Amerika, az úttörő

/ 2001.04.13., péntek 07:38 /

Az állami tulajdonú parkok, természetvédelmi területek gondolata az Egyesült Államokban született meg 1870-ben. Két évvel később a törvényhozó testület létrehozta a világ első nemzeti parkját, a Yellowstone-t, s az 1890-es években további nemzeti parkok - Yosomite, Sequoia - születtek. A következő évtizedekben a tovább bővülő nemzeti parkok hálózatának működtetésére 1916-ban létrehozták a Nemzeti Park Szolgálatot (National Park Service), amelyhez az évezred végére mintegy 350 különálló egység - a nemzeti parkokon kívül történelmi emlékhelyek, tenger- és tópartok, csataterek és látványutak stb. - tartozott, több mint 32 millió hektár területtel. Az amerikai példától ösztönözve a nemzeti parkok alapításának mozgalma más országokban is szárnyra kapott, elsőként Kanadában, ahol az 1880-as években alapították az első három nemzeti parkot. Európában a modern nemzeti parkok és természetvédelmi területek gondolata csak az első, sok helyen csak a második világháború után kezdett terjedni. Nagy-Britanniában például 1949-ben kezdődött a nemzeti parkokat és védett területeket fenntartó intézményrendszer kialakítása, amely magába foglalta az akkori gyarmatok területét is. Bár Japán és Mexikó első nemzeti parkjai már az 1930-as években létrejöttek, Ázsiában és Latin-Amerikában ez a folyamat általában később indult meg, mint Európában és az angolszász országokban.
A különböző országok nemzeti parkjai igen eltérő módon és mértékben képesek megóvni értékeiket. Az USA-ban és Kanadában a tájat és az élővilágot egyaránt igyekeznek óvni, Nagy-Britanniában inkább a tájvédelem, Afrikában az állatvilág védelme a fő szempont. A fejlett országok megfelelő anyagi hátteret biztosítanak a szigorú szabályok betartásához, a világ számos országában azonban korántsem kedvező a helyzet. Ausztráliában, Japánban, Brazíliában, Indiában és Afrikában például hatalmas területeket nyilvánítottak nemzeti parkká, ám a természetvédelmi feladatok ellátására csak az első kettőben képesek elegendő pénzt juttatni. Frei Tamás nemrégen bemutatott indiai filmje szemléletes példa erre, ahol a puskás vadorzókkal szemben a vadőrök egyetlen fegyvere a bot. Meglehetősen csalóka tehát az a toplista, amely a világ kontinensein fellelhető védett területek arányát mutatja: Amerika a rangelső 54, Afrika a második 19, Európa a harmadik 14, Ausztrália a negyedik 7, Ázsia az ötödik 5 és az Antarktisz a hatodik 2 százalékkal.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.