valasz.hu/itthon/breaking-solyom-laszlo-publicisztikaban-all-ki-a-heti-valasz-mellett-128885

http://valasz.hu/itthon/breaking-solyom-laszlo-publicisztikaban-all-ki-a-heti-valasz-mellett-128885

Árpád-ház és genetikai „szenzáció”: tévedés történt, mást mond a kutatás

/ 2018.02.22., csütörtök 14:30 /

„Egy új vizsgálat alapján az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek” – írta tegnap a Magyar Idők. Ez a következtetés azonban használhatatlan: egyrészt a „finnugor” fogalom az „eurázsiai” részhalmaza, másrészt a kutatásban kimutatott genetikai csoporthoz éppen hogy hozzátartoznak a finnugor nyelvet használó népek is.

Mielőtt bármit tisztáznánk, muszáj megmagyarázni néhány fogalmat.

haplocsoport: olyan emberek összességét jelenti, akiknek valaha közös „ősanyja” vagy „ősapja” volt. (A haplo- előtag görög eredetű, jelentése egyszeri, egyszeres.) Más szavakkal: azok alkotnak egy haplocsoportot, akiknek a génállományában fellelhetők ugyanazok a génváltozatok, haplotípusok.

R1a haplocsoport: a csak férfiakban fellelhető, apáról fiúra öröklődő hím nemi kromoszóma (Y-kromoszóma) által meghatározott haplocsoportokat az ábécé betűivel jelölik, A-tól T-ig. Az egyes csoportokon belül alcsoportokat is megkülönböztetnek, melyeket számokkal, ezek alcsoportjait pedig kisbetűkkel jelölik. Az R1a kód tehát az R csoport 1-es alcsoportjának „a” alosztályát jelöli.

Az R1a haplocsoport eloszlása Európában így néz ki az Eupedia térképe szerint:

Forrás: Eupedia

Forrás: Eupedia

Vagyis ilyen „sűrűséggel” éltek R1a-s besorolású emberek Európa területén.

Most nézzük meg a Magyar Idők tegnapi hírét! Így hangzik:

„Azonosította az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS-t III. Béla király csontmaradványaiból az Országos Onkológiai Intézet vezette nemzetközi kutatócsoport. Kásler Miklós professzor, az intézet vezetője elmondta: vizsgálataik alapján az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek. […] Kásler professzor elmondta azt is: vizsgálataik alapján a két királyi maradvány az R1a haplocsoportba tartozik, ami azt jelenti, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek.”

Szerencsére a lap által ismertetett eredeti, angol nyelvű tanulmány az interneten is elérhető. (Szerzők: Olasz Judit, Verena Seidenberg, Susanne Hummel, Szentirmay Zoltán, Szabados György, Melegh Béla, Kásler Miklós.) Idézzük szó szerint:

"King Béla III was inferred to belong to haplogroup R1a. The R1a Y haplogroup relates paternally to more than 10% of men in a wide geographic area from SouthAsia to Central Eastern Europe and South Siberia (Underhill et al.2010). It is the most frequent haplogroup in various populations speaking Slavic, Indo-Iranian, Dravidian, Turkic and Finno-Ugric languages (Underhill et al.2010)"

Magyarul, tömören: A következtetés szerint III. Béla király az R1a haplocsoporthoz tartozik. Ez a leggyakrabban előforduló haplocsoport különböző népességekben, amelyek szláv, indoiráni, dravida, török és finnugor nyelveket beszélnek.

Micsoda? Vagyis az R1a jellemző a finnugor nyelvű népekre is? Pontosan. Vagyis a tegnapi „szenzációnak”, miszerint III. Béla esetében kizárták a finnugor származást, pont az ellenkezője igaz.

Vagy az se. Mert ezen a ponton kell újra kőbe vésnünk: a finnugor NYELVI tézis arról szól, hogy a magyar nyelv hang-és alaktörténete, alapszavai szerint finnugor. Emellett nyelvünkből későbbi ótörök hatás is kimutatható. A „finnugrászok” rég nem beszélnek etnikai megfeleltetésekről, mivel nép- és nyelvrokonság nem ugyanaz. Szlávként ismerjük például a bolgárokat, pedig török népként érkeztek a Balkánra, de elszlávosodtak. Vagyis nyelvrokonság és néprokonság nem ugyanaz.

A beszélt nyelv, illetve a hordozott apai vagy anyai ági haplocsoport között nincs egyenes kapcsolat. A nyelvrokonság ellenére a finnek N kód alatt ismert haplocsoportja abszolút alulreprezentált Magyarországon. A finnugor genetikai származás ellen vívott háború pedig fantomháború, mivel ilyesmit (vagyis azt, hogy genetikailag finnugorok lennénk) senki sem állított.

Akkor tehát az eredeti tudományos cikk jó, csak az interpretációval volt a gond? Igen, nagyjából erről van szó. A fent hivatkozott kutatásban kitűnő szakemberek vettek részt, a vizsgálatnak örülni kell, de a tálalás ebben a formában biztosan nem volt jó.

Az Árpád-házhoz tartozó királyok „pedigréjéből” amúgy is csak óvatos következtetéseket szabad levonni a magyarság egészére nézve. Mint más európai keresztény királyságoknál, úgy Magyarországon is rendkívül kevertté vált az uralkodóház. III. Béla édesanyja Eufrozina királyné, I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem leánya volt, nagymamája pedig (II. Béla édesanyja) Vukanović Ilona szerb hercegnő.

Jó, de akkor mik vagyunk?
Néprokonság, nyelvrokonság

Ugyan a cikk és az alapját jelentő kutatás nem erről szól, de természetesen felveti a Kik vagyunk? kérdését. A válaszokhoz korábbi, Huns not dead? című írásunkat ajánljuk, mely a hun-magyar rokonsági vitakor született. Részletek: 

A honfoglalók sztyeppei, nomád, íjfeszítő kultúra hordozóiként érkeztek a Kárpát-medencébe. A magyarság az egyetlen ma is létező európai nép, amelynek ilyen ősei voltak. Ez a kultúra rokonítható a szintén lovas, íjfeszítő hunokéval és avarokéval; tudósok szerint kapcsolatfelvételről, hagyományelemek cseréjéről és akár etnikai keveredésről is beszélhetünk. 

Friss kutatások azt mondják, a honfoglalás küszöbén a magyarság többnemzetiségű és -nyelvű lehetett. Gondoljunk a kazároktól leszakadt kabarok csatlakozására, a baskíroknál is létező Jenő és Gyarmat törzsnevekre vagy a különböző törzsek szövetségét jelző hétmagyar elnevezésre. A finnugor tézis arról szól, hogy a magyar nyelv hang-és alaktörténete, alapszavai szerint finnugor. 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elbűvölő Sanghaj Budapesten

A kínai csomózással és a bársonyhímzéssel is megismerkedhetnek az Elbűvölő Sanghaj programsorozat látogatói egy hétig. Fotó, festmény, design.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.