Aranyglóbusz a József-fillérből

/ 2003.08.22., péntek 08:14 /

"Ha Krisztus születésekor József betett volna egy fillért a bankba 5 százalék kamatra, akkor 1990-ben, a német újraegyesítés évében
- az akkor érvényes aranyár mellett - 134 milliárd darab, a Föld tömegének megfelelő aranygolyót vásárolhatott volna" - írja Margrit Kennedy a Gazdasági növekedés és kamatrendszer című tanulmányában. A dolgozatot a Kovász című folyóirat tavaszi-nyári összevont száma közli. A szerző arról értekezik, hogy a kamatos kamat rendszere abszurd, "a kamat mindig csak középtávon, és soha nem hosszabb távon biztosítja a pénzforgást".

Dolgozatának a Négy alapvető tévedés alcímet adta. Felsorolása szerint a növekedési típusok helytelen értelmezése okoz bajokat: az "exponenciális" növekedés ugyanis, ami a kamatos kamattal áll elő, egy idő után abszurddá, tarthatatlanná válik. Tévedés az is, hogy csak a hitelfölvevő fizet kamatot, ugyanis minden árban benne foglaltatik a kamat: a lakbérben például szerinte 77 százalék ennek aránya. Alapvető tévedés az is, hogy ez a kamat feltétlenül jogos. A kamatos kamat ugyanis "a kispénzűektől a sokpénzűek felé" irányítja a javak újraelosztását. "Ma a kamatrendszer legnagyobb nyertesei a bankok, a biztosítótársaságok és a multinacionális konszernek" - fogalmaz Kennedy. "A negyedik alapvető tévedés szerint azért kell kamatot fizetnünk, hogy az inflációt kiegyenlítsük. Valójában az infláció annak a pénzrendszernek a szükséges velejárója, amelyben a kamatra a pénzforgás biztosítása miatt van szükség" - írja a közgazda. Mint rámutat: Németországnak a bruttó hazai terméke 1968 és 1989 között négyszeresére nőtt, eközben az állam kamatterhe tizennégyszeresére ugrott. Ezt az egyensúlytalanságot lehet több pénz kibocsátásával, azaz az infláció gerjesztésével enyhíteni.

Margrit Kennedy is egyike azoknak, akik a német-argentin Silvio Gesell 1890-ben közzétett elméletét tartja figyelemre méltónak: ez a tudós támadta hatásosan a kamatos kamat gyakorlatát, s ajánlotta a "természetes gazdasági rendet". Szerinte az állam kamat helyett szolidabb "pénzhasználati illetéket" szedjen, s ezzel a pénzt csereszközzé egyszerűsítse, megszüntetve felhalmozó szerepét. "Keynes már 1936-ban megjósolta, hogy a jövőben többet fogunk tanulni Gesell, mint Marx szellemétől" - írja Kennedy, jelezve azt is, hogy ennek jelei máig nem mutatkoznak. Ám ha az ökológiai egyensúly felbomlik, akkor ezt "a szupergazdagok, a rendszer eddigi haszonélvezői is meg fogják szenvedni". A fölismerés alkalmat adhat a változtatásra - reméli a szerző.

A Kindler József professzor vezette Altern csoport folyóirata jó impulzusokat ad a divatostól eltérő másként gondolkodáshoz. Jelzi a kiadvány azt is, hogy e másként gondolkodók - Hol a határ? címmel - Komlóskán, szeptember 19. és 21. között tartják idei konferenciájukat.

(Kovász, VII. évfolyam, 1-2. szám)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.