Állam az államban

/ 2011.10.04., kedd 08:35 /
Állam az államban

Az NBH személyi átvilágításán túl technikai támadás is érhette orosz részről a magyar államot - tudta meg a kémügyről a Heti Válasz. A behatolást segítő Zömök Kft. anno Gyurcsány Ferenc anyósának környezetében, az Apró család kvázi társvállalkozásaként alakult.



Bár a katonai ügyészség számos visszaélést írt a Gyurcsány-korszak titkosszolgálati elitjének számlájára (például Orbán Viktor megfigyelését, az Egymásért nevű csempészalapítvány futtatását), mind közül kiemelkedik a "kémbotrány". A volt szakminiszter Szilvásy Györgyöt állam elleni cselekményre való felbujtással, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóját, Galambos Lajost kémkedés segédletével, utódját, Laborc Sándort pedig bűnpártolással gyanúsítják.

Míg a világ több szegletében kivégzéssel fenyegetik az efféle történetek főszereplőit, a magyarországi verzió inkább az eljelentéktelenedés irányába tart. A nyomozást először kilencven, majd harminc évre titkosították, és miközben felbujtónk, pártolónk és közreműködőnk már van, a lehetséges kémekről kevés szó esik. Az ügy negyedik gyanúsítottja, az NBH partnereként azonosított Püski László, a Zömök Biztonságtechnikai Kft. exvezetője például szintén nem kém - csak bűnsegéd - a témában. Ráadásul az eddig ismertté vált konkrét cselekmény megítélése is véleményes. Egyes szakértők úgy tartják: a titkosszolgálati tisztikar poligráfos átvilágíttatása mindössze szakmai "hiba". Mások szerint viszont skandalum, hogy egy idegen hatalom a magyar kormány segítségével szerezhette meg a belső elhárítás legérzékenyebb - zsarolásra is alkalmas - személyi adatait.

A Heti Válasz újabb értesülései szerint az ügyészségi vizsgálat nem elsősorban a hazugságvizsgálatokra összpontosít. Arról is keletkeztek adatok, hogy a poligráfozás csak fedősztori volt; a valóságban technikai támadás érhette orosz részről az NBH-t (információleszívási célból). A kerettörténet a következő: Moszkva a 2006-os magyar választások után kedvezőnek ítélte a politikai környezetet ahhoz, hogy meghatározó befolyást szerezzen a Mol olajipari óriásban. Mivel a vállalatcsoport birtokában lévő finomítók (különösen a százhalombattai és a pozsonyi üzemek) messze hatékonyabbak, mint a hasonló orosz létesítmények, a legegyszerűbben így lehetett volna monopolizálni a termeléstől a szállításon át az üzemanyag-készítésig tartó teljes "olajutat" Kelet- és Közép-Európában. A magántulajdonú Molt ugyanakkor kettős védelmi rendszer vette körül. A cég egyfelől a Nemzetbiztonsági, mai nevén: Alkotmányvédelmi Hivatal oltalma alatt működik, másrészt 2007-2008-ban külsős elhárítót is alkalmazott az UD Zrt. képében. A Mol bevételéhez (ami 2009-re majdnem valósággá vált) tehát mind az NBH-t, mind az UD Zrt.-t meg kellett törni; előbbit például egy technikai-informatikai támadással, utóbbit a lenullázással. Szilvásy Györgyék ellen épp az a gyanú, hogy ezeknél az eseteknél ők törtek utat az idegen érdekeknek.



Mielőtt újabb tényekkel "töltenénk fel" az iménti kerettörténetet, pontokba szedve közöljük, mit lehetett eddig tudni az UD-balhéval megfejelt kémügyről.

1. A Zömök Kft.-hez így-úgy kötődő szakemberek 2007 elején az NBH több középvezetőjét átvilágították.

2. Az egyik érintett szerint a szűrés célja az volt, hogy kiderüljön: milyen útvonalon szivárognak titkosszolgálati információk az akkor ellenzéki Fideszhez.

3. A munkába besegítő Püski László a kijevi Repülőmérnöki Egyetemen végzett, felesége is a volt Szovjetunióból származik, és a Zömökben társtulajdonos Varga Rezsőné szintén orosz anyanyelvű. Az NBH-t irányító Galambos Lajos fia korábban ugyane cég alkalmazásában állt.

4. Laborc Sándor egy 2008-as feljelentésben az UD-sek nyakába varrta, hogy hackertámadás ért több kormányzati informatikai rendszert. Kiderült, hogy a tettes az NBH munkatársa volt, akit ráadásul Szilvásy György ajánlott be a hivatalnak. Az UD Zrt. mégis ellehetetlenült a biztonsági piacon, és nem tudta folytatni a Mol védelmét (az orosz tulajdonszerzésen dolgozó lobbiközpontok, ügyvédi irodák bemérését).

Közben a "felszínen" Gyurcsány Ferenc ötször is élvezhette Vlagyimir Putyin társaságát; többnyire baráti, váll-lapogatós, magánrezidenciákon végződő alkalmakkor (lásd lenti keretes írásunkat). Máig kérdés, hogy a magyar exkormányfő tudott-e arról, övéi mit művelnek ezalatt a Nemzetbiztonsági Hivatalban. A régi orosz titkosszolgálati elit üzenőfüzeteként jegyzett Regnum.ru hírportál a kémügy idei robbanásakor mindenesetre tudni vélte: "A magyarok olyan lejárató anyagokat szellőztetnek majd meg, amelyek hatást gyakorolhatnak az elnökválasztás előtt álló Oroszország politikai palettájára", azaz Putyin ellen irányulnak.

Idáig nem merészkednénk. Ám információink szerint egy korábbi NBH-s belső vizsgálat, illetve a jelenleg is folyó ügyészségi nyomozás világossá tette: noha Galambos Lajosék azt terjesztették a hivatalban, hogy a Zömök égisze alatt bolgár (tehát EU-tagtárs) szakembergárda végzi a poligráfos vizsgálatokat, az "orosz munkanyelvű" kollégák nem balkániak voltak. Hanem hús-vér oroszok. Ezt a tényt mások mellett az elhárítás tolmácsa és pszichológusa is jelezte a főigazgatónak, aki a "riasztás" ellenére nem állíttatta le az akciót. Úgy tudjuk, mindössze másfél tucat NBH-munkatársat hazugságvizsgált meg az ennél csak valamivel kevesebb orosz vendég; ehhez viszont saját technikai hátteret telepítettek a szolgálat székházába. Az eszközök a ferihegyi kisgépes terminálon keresztül érkeztek az országba - a feltűnésmentes behozatalt az NBH repülőtéri kirendeltsége biztosította (szoros együttműködésben a légikikötő védelmi rendszereit üzemeltető Zömök Kft.-vel). Forrásaink szerint egy humánerőforrás-átvilágításhoz sem titkolózásból, sem külföldi szakemberanyagból, sem masinákból nem kell ennyi - így mindinkább az NBH technikai megtámadására terelődött a kémgyanú.



Szintén igazolódni látszik: a Zömök Kft.-nek fedőszervi-közvetítői szerepet osztottak ebben a játékban, ami például abban nyilvánult meg, hogy a céget jegyző Püski László fuvarozgatta Budapesten az orosz különítményt. Hazai viszonylatban ugyanakkor igenis jelentős (volt) e vállalkozás. Az 1990-es évek közepén az a - Zömök becenéven emlegetett - Gyimesi György indította el a bizniszt, aki az ántivilágban a Belügyminisztérium III/II-es csoportfőnökségénél osztályvezetőtársa és barátja volt ifj. Apró Antalnak. Sőt, Zömök és Apró a rendszerváltás után megint együtt őrködött - akkor épp a repülőtér biztonsága felett.

Előbbi, ahogy írtuk, a behatolásjelző és kerítésvédelmi rendszert működtette, utóbbi egyéb security-szolgáltatásokat nyújtott - és testvérével, Apró Piroskával (Gyurcsány Ferenc anyósával) közös részvénytársaságát, az S-Komplexet oda is költöztette a Ferihegy Airport I/A portájára. Az Apró család cége időközben kifulladt, a Zömök Kft. viszont Gyimesiék bizalmasára, Püski Lászlóra szállt. Vagyis a szovjet érdekszféra emberei kinevelték utódjaikat: az orosz érdekszféra embereit.




A SZILVÁSY-GALAMBOS-LABORC-BOTRÁNY ELŐZMÉNYEI ÉS UTÓZÖNGÉI

2004. július 27-től Galambos Lajost nevezi ki a Nemzetbiztonsági Hivatal élére Medgyessy Péter kormányfő. Az új főigazgató később rendszeresen egyeztet az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) magyar rezidensével.

2005 augusztusában kirobban a "Mucuska-gate". A történet főszereplője egy romániai magyar hölgy, Szatmári Ildikó, aki állítólag a bukaresti titkosszolgálatnak dolgozva került bizalmas viszonyba a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány több tagjával. Az ügy kiszivárogtatásával hírbe hozott NBH-alkalmazott, Morvai Tamás később az UD Vagyonvédelmi Zrt. munkatársa lesz.

2006. február 28-án Gyurcsány Ferenc a Parlament Nándorfehérvári termében tárgyal Vlagyimir Putyinnal. A vendég kijelenti: hatalmas lehetőségek vannak a két ország energetikai együttműködésében. Március 1-jén, a 2006-os választási kampány egyik csúcspontjaként az orosz elnök a magyar kormányfő otthonában ebédel. "Mikor lekísértem és elbúcsúztam tőle, a kézfogást követően gyorsan megölelt" - írja blogjában Gyurcsány.

2006. június 10-től Szilvásy György felügyeli a nemzetbiztonsági szolgálatokat.

2006. szeptember 18-án közös energetikai projektekről egyeztet Szocsiban Putyin és Gyurcsány. Az orosz elnök példaként állítja más európai országok elé a Budapesthez fűződő kapcsolatait.

2007 elején Galambos kémtevékenységnek ad teret a titkosszolgálatnál. A belső kommunikáció szerint bolgár szakértők vetnek hazugságvizsgálat alá több NBH-alkalmazottat, hogy leleplezzék a Mucuska-gate kiszivárogtatóit, illetve a beépült fideszeseket. Ezzel szemben a valóság az, hogy Püski László segítségével oroszok "törnek be" a szervezethez.

2007. február 1-jétől Laborc Sándor lesz Galambos műveleti helyettese az NBH-ban. Június 1-jétől ő a hivatal megbízott vezetője, majd december 17-étől főigazgatónak nevezi ki Gyurcsány Ferenc.

2007. március 22-én Putyin Moszkva melletti rezidenciáján fogadja Gyurcsányt, érzékeltetve találkozójuk baráti jellegét.

2007. május 23-án bécsi látogatásra érkezik Putyin, és sürgeti az orosz-osztrák kapcsolatok dinamizálását.

2007. június 25-én az osztrák OMV 10-ről 18,6 százalékra növeli részesedését a Molban, és jelzi: irányító többséget kíván szerezni a magyar olajcégben. A Mol az orosz állam strómanjaként azonosítja az OMV-t.

2007. július 19-20-án Gyurcsány a szaranszki finnugor fesztiválra látogat Putyin meghívására. Az orosz elnök pletykának minősíti, hogy a Mol elleni osztrák támadás mögött orosz érdek állna.

2008. február 28-án aláírják a Kremlben a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről szóló egyezményt. Előzőleg Gyurcsány megbeszélést folytat Putyinnal.

2008. szeptember 10-én Laborc feljelentést tesz a Mol biztonsági cégeként is működő UD Zrt. négy munkatársa (köztük a Mucuska-ügy kiszivárogtatásával vádolt Morvai Tamás) ellen. Később kiderül: az így tönkretett vállalkozást alaptalanul keverték kényes informatikai betörések gyanújába.

2009. március 10-én Moszkvában találkozik a miniszterelnökké avanzsált Putyin és a Magyarországon immár kisebbségből kormányzó Gyurcsány.

2009. március 21-én Gyurcsány lemond kormányfői pozíciójáról, majd 28-án az MSZP-elnöki székét is hátrahagyja.

2009. március 30-án az osztrák OMV eladja az időközben 21,2 százaléknyira hízott Mol-csomagját az orosz hadsereg fő üzemanyag-szállítójának, a Szurgutnyeftyegaznak. Nyilvánvalóvá válik, hogy az OMV stróman volt, Gyurcsány lemondása után viszont Moszkva egyértelmű helyzetet akart teremteni.

2011. május 24-én kiderül, hogy a Fidesz-kormány megvásárolta a Mol ötödét a Szurgutnyeftyegaztól. Ezzel lezárul - legalábbis a felszínen - a 2007 óta tartó magyar-orosz olajháború.

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ahol hős a baltás gyilkos – a Heti Válasz titkos tudósítója Azerbajdzsánból

Európában legfeljebb egy német menekülttáborban lehet ilyen kis területen ennyi különböző nemzetiséget találni, mint a Kaukázusban. Ami egyrészt lenyűgöző sokszínűség, másrészt végtelen lehetőség egymás utálatára. A világon kevesen művelik ezt olyan magas szinten, mint az azeriek és az örmények. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezért kellett mennie a legnépszerűbb lengyel politikusnak

Többen kedvelték, mint pártját és kormányát, mégis leváltották: Beata Szydłónak két év adatott Lengyelország élén. Utódja egy egykori bankár az elitellenes Jog és Igazságosság (PiS) elnökének kívánságára. Miért vállalt kockázatot Jarosław Kaczyński Mateusz Morawiecki felemelésével? A csütörtöki Heti Válaszból minden kiderül.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Ez volt Donald Trump ösztönös felismerése Jeruzsálem ügyében

Izraelnek és a keresztény jobboldalnak tett rövidlátó gesztus vagy Donald Trump politikai tehetségének megnyilvánulása, hogy az amerikai elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el? Az elnök élesebben látja a lényeget, mint kritikusai, de ettől még kockázatosat húzott. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Mértéktartást! – üzeni a rendszerváltás arca

„Egyik tábor sem szereti a rendszerváltást” – állítja Kónya Imre. Miután a német államfőtől a múlt héten kitüntetést vett át, az egykori MDF-frakcióvezető arról is beszél, mi nem tetszik neki a Fidesz kormányzásában. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.