valasz.hu/itthon/drogpatikat-zaratott-be-a-gyogyszerhatosag-119277

http://valasz.hu/itthon/drogpatikat-zaratott-be-a-gyogyszerhatosag-119277

Amerikai levél Orbánékról - erről nem beszélhettek a diplomaták

/ 2014.10.25., szombat 09:44 /
Amerikai levél Orbánékról - erről nem beszélhettek a diplomaták

A legnagyobb amerikai magyar szervezet, az Amerikai Magyar Szövetség fordult levélben Victoria Nuland helyettes külügyi államtitkárhoz.

Levelükkel azt szeretnék elősegíteni, hogy a külügyi helyettes államtitkác segítse a két ország közötti problémákat tisztázni és megoldani. Mint ismertes, Victoria Nuland, a kelet- európai ügyekért felelős politikus, aki korábban hevesen bírálta Magyarországot, volt Szijjártó Péter külügyminiszter tárgyalópartnere Washingtonban.

Bár a szervezet hálás, amiért az utóbbi időkben megkülönböztetett figyelmet kap Közép-Európa, aggodalmát fejezi ki, mert úgy érzi, hogy a bizonyítottan Amerika- és NATO-szövetséges, demokratikus Magyarországot gyakran igazságtalanul ítélik meg. A hibás politikában gyökerező hamis ítéletek növelik a kiábrándultságot Magyarországon, és károkat okoznak az amerikai stratégiai érdekekben is, hiszen gyengítik az egységet, szolidaritást a terrorizmus elleni harc, valamint Oroszország egyre növekvő agressziójának idején.

Victoria Nuland orábban hevesen bírálta Magyarországot

Victoria Nuland korábban hevesen bírálta Magyarországot

A levél felsorolja azt az öt tényezőt, ami hozzájárulhatott a félreértéshez és csalódottsághoz.

a/ Az amerikaiak előre néznek, nem különösebben érdekli őket a történelem, pedig csak ennek ismeretében érthetnék meg a jelent. A XX. század vérzivataros időszaka nem segítette Magyarországot a demokrácia építésében. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az utóbbi száz év morális, spirituális és materiális következményeit. Nem lehet elvárni, hogy az ország zökkenőmentesen és azonnal lerakja a XXI. századi demokrácia alappilléreit. – érvel a levél, és rámutat, hogy még azokban az országokban is nehezen megy ez, ahol nem volt ennyi külső probléma. A 20-as években például a fajüldöző Ku Klux Klannak még négymillió tagja volt Amerikában, és csak száz évvel a polgárháború után, 1965-ben hozták meg a választójogi törvényt az Egyesült Államokban.

b/ A közép-európai országokat gyakran elhanyagolta az Egyesült Államok. Hibásak voltak azok a feltevések, hogy a szabad választásokkal helyreáll a demokrácia, és nincs több teendő.  

c/ A magyar népnek az a benyomása – lehet, hogy tévesen –, hogy amikor az amerikaiak beavatkoztak az ország ügyeibe, akkor mindig elfogultan a baloldalnak kedveztek. Fontos, hogy az Egyesült Államok azokat is megszólítsa, akik a jobbközépen vagy jobboldalon állnak, és akiket felbőszített az elfogultság. Ha Washington nem tudja a kételyeket eloszlatni, akkor a magyar emberek még kiábrándultabbak, még cinikusabbak lesznek, és ez csak a Nyugat-ellenes radikálisokat erősíti.

d/ A szervezet szerint egyes amerikai diplomaták, politikusok nyilvánosan – nemegyszer lenézően, megalázóan – oktatják ki Magyarországot. 

e/ Az Egyesült Államok hajlamos arra, hogy eltekintsen Magyarország és a régió fájdalmas posztkommunista átalakulásától, amit csak súlyosbított a gazdasági stagnálás, a munkanélküliség, a recesszió.  

Az Amerikai Magyar Szövetség nehezményezi, hogy az államtitkár asszony nem említette a környező országokban élő magyar kisebbség jogainak problémáját. Pedig az a kormány, amelyik nem ismeri el a kisebbségi jogokat, aligha tekinthető demokratikusnak. Ahogy ezt 1997-ben a NATO bővítésekor Joe Biden szenátor, jelenlegi alelnök is hangsúlyozta. A kisebbségi jogoknak semmi közük sincs a határmódosításhoz, elszakadáshoz, ahogy ezt néhányan azért hangsúlyozzák, hogy nemzetközi kötelezettségeik alól kibújhassanak. 3/ „A korrupciót nem lehet és nem szabad tolerálni, mert az a demokráciát és a szabad piacot ássa alá. Éppen ezért támogatjuk a korrupcióellenes intézkedéseket” – fogalmaz a levél, majd hozzáteszi: „A korrupcióellenes kampány és a kitiltások mindenkire vonatkozzanak, politikai hovatartozástól, országtól függetlenül, például a térség hírhedten korrupt országára, Romániára is. A mostani intézkedéseket – sajnálatosan – úgy értelmezik Magyarországon, hogy ezek a politikai nyomásgyakorlás eszközei.

Kétoldalú jó kapcsolatokkal, a kisebbségi jogok támogatásával, a korrupció egész térségben való megszüntetésével közelebb lehetne hozni Magyarországot az Egyesült Államokhoz. – állítja a levél.

Az Amerikai Magyar Szövetség ezt a politikát támogatja, és a szervezet nevében felajánlja segítségét Victoria Nulandnak a levelet jegyző Koszorús Ferenc elnök és Bryan Dawson alelnök.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Balog Zoltán: „A migránsok áldozatok, nem szabad gyűlöletből dönteni”

„Szívesen odaírtam volna, hogy nem minden migráns terrorista vagy erőszaktevő. Ennek ellenére, ami a plakátokon áll, az tény” – mondta Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lapnak. Balog szerint különbséget kell tenni migráns és migráció között, Magyarország pedig nem az emberek ellen van.

Körúti robbantás: egy nyugtalanító tény, amiről nem beszélnek

Nem véletlen, ha rossz előérzetünk van a hétvégi körúti detonáció okainak felderíthetőségével kapcsolatban: Matuska Szilveszter óta alig kaptak el robbantásos merénylőt Magyarországon. A statisztika alapján ezekben az ügyekben a nyomozók borzasztó teljesítményt nyújtanak.

Kit veszítettünk Csoóri Sándorral? Hat oldalban elmondjuk

Az Óbudai temetőben tegnap utolsó útjára kísértük Csoóri Sándort. A Heti Válasz hatoldalas összeállításában barátai, küzdőtársai szavaival hajtunk fejet a 86 évesen elhunyt költő előtt, aki – szerkesztőbizottságunk tagjaként – haláláig tanácsadónk és pártfogónk maradt.