heti-valasz.hu/itthon/a-het-legjobb-kozeleti-coubjai-7-resz-128788

http://heti-valasz.hu/itthon/a-het-legjobb-kozeleti-coubjai-7-resz-128788

Állami gondozottak

/ 2015.12.02., szerda 16:17 /

Hogyan lehetséges, hogy a külgazdasági tárca exportösztönzésre szakosodott pénzintézete készül finanszírozni Andy Vajna belföldi tévévásárlását? Miként fordulhat elő, hogy ugyanez az Eximbank a Fidesz idején résztulajdonos lett az állami gyámkodást politikusként elvető Kóka János – egyelőre masszívan veszteséges – cégében?

„Újra összenőtt, ami összetartozik, a politika után immár a gazdaságban is összeállt a csapat, újra együtt van Kóka és Gyurcsány”; ráadásul egy olyan cégben sikerült összetalálkozniuk, amely 2005 és 2008 között, kormányzásuk idején 720 millió forint uniós és magyar közpénzt nyert el különféle pályázatokon – háborodott fel bő három éve a Fidesz nevében Selmeczi Gabriella szóvivő. Az ügy előzménye, hogy lapunk kiderítette: a 2008-as koalíciós szakítás SZDSZ-es főalakja, Kóka János 2011 novemberében közös szófiai vállalkozást alapított Gyurcsány Ferenc egyik érdekeltségével – Cellum Bulgaria AD néven (Heti Válasz, 2012. március 8.). A mobilparkolást, a mobilautópályamatricát és a mobillottót kifejlesztő, a bankkártyaként használható maroktelefonok világával kecsegtető Cellum-csoport négy hónappal korábban igazolta le a liberális expolitikust – kifejezetten azért, hogy piacokat szerezzen Közép-Európától Kelet-Ázsiáig, illetve segítse a tőkebevonást. Az új elnök- vezérigazgató egyik első referenciamunkája volt tehát a szófiai megtelepedés, és miután a korábbi kormányfő felesége, Dobrev Klára bolgár származású (emellett az üzleti beágyazottsága is megvan), magától értetődött, hogy Kóka a Gyurcsány családdal koalícióban áll neki a készpénzmentes megoldások balkáni terjesztésének.

Aztán 2014 elején a Fidesz nyakon öntötte feketelevessel a szavazóit; a még csak külgazdasági államtitkár Szijjártó Péter diplomata-útlevelet intézett annak a Kóka Jánosnak, akit addig egy átlagos jobboldali nem üzletemberként, legfeljebb elszámoltatandó célszemélyként azonosított – köszönhetően a kormánypárt korábbi kommunikációjának. Másfél éve aztán az a „csoda” is megesett, hogy a 2012-ben még a Cellumnak juttatott közpénzek miatt háborgó Fidesz – az állami tulajdonú Eximbank közreműködésével – maga dobott mankót a néhai SZDSZ kádertemetőjeként is értelmezhető vállalkozásnak (lásd táblázatunkat). Nem hitelügyletről van szó: a Szijjártó-féle külgazdasági tárca felügyelete alatt működő pénzintézet a Fordulat Tőkealapon keresztül társ-tulajdonos lett – közel 9,5 százalékos részesedést szerezve – a Kóka vezette, de a bolgár leágazás miatt Gyurcsány érdekűnek is mondható cégben. Noha a 2014 nyarán 250 millió forintos tőkeinjekciót adó Fordulat nem tisztán az Eximbanké (az alap fele a Cellum fenntartást 2011 óta más befektetéssel is segítő OTP-é), tény: az egykor az állami gyámkodás ellen szónokló, a piac láthatatlan kezét éltető liberális politikusnak nem büdös a „Fidesz pénze”.

Sőt külügyi forrásaink szerint Kóka János nem tett le arról, hogy az Eximbankot lehetőleg hitelezőként is maga mögött tudja. Annak ellenére számít Szijjártó jóindulatára, hogy a pénzintézet szakembergárdáján a minap nem ment át a kölcsönkérelme. Hogy ennek mi az oka, nem közölhetjük, mert banktitkot sértenénk. Sokatmondó viszont, hogy az Ázsiát meghódító magyar multiként emlegetett, szoftvermérnöki teljesítménye alapján a prezentációkészítő Prezihez vagy a netes videószolgáltató Ustreamhez hasonlított Cellum immár négy éve 100 és 400 millió forint közötti veszteséget termel, exportból származó árbevétele pedig elenyésző. Mivel a társaság Kóka exsógora, Lepp Gyula cégközösségéhez tarozik, és ebben a klubban azért vannak olyan érdekeltségek, amelyek nyereségesek (Cardnet Zrt., MPP Magyarország Zrt.), nincs eleve kizárva, hogy egyszer az innovációs „pénznyelő” Cellum is termőre fordul.

Egy biztos: az Eximbank és a Fordulat Tőkealap támogatotti körében kakukktojás az állandó likviditási problémákkal küzdő (a hivatalos kommünikék szerint: tőkebevonásra készülő) Kóka-vállalat. Azon például senkinek nem volt oka fennakadni, hogy az eredetileg ugyancsak balliberális bekötöttségű Wallis-csoport padlógyártó egysége, a Graboplast tavaly szintén kapott tőkét a Fordulattól, hiszen a cég termékeit immár nyolcvan országban használják, s a tavalyi, 17 milliárd forintos árbevételének 90 százaléka az exportpiacokon keletkezett.

Ha a Kóka-eset kakukktojás, akkor az a kölcsön, amelyet az Eximbank Andy Vajnának készül nyújtani a TV2 felvásárlásához, a kivételezés netovábbja. A pénzintézet eredeti küldetése ugyanis az, hogy a magyar exportőröket finanszírozási konstrukciókkal segítse, márpedig a filmipari kormánybiztos belföldi tévébeszerzésének nincs köze a külkereskedelemhez, sőt az állami gazdaságfejlesztési célokat sem szolgálja. Mivel Szijjártó Péter világossá tette, köti a banktitok, ezért nem beszél arról, hogy van-e közpénz- támogatás Vajna 20 milliárd forintosra becsült TV2-ügylete mögött, lapzártánkkor csak annyit állíthatunk biztosan: külügyi forrásaink tudnak arról, hogy az Exim gőzerővel készül a hitelnyújtásra, igaz, a beavatottak köre annyira szűk, hogy a bankból semmilyen részlet nem szivárgott ki.

A nyilvános cégadatok egyelőre arról árulkodnak, hogy a kereskedelmi csatorna felvásárlásában érintett Vajna- érdekeltségek idén szakítottak korábbi piaci számlavezetőikkel, és az államosított MKB Bankot választották partnerül. Egy október 7-i alapítói határozat szerint a kormánybiztos 2,5 millió forintot és nyolcmillió eurót utalt a Magyar Broadcasting Co. nevű kft. MKB-s számláira (tőkeemelésre, illetve a tartalék javára), vagyis 2,5 milliárd forintnyi „önrészt” már letett az esetleges eximbanki hitel mellé. Vajnának ennyi saját pénze biztosan van – más kérdés, hogy alighanem ezt a vagyont is az államnak köszönheti. Tavaly ugyanis hárommilliárdos, idén vélhetően ennél is nagyobb nyereséget hozott, hogy a kormány a fővárosban neki adta a kaszinóztatás kizárólagos jogát. (A 2014-es év próbaüzem volt a nyerőgépkontingenssel is rendelkező Vajna-kaszinók számára. Jelenleg már négyezer négyzetméter alapterületen nyolcszáznál több pénznyelő automata zakatol a producernek, és a parlament megszavazta, hogy online szerencsejátékot is csak az szervezhet Magyarországon, akinek van kaszinóüzemeltetési joga.) Mivel Vajna ugyanarra a cégtalapzatra építette a Magyar Broadcasting Co.-t, mint amelyen keresztül a kaszinóbizniszből kinyert milliárdokat optimalizálja, a TV2-s „önrészt” lényegében csak vissza kellett utalnia Magyarországra (Heti Válasz, 2015. október 22.).

Hogy miért kezeli a kormány kakukktojásként Kóka Jánost, és miért kivételez Andy Vajnával? Az egykori szabad demokrata gazdasági miniszter anyagi és erkölcsi támogatását egyetlen fideszes informátorunk sem tudta észszerű keretbe foglalni. A többség arra tippel, hogy Kóka sikeresebben kommunikál Szijjártóval, mint anno a választókkal, így a külügyminiszter – a likviditási problémák ellenére – hisz a Cellum világcéggé terebélyesedésében (a jelent és a jövőt jelentő informatika területén). A Vajna-ügy pedig beleillik abba a sorba, hogy a kormány a monopolhelyzetbe hozott vállalkozók számára „közfeladatokat” szab; ahogy a dohánykiskereskedelem-ellátás kulcsszereplőjévé emelt Continental Dohányipari Csoport elnöke, Sánta János beszállt a Magyar Idők kiadójába, úgy Andy Vajna is aktivizálta magát a TV2 megszerzése érdekében. Ez utóbbi azonban már akkora üzlet, hogy a kaszinókból származó „önrész” mellett további állami milliárdokkal is meg kell támasztani.

Nagyításért kattintson a táblázatra!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – felvidéki szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Durva mondat Merkelről: „Nem bírok már együtt dolgozni azzal a nővel”

Milyen lehet az a kormány, ahol a legkisebb koalíciós partner minisztere így beszélhet a kormányfőről? És nemcsak hogy így beszélhet, hanem ultimátumot is adhat neki. A csütörtökön megjelenő digitális Heti Válasz azt nézi meg, hogyan juthatott ilyen helyzetbe Németország és Angela Merkel.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.