Aranyglóbusz a József-fillérből
"Ha Krisztus születésekor József betett volna egy fillért a bankba 5 százalék kamatra, akkor 1990-ben, a német újraegyesítés évében
- az akkor érvényes aranyár mellett - 134 milliárd darab, a Föld tömegének megfelelő aranygolyót vásárolhatott volna" - írja Margrit Kennedy a Gazdasági növekedés és kamatrendszer című tanulmányában. A dolgozatot a Kovász című folyóirat tavaszi-nyári összevont száma közli. A szerző arról értekezik, hogy a kamatos kamat rendszere abszurd, "a kamat mindig csak középtávon, és soha nem hosszabb távon biztosítja a pénzforgást".
Dolgozatának a Négy alapvető tévedés alcímet adta. Felsorolása szerint a növekedési típusok helytelen értelmezése okoz bajokat: az "exponenciális" növekedés ugyanis, ami a kamatos kamattal áll elő, egy idő után abszurddá, tarthatatlanná válik. Tévedés az is, hogy csak a hitelfölvevő fizet kamatot, ugyanis minden árban benne foglaltatik a kamat: a lakbérben például szerinte 77 százalék ennek aránya. Alapvető tévedés az is, hogy ez a kamat feltétlenül jogos. A kamatos kamat ugyanis "a kispénzűektől a sokpénzűek felé" irányítja a javak újraelosztását. "Ma a kamatrendszer legnagyobb nyertesei a bankok, a biztosítótársaságok és a multinacionális konszernek" - fogalmaz Kennedy. "A negyedik alapvető tévedés szerint azért kell kamatot fizetnünk, hogy az inflációt kiegyenlítsük. Valójában az infláció annak a pénzrendszernek a szükséges velejárója, amelyben a kamatra a pénzforgás biztosítása miatt van szükség" - írja a közgazda. Mint rámutat: Németországnak a bruttó hazai terméke 1968 és 1989 között négyszeresére nőtt, eközben az állam kamatterhe tizennégyszeresére ugrott. Ezt az egyensúlytalanságot lehet több pénz kibocsátásával, azaz az infláció gerjesztésével enyhíteni.
Margrit Kennedy is egyike azoknak, akik a német-argentin Silvio Gesell 1890-ben közzétett elméletét tartja figyelemre méltónak: ez a tudós támadta hatásosan a kamatos kamat gyakorlatát, s ajánlotta a "természetes gazdasági rendet". Szerinte az állam kamat helyett szolidabb "pénzhasználati illetéket" szedjen, s ezzel a pénzt csereszközzé egyszerűsítse, megszüntetve felhalmozó szerepét. "Keynes már 1936-ban megjósolta, hogy a jövőben többet fogunk tanulni Gesell, mint Marx szellemétől" - írja Kennedy, jelezve azt is, hogy ennek jelei máig nem mutatkoznak. Ám ha az ökológiai egyensúly felbomlik, akkor ezt "a szupergazdagok, a rendszer eddigi haszonélvezői is meg fogják szenvedni". A fölismerés alkalmat adhat a változtatásra - reméli a szerző.
A Kindler József professzor vezette Altern csoport folyóirata jó impulzusokat ad a divatostól eltérő másként gondolkodáshoz. Jelzi a kiadvány azt is, hogy e másként gondolkodók - Hol a határ? címmel - Komlóskán, szeptember 19. és 21. között tartják idei konferenciájukat.
(Kovász, VII. évfolyam, 1-2. szám)
