valasz.hu/itthon/fontos-lepes-varhato-jovo-heten-48900

http://valasz.hu/itthon/fontos-lepes-varhato-jovo-heten-48900

Amerikai levél Orbánékról - erről nem beszélhettek a diplomaták

/ 2014.10.25., szombat 09:44 /
Amerikai levél Orbánékról - erről nem beszélhettek a diplomaták

A legnagyobb amerikai magyar szervezet, az Amerikai Magyar Szövetség fordult levélben Victoria Nuland helyettes külügyi államtitkárhoz.

Levelükkel azt szeretnék elősegíteni, hogy a külügyi helyettes államtitkác segítse a két ország közötti problémákat tisztázni és megoldani. Mint ismertes, Victoria Nuland, a kelet- európai ügyekért felelős politikus, aki korábban hevesen bírálta Magyarországot, volt Szijjártó Péter külügyminiszter tárgyalópartnere Washingtonban.

Bár a szervezet hálás, amiért az utóbbi időkben megkülönböztetett figyelmet kap Közép-Európa, aggodalmát fejezi ki, mert úgy érzi, hogy a bizonyítottan Amerika- és NATO-szövetséges, demokratikus Magyarországot gyakran igazságtalanul ítélik meg. A hibás politikában gyökerező hamis ítéletek növelik a kiábrándultságot Magyarországon, és károkat okoznak az amerikai stratégiai érdekekben is, hiszen gyengítik az egységet, szolidaritást a terrorizmus elleni harc, valamint Oroszország egyre növekvő agressziójának idején.

Victoria Nuland orábban hevesen bírálta Magyarországot

Victoria Nuland korábban hevesen bírálta Magyarországot

A levél felsorolja azt az öt tényezőt, ami hozzájárulhatott a félreértéshez és csalódottsághoz.

a/ Az amerikaiak előre néznek, nem különösebben érdekli őket a történelem, pedig csak ennek ismeretében érthetnék meg a jelent. A XX. század vérzivataros időszaka nem segítette Magyarországot a demokrácia építésében. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az utóbbi száz év morális, spirituális és materiális következményeit. Nem lehet elvárni, hogy az ország zökkenőmentesen és azonnal lerakja a XXI. századi demokrácia alappilléreit. – érvel a levél, és rámutat, hogy még azokban az országokban is nehezen megy ez, ahol nem volt ennyi külső probléma. A 20-as években például a fajüldöző Ku Klux Klannak még négymillió tagja volt Amerikában, és csak száz évvel a polgárháború után, 1965-ben hozták meg a választójogi törvényt az Egyesült Államokban.

b/ A közép-európai országokat gyakran elhanyagolta az Egyesült Államok. Hibásak voltak azok a feltevések, hogy a szabad választásokkal helyreáll a demokrácia, és nincs több teendő.  

c/ A magyar népnek az a benyomása – lehet, hogy tévesen –, hogy amikor az amerikaiak beavatkoztak az ország ügyeibe, akkor mindig elfogultan a baloldalnak kedveztek. Fontos, hogy az Egyesült Államok azokat is megszólítsa, akik a jobbközépen vagy jobboldalon állnak, és akiket felbőszített az elfogultság. Ha Washington nem tudja a kételyeket eloszlatni, akkor a magyar emberek még kiábrándultabbak, még cinikusabbak lesznek, és ez csak a Nyugat-ellenes radikálisokat erősíti.

d/ A szervezet szerint egyes amerikai diplomaták, politikusok nyilvánosan – nemegyszer lenézően, megalázóan – oktatják ki Magyarországot. 

e/ Az Egyesült Államok hajlamos arra, hogy eltekintsen Magyarország és a régió fájdalmas posztkommunista átalakulásától, amit csak súlyosbított a gazdasági stagnálás, a munkanélküliség, a recesszió.  

Az Amerikai Magyar Szövetség nehezményezi, hogy az államtitkár asszony nem említette a környező országokban élő magyar kisebbség jogainak problémáját. Pedig az a kormány, amelyik nem ismeri el a kisebbségi jogokat, aligha tekinthető demokratikusnak. Ahogy ezt 1997-ben a NATO bővítésekor Joe Biden szenátor, jelenlegi alelnök is hangsúlyozta. A kisebbségi jogoknak semmi közük sincs a határmódosításhoz, elszakadáshoz, ahogy ezt néhányan azért hangsúlyozzák, hogy nemzetközi kötelezettségeik alól kibújhassanak. 3/ „A korrupciót nem lehet és nem szabad tolerálni, mert az a demokráciát és a szabad piacot ássa alá. Éppen ezért támogatjuk a korrupcióellenes intézkedéseket” – fogalmaz a levél, majd hozzáteszi: „A korrupcióellenes kampány és a kitiltások mindenkire vonatkozzanak, politikai hovatartozástól, országtól függetlenül, például a térség hírhedten korrupt országára, Romániára is. A mostani intézkedéseket – sajnálatosan – úgy értelmezik Magyarországon, hogy ezek a politikai nyomásgyakorlás eszközei.

Kétoldalú jó kapcsolatokkal, a kisebbségi jogok támogatásával, a korrupció egész térségben való megszüntetésével közelebb lehetne hozni Magyarországot az Egyesült Államokhoz. – állítja a levél.

Az Amerikai Magyar Szövetség ezt a politikát támogatja, és a szervezet nevében felajánlja segítségét Victoria Nulandnak a levelet jegyző Koszorús Ferenc elnök és Bryan Dawson alelnök.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Csík: „Az ünnepeket a politikai célok is túlszuszogják”

Nagyon zárt az a zenei világ, amitől most boldognak kell lenni – véli Csík János népzenész. Manapság mulatni sem tudnak jól az emberek, de az ünnepeket a politikai célok is túlszuszogják. A Csík Zenekar március 11-én a Müpában ad koncertet. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Sokkol a Momentum vezetője: 2018-ban a Fidesz nem verhető, 2022 a cél

„A Momentum a szövetségkötéstől és a koordinált jelöltállítástól is határozottan elzárkózik” – mondja a jövőre esedékes országgyűlési választási felkészülésről Fekete-Győr András. Színvallatós nagyinterjú a mozgalom vezetőjével a csütörtöki Heti Válaszban.

Így születik újjá a Múzeumkert

Budapest tele van történeti kertekkel, csak gyakran észre sem vesszük, hogy kertművészeti emlékekkel van dolgunk. A Magyar Nemzeti Múzeum kertjének megújítása példa lehet további parkok újjászületéséhez. A friss Heti Válaszban bemutatjuk a kertrekonstrukció terveit.

A Momentum kivégzi az LMP-t, az Együttet és a Párbeszédet?

A Momentum a baloldalon azokra jelenti a legnagyobb veszélyt, akik lelkesen gyűjtötték neki az aláírásokat: az Együttre, az LMP-re és a Párbeszédre. Botka László közben gyurcsánytalanítaná a baloldalt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mentsen életet egy mozdulattal!

Magyarországon évente mintegy 800 szívbeteg gyermek születik, akik magukra hagyatva többségében halálraítéltek; kellő időben történő adekvát kezelésük esetén azonban 95%-uk megmenthető.