Anyád is szürcsöl

/ 2004.04.22., csütörtök 08:21 /

Ismét fellángolt a vita a családon belüli erőszak kérdésében, miután a kormány az Országgyűlés elé terjesztette a távoltartási törvény tervezetét. A jövő héten kezdődő általános parlamenti vitát egy napilap primitív, a problémát akarva-akaratlan mégis jól tükröző reklámja, valamint egy, a téma nyilvánosságát támogató, ám megoldást semmiben sem jelentő társadalmihirdetés- sorozat kíséri.

Fotó: Színes Mai Lap
A napilap reklámjában a "családfő" megrendszabályozhatja a hozzátartozóit. A közösség vagy a jog a visszatartó erő?

"Anyád is szürcsöl" - zárja rövidre a vitát az apa, miután nem a pofon elől elhajoló gyerekét, hanem a feleségét találja el. A verés tehát - még ha itt szelídített formában jelenik is meg - a fiúnak és az anyának is "jár", ha netán nem úgy viselkedik, ahogy azt a "családfő" elképzeli. A sértő, ám egy régi vicc alapján az alkotók agyában mégis valamilyen létező sztereotípiát előhívó reklám kissé rontja annak a most futó és szintén sztereotípiákkal operáló társadalmi célú hirdetéssorozatnak a hatását, amelyet a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) 70 millió forintért készíttetett, s amely a szakemberek szerint - a hozzá nem értésből fakadóan - többet árt, mint használ.

Se levél, se telefon

A parlament éppen egy éve fogadta el azt az országgyűlési határozatot, amely előírja a családon belüli erőszak kezeléséhez szükséges teendőket: a távoltartás intézményének bevezetése az első konkrétum, ami ez ügyben történik. Az osztrák mintára elkészített törvénytervezet lényege, hogy már a kiérkező rendőr határozatot hozhat a brutálisan viselkedő családtag 5-10 napos távoltartására (ami legfeljebb húsz napra meghosszabbítható), a bíróság pedig később ezt hat hónapra is elrendelheti (ami további három hónappal hosszabbítható meg). Míg ma gyakran az történik, hogy az éjszaka telefonálónak az ügyeletes rendőrtiszt azt javasolja, fáradjon be reggel a kapitányságra, és tegyen feljelentést, addig a készülő jogszabály szerint a rendőr a helyszínen intézkedhet, s azt sem kell megvárnia, míg vér folyik. Felvilágosítást kell adnia arról, hogy milyen szociális és jogi segítséget vehetnek igénybe a bántalmazottak, az erőszakoskodót pedig tájékoztatnia kell a jogairól, mielőtt felszólítja, hogy csomagoljon, és hagyja el a lakást. Hogy hova megy, azt neki kell megoldania.

A bántalmazó a továbbiakban semmilyen módon nem zaklathatja az áldozatát, nem írhat neki levelet vagy sms-t, nem hívhatja föl telefonon. Nem mehet el a házastársa munkahelyére, a gyerek iskolájába, de még a közösen látogatott szórakozóhelyekre sem. A határozatot meg lehet támadni, a fellebbezésnek azonban a végrehajtást illetően nincs halasztó hatálya. Ha valaki nem tartja be az előírt rendelkezéseket, szabálysértést követ el, amit legfeljebb százezer forinttal lehet büntetni. Az ideiglenes távoltartással ellentétben a hat hónapra szóló tényleges távoltartásról már nem a rendőrség, hanem a bíróság dönt.

Morvai Krisztina büntetőjogász, egyetemi docens, a Női, Gyermekjogi Kutató- és Oktatóközpont vezetője, a két évvel ezelőtti, a családon belüli erőszak elleni aláírás-gyűjtési akció egyik főszervezője szerint sikerként könyvelhető el a távoltartás intézményének bevezetése, azonban nem működhet hatékonyan az országgyűlési határozatban előírt többi intézkedés nélkül. Szükség lenne az érintett szakemberek - rendőrök, bírók, gyerekorvosok, pszichológusok - felkészítésére, a hatékony tanúvédelemre, az áldozatvédelmi centrumokra, további krízisközpontokra, valamint a soronkívüliségre a bíróságokon, ám a teendőket a kormány nem koordinálja elég hatékonyan. Így a GYISM felvilágosító kampánya is illúziót kelt a tekintetben, hogy van megoldás. A társadalmi hirdetésben látható www.tehetellene.hu internetes oldal csupán interjúkat közöl, valamint azon intézmények elérhetőségét, amelyek eddig is csak korlátozottan tudták a problémát kezelni.

Fotó: Griechisch Tamás
A kiérkező rendőr ezentúl a helyszínen is intézkedhet. Nem kell megvárni, míg vér folyik.

A pokol bugyrai

"Tizenkét éve foglalkozom otthonukból »kivert« anyákkal és gyerekeikkel, s a pokol olyan bugyraival találkoztam, amilyeneket korábban elképzelni sem tudtam" - mondta lapunknak Ranschburg Jenő gyermekpszichológus. Az Anyaoltalmazó Alapítvány elnöke tavaly év végén nagy vitát váltott ki az Élet és Irodalomban azzal, hogy ennek ellenére leírta: a családon belüli erőszakért a nők is felelősek, vagyis az állítás, mely szerint a férj a "brutális agresszor" és a feleség az "ártatlan áldozat", hamis paradigma, mely semmiképp sem segíti elő a probléma lényegének megértést. Emellett kétségbe vonta az évszázados patriarchális családmodell létezését is. Szerinte egy fejlett demokratikus országban szükség van a távoltartás intézményére, azonban "senki ne ringassa magát illúziókba, hogy ez hatékonyan fog működni". A családon belüli erőszak mindig akkor nő, ha a külső agresszivitás is nő, és csak olyan közösségek tudják ezt hatékonyan befolyásolni, amelyek belső értékrendje szerint a verés sem gyerekkel, sem felnőttel szemben nem megengedhető.

"Ebben a kérdésben inkább a társadalomnak, és nem az államnak van feladata" - véli Ranschburg Jenő, aki szerint a probléma számos esetben sokkal bonyolultabb annál, mint hogy az agresszív felet el kell távolítani. Tapasztalata szerint a bántalmazási esetek 99 százalékában az alkohol miatt válik agresszívvá a férfi, mint azaz apa is, aki saját kilencéves kisfiát akasztotta fel. A gyereket az anyja vágta le a kötélről, úgy menekültek az anyaotthonba. A helyzetet az tette pszichológiai szempontból különlegessé, hogy a gyerek ennek ellenére imádta az apját, akivel, ha nem ivott, nem is volt semmi baj. A szakemberek ezért "kénytelenek voltak" heti egy - felügyelt - alkalmat biztosítani arra, hogy a gyerek és az apa találkozhassanak.

A nők sok szempontból kiszolgáltatottak, és megbocsáthatatlanok a férfiak által elkövetett durvaságok, a neves gyermekpszichológus azonban látott már a gyermekével - szintén fizikai bántalmazás elől - menekülő apát is, és szerinte még többen lennének, ha nem csupán anyák számára működnének menedékül szolgáló otthonok. A létező női terrorról ennek ellenére szinte szólni sem lehet, pedig számtalan apával találkozott, akinek az életéből éveket vett el például a gyermekéért való küzdelem. A családon belüli erőszakról írott cikkével egyetértő szavakat is csak négyszemközt kapott. Szerinte még Amerikában sem nagyon "mernek" ilyen adatokat publikálni, bár Morvai Krisztina szerint is jó lenne, ha tudományos kutatásokból derülhetne ki, mit értenek például a férfiak nők általi lelki bántalmazásán. A veszélyben lévő anyákat és gyerekeket azonban ettől függetlenül kell védeni. A Terror a családban című könyv szerzője munkája során azt tapasztalta, hogy verésre adhat okot, ha a nő túl sokat beszél, vagy éppen túl keveset, ha nem akkor szól, amikor kellene, vagy ha nem látja el rendesen a házimunkát.

"A társadalom fenntartja magának a jogot arra, hogy megrendszabályozza a nem jól teljesítő feleségeket, és ezt a jogot a férjre delegálja" - véli Morvai Krisztina. Viszont minél inkább meg akar felelni valaki az elvárásoknak, annál kevesebb elnézésre számíthat. S hogy ezek az elvárások mennyire bennünk élnek, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a tanult, a férjükkel hasonló szakmai színvonalon teljesítő, kereső nők is lelkiismeret-furdalást éreznek, ha nincs otthon meleg étel, vagy ha a gyerek egyest kapott, jóllehet a házasság két ember közös vállalkozása, és közösen vállalják a felelősséget is.

Öngyógyítás és állami üzenet

Liberális szempontból bírálja a távoltartás intézményét Hernádi Miklós szociológus, aki szerint a család információs és cselekvési szabadságtöbblettel rendelkezik a nyilvánossághoz képest, s a családtagok nagyobb toleranciát is élvezhetnek. A férj adott esetben elmesélheti, hogy lopott, mert bízhat abban, hogy a felesége nem jelenti fel. A családon belül működnek továbbá bizonyos öngyógyító folyamatok: egy pofon elcsattanása után is saját belátásuk szerint egalizálhatják a felek a szituációt. Ha beavatkozik az állam, akkor pont az öngyógyító folyamatot gátolja. Hernádi szerint a távoltartás intézményével kevesebb lesz a családon belüli erőszak, de ennek az lesz az ára, hogy kevesebb lesz a család is. Más szakértők szerint a távoltartás intézménye számos egyéb problémát vet fel. A törvényjavaslat például előírja, hogy az eltávolítottnak a családeltartási kötelezettségét továbbra is el kell látnia, bár még az is elképzelhető, hogy a munkavégzése is veszélybe kerül az ideiglenes kilakoltatás miatt. Mások attól tartanak, hogy az új lehetőséggel a nemkívánatos családtag eltávolítása érdekében vissza is lehet élni.

Távolsági eltérések

A távoltartás intézménye harminc éve az Egyesült Államokban született meg, de mára számos európai országban létezik. Amerikában a jogvédő szervezetek szerint ennek köszönhető, hogy mára drasztikusan csökkent a családban elkövetett gyilkosságok száma. Ausztriában 1997-ben vezették be ezt a lehetőséget, amellyel a hatóságok évi 3500-4000 esetben élnek is: az ottani jogszabály alapján 200 métert írnak elő, amelyen belül a tettes nem közelítheti meg az áldozatát, Magyarországon azonban - Hankó Faragó Miklós igazságügyi politikai államtitkár szerint - rugalmasabb megoldás az alkalmazhatóbb, hiszen lehet, hogy a bántalmazó a szomszédban húzza meg magát. Nagy-Britanniában egy év alatt 735 millió fontot - 266 milliárd forintot - emészt fel a bántalmazottak egészségügyi és szociális ellátása, jogi segítése, míg az Egyesült Államokban 12 milliárd dollárt - 2600 milliárd forintot - költenek erre.

A bántalmazás nem szerinti elkülönítését a törvényalkotók szándékosan kerülték. Bárándy Péter igazságügy-miniszter hangsúlyozta: a gyöngét kell védeni, aki egyaránt lehet gyerek, nő, idős, beteg, fogyatékos vagy férfi. A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület viszont éppen azt hiányolja, hogy a kormány koncepciója nem veszi figyelembe, hogy a felnőtt áldozatok túlnyomó része nő, nem látja tehát szükségesnek megvizsgálni azt sem, hogy mi lehet ennek az oka. Az egyesület szerint a távoltartás intézményére az akut esetekben feltétlenül szükség van, hiszen a gyors beavatkozás önmagában életeket menthet.

Tóth Györgyi, a szervezet munkatársa lapunknak elmondta: a készülő jogszabály nemcsak a nőket, hanem a férfiakat is védi, hiszen számos haláleset a védekezés közben történik. Szerinte a tettesek nem dühöngő őrültek, csupán a kisebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező emberekkel, a társadalomban uralkodó hatalmi viszonyokkal összefüggésben, elsősorban a nőkkel szemben agresszívak. Ezért fontos, hogy az állam is azt az üzenetet közvetítse számukra, hogy amit csinálnak, az nem helyes. A biztonsághoz való jog pedig az ember elidegeníthetetlen joga, tehát a bántalmazott nő le sem mondhat róla. Ugyanakkor a NANE szerint elfogadhatatlan, hogy a tervezet szerint a rendőrségi határozatot 24, 48, illetve 72 órán belül kell meghozni, hiszen a nemzetközi példák is azt mutatják, hogy csak az azonnali intézkedés a célravezető. Az pedig végképp elfogadhatatlan, hogy a törvény csak 2005. július elsején lép hatályba.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.