" a szervezethez.

2007. február 1-jétől Laborc Sándor lesz Galambos műveleti helyettese az NBH-ban. Június 1-jétől ő a hivatal megbízott vezetője, majd december 17-étől főigazgatónak nevezi ki Gyurcsány Ferenc.

2007. március 22-én Putyin Moszkva melletti rezidenciáján fogadja Gyurcsányt, érzékeltetve találkozójuk baráti jellegét.

2007. május 23-án bécsi látogatásra érkezik Putyin, és sürgeti az orosz-osztrák kapcsolatok dinamizálását.

2007. június 25-én az osztrák OMV 10-ről 18,6 százalékra növeli részesedését a Molban, és jelzi: irányító többséget kíván szerezni a magyar olajcégben. A Mol az orosz állam strómanjaként azonosítja az OMV-t.

2007. július 19-20-án Gyurcsány a szaranszki finnugor fesztiválra látogat Putyin meghívására. Az orosz elnök pletykának minősíti, hogy a Mol elleni osztrák támadás mögött orosz érdek állna.

2008. február 28-án aláírják a Kremlben a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről szóló egyezményt. Előzőleg Gyurcsány megbeszélést folytat Putyinnal.

2008. szeptember 10-én Laborc feljelentést tesz a Mol biztonsági cégeként is működő UD Zrt. négy munkatársa (köztük a Mucuska-ügy kiszivárogtatásával vádolt Morvai Tamás) ellen. Később kiderül: az így tönkretett vállalkozást alaptalanul keverték kényes informatikai betörések gyanújába.

2009. március 10-én Moszkvában találkozik a miniszterelnökké avanzsált Putyin és a Magyarországon immár kisebbségből kormányzó Gyurcsány.

2009. március 21-én Gyurcsány lemond kormányfői pozíciójáról, majd 28-án az MSZP-elnöki székét is hátrahagyja.

2009. március 30-án az osztrák OMV eladja az időközben 21,2 százaléknyira hízott Mol-csomagját az orosz hadsereg fő üzemanyag-szállítójának, a Szurgutnyeftyegaznak. Nyilvánvalóvá válik, hogy az OMV stróman volt, Gyurcsány lemondása után viszont Moszkva egyértelmű helyzetet akart teremteni.

2011. május 24-én kiderül, hogy a Fidesz-kormány megvásárolta a Mol ötödét a Szurgutnyeftyegaztól. Ezzel lezárul - legalábbis a felszínen - a 2007 óta tartó magyar-orosz olajháború.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Orbán a Fidesz-képviselők sorsáról is dönt jövő vasárnap?

Tényleg, a mai Fidesz-frakcióban ülő régi MDF-esek mit szólnak hozzá, hogy Lázár János szerint az, aki egy népszavazással szemben bojkottot hirdet, „gyáva” és „sunyi”? Csak azért kérdezem, mert az MDF 1989 novemberében bojkottálta a népszavazást – talán még emlékeznek rá, mikor Csengey Dénes bejelentette: „Nem megyünk el, nem szavazunk.”

Zsura 60!

Egész estés ünnepi műsorral köszöntik hétfőn az Erkel Színházban Zsuráfszky Zoltán koreográfust a 60. születésnapja alkalmából. Fergeteges produkció várható.

Kit veszítettünk Csoóri Sándorral? Hat oldalban elmondjuk

Az Óbudai temetőben tegnap utolsó útjára kísértük Csoóri Sándort. A Heti Válasz hatoldalas összeállításában barátai, küzdőtársai szavaival hajtunk fejet a 86 évesen elhunyt költő előtt, aki – szerkesztőbizottságunk tagjaként – haláláig tanácsadónk és pártfogónk maradt.

Toroczkai László a „rossz emlékű” tévéostromról, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről

„Rossz emlék nekem a tévéostrom, ami közelről nézve egyáltalán nem volt szép” – mondja Toroczkai László, a Jobbik alelnöke, aki 2006. szeptember 18-án az MTV székháza elé hívta a Kossuth téri tömeget. Az egykori nemzeti radikális főalak, ma ásotthalmi polgármester beszél a határhelyzetről, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről is. Interjú a friss Heti Válaszban!

Ez tényleg a vég kezdetét jelenti Angela Merkelnek?

Újabb tartományi választás, újabb kereszténydemokrata vereség Németországban. A kormányerők mélyrepülésének Berlinben is a bevándorlásellenes párt lett a fő haszonélvezője. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy ez tényleg a vég kezdetét jelenti-e Angela Merkelnek.

Hoppá! Svájci vállalatot vett egy magyar óriás!

Hogyan lett a fogamzásgátló és meddőséget kezelő szerek specialistája a Richter Gedeon? Miért nem szabad csak az autóiparra alapozni a gazdaságot? Mit lehet tanulni a Nokia kudarcából? Nagyinterjú Bogsch Erikkel, a gyógyszergyár vezérigazgatójával a friss Heti Válaszban.

Nahát! Nem kellenek a migránsok a német nagyvállalatoknak

Migrációügyben egy év alatt megváltozott az európai közhangulat, amit a pozsonyi EU-csúcs zárónyilatkozata is tükröz. A Heti Válasz a véleményklíma átalakulásának okait kutatva összegyűjtötte, hogyan dőltek meg a migrációval kapcsolatos optimista jóslatok. Részletek a csütörtöki lapszámban.

Putyin kampány nélkül nyert választást

Tudta, hogy 2016 az Egyesült Államok mellett Oroszországban is választási év? Nem csoda, ha nem. Amint a csütörtökön megjelenő Heti Válasz helyszíni riportjából kiderül, a múlt vasárnapi voksoláson az egymást maró ellenzéki szervezetek meg sem tudták ingatni Vlagyimir Putyin hatalmát.