valasz.hu/itthon/elovalasztasi-kabare-orban-viktor-almat-jatssza-az-ellenzek-121175

http://valasz.hu/itthon/elovalasztasi-kabare-orban-viktor-almat-jatssza-az-ellenzek-121175

„Az állandó antiszemitázás nem vezet sehova”

Varga István ügyvéd a Hóman-rehabilitációról

/ 2015.09.28., hétfő 15:29 /
„Az állandó antiszemitázás nem vezet sehova”

„Be fogom perelni a Magyar Tudományos Akadémiát” – jelenti be a Válasz.hu-nak adott interjúban Varga István ügyvéd, volt fideszes parlamenti képviselő, hogy mit fog tenni, ha Hóman Bálint tudós–politikus nem kerül vissza az MTA-tagnévsorba. A Hómant háborús bűntettért elítélő ’46-os döntést az év elején semmisnek mondta ki a Fővárosi Törvényszék, így most az akadémiai rehabilitáció következhet.

Március elején jogerős döntéssel posztumusz felmentették Hóman Bálint kultuszminisztert a háborús bűntett vádja alól. Ahogy a Válasz.hu-n dokumentáltuk, az ügy több fórumon felháborodást keltett, noha a népbírósági ítélkezési gyakorlatot – melynek következtében Hómant is börtönbe vetették – ma már senki sem tartja legitimnek. A néhai tudós-politikus alakja viták középpontjába került, tervezett székesfehérvári szobra ellen még tüntetést is tartottak, a Heti Válaszban páros történészinterjúval dolgoztuk fel a témát. Nyár végéig tucatnyian szólaltak meg a Hóman-vitában, ám az ügy kulcsfigurája, a perújítást kezdettől szorgalmazó Varga István ügyvéd, volt fideszes képviselő eddig csak a tárgyalóteremből jelentkező tudósításokban szerepelt.

*

– Elégedett?

– Boldog vagyok, hogy Hóman Bálintról és a Hóman családról sikerült lemosni a „gyalázatot”.

– A perújítási eljárás tavaly október hatodikán kezdődött a Fővárosi törvényszéken, március elejére meg is volt a jogerős felmentő ítélet. Gyors sikertörténetnek tűnik.

– Gyorsnak azért semmiképpen sem nevezném, itt ugyanis nem csak erről a néhány hónapról van szó. Idestova húsz éve foglalkozom Hóman Bálint jogi rehabilitációjával, és sokszor az is kérdés volt, hogy egyáltalán végig lehet-e vinni ezt a folyamatot. Az olvasók talán már nem is emlékeznek, de a posztumusz felmentést először az akkor még élő ifj. Hóman Bálint kezdeményezte a 2001-es újratemetés környékén, Bánáti János ügyvéd segítségével. Ezt azonban a Fővárosi Bíróság elutasította. Ifj. Hóman Bálint később elhunyt, és mivel az akkori szabályok szerint a perújrafelvételt csak vele – mint utolsó egyenesági rokonnal – lehetett volna újra kezdeményezni, az ügy egy időre ellehetetlenült.

– Itt jött a híres „lex Varga”?

– Igen. Amikor 2010-ben újra országgyűlési képviselő lettem, törvénymódosítást kezdeményeztem azért, hogy ne csak egyenesági, hanem oldaláig rokon is kérvényezhessen perújrafelvételt.

– Tehát ezt a módosítást kifejezetten Hóman érdekében vitte keresztül?

– Igen.

– Már '95-ben felszólalt a rehabilitációért, törvénymódosítást is végigvitt ezért. Miért ennyire fontos önnek az ügy?

– Csak személyes oka van. Gyerekkoromtól emblematikus figurának tartom Hóman Bálintot, mint történészt. Másrészt – és most lehet, hogy szentimentálisnak fognak tartani – a szenvedés is megfogott a történetében. Ez az ember 10 évig ült a parlamenti patkóban Klebelsberg Kunó utódjaként, és bestiális kegyetlenséggel ölték meg az ötvenes években; gyakorlatilag halálra éheztették a váci börtönben. Az, hogy most elkezdődött valami a rehabilitációjában, ehhez képest semmi.

– Ha csak az ön által végigvitt jogi ügyet nézem, mondhatom azt, hogy a felmentésben nincs meglepetés: a népbíróság tevékenységét, az ott hozott ítéleteket az utókor oldaltól függetlenül nonszensznek tartja, több posztumusz felmentés is volt a rendszerváltás óta. Nem lehet, hogy ez valóban „semmi”?

– A védőbeszédemben is elmondtam, hogy a jogásztársadalom túlnyomó része egyetért abban, hogy ezek koncepciós perek voltak, politikai meggyőződésük miatt ítéltek el és végeztek ki embereket. Ne lenne ezzel tennivalónk? Még ma is rengeteg ítélet hatályban van, nincsen megsemmisítve. Ezeket a törvénysértéseket az utókornak orvosolni kell. Mondom is, ki lesz a következő, akiért megküzdök: Bárdossy László miniszterelnök.

– Az imént arra céloztam, hogy helyes dolog elővenni a népbírósági ítéleteket, de jelent ez valamit a nagybetűs igazságtétel szempontjából?

– Annak esélye a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslattal együtt szállt sírba, mivel az általam egyébként szeretve tisztelt Sólyom Lászlóék elkaszálták az Alkotmánybíróságon. De Hóman esetében nem érdekes kisebbíteni a mostani felmentést, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia eddig erre hivatkozva tagadta meg, hogy újra a tagjai sorába emelje őt.

– Ön az újratárgyalás tavaly októberi kezdetekor úgy definiálta Hómant, mint aki „közéleti szerepléseit ismerve nem jobboldali vagy szélsőjobboldali, hanem középen álló politikus volt”. Ez meglehetősen rossz vágányra tereli a vitát; Hómanról sok mindent el lehet mondani, de hogy középen állt volna, azt biztos nem.

– Pedig tartom, amit mondtam, szerintem ez így van.

– De hiszen még az önöknek szakértő, a rehabilitáció pártján álló Ujváry Gábor történész is azt mondta erre a nekünk adott interjúban, hogy tévedés Hómant „középen állónak” mondani...

– Akkor ebben mást gondolunk Gábor és én. Miért, akkor milyen irányzatot képviselt Hóman Bálint?

– A két világháború közötti jobboldalt, újkonzervativizmust, ami nagyjából Bethlen Istvántól és Klebelsberg Kunótól „jobbra”, Imrédy Bélától és Sztójay Dömétől „balra” jelöli ki a helyét az ideológiai skálán.

– Vagyis középen.

– Ha ezt mondjuk középnek...

– Nézze, szívesen vitatkozom egyes szavakon bárkivel, de a lényeg nem ez. Én csak ahhoz ragaszkodom, hogy minden egykori politikust kizárólag abban a történelmi kontextusban szabad megítélni, amiben élt, és azon mozgástér alapján, ami ott és akkor rendelkezésére állt. Lehet mondani, hogy a mai jobboldalfogalmunk szerint Hóman ilyen meg olyan volt, sőt azt is lehet mondani, hogy a revizionizmus csúnya dolog volt, de tudomásul kell venni, hogy a két világháború között mindenki revizionista volt, még a baloldal is. A marxista történetszemléletből itt maradt utólagos okoskodás, hogy mit kellett volna tenni és gondolni.

Fotó: Fülöp Ildikó

– Nem is a „Mi lett volna, ha?” itt a kérdés; egyszerűen vannak tények, amik alapján a két világháború közötti időszak politikusait értékeljük. Teleki Pál miniszterelnök élete például ráment a „németekkel vagy németek nélkül” dilemmára, amiben Hóman egyszerűbben döntött.

– Hadd kérdezzek vissza: vajon mennyi különbség lehetett Teleki Pál és Hóman Bálint világképe és politikai gondolkodása között?

– A zsidókérdésben lehet, hogy nem sok. A németorientációban több.

– Bocsánat, de Hóman német származású ember volt – gazdatiszt nagyapja vezetéknevét még németesen Hochmann-ként használta –, hát hova húzott volna? Az oroszokhoz? Az ilyen emberi tényezőket is tudni kell megérteni. Én székely ember vagyok, vannak kérdések, ahol nem tudok ettől elvonatkoztatni.

– Szeptember elején egy asztalhoz ültettük Ujváry Gábort, a Veritas Intézet kutatóját és Ungváry Krisztián történészt, hogy többek között a Hóman-kérdést is megvitassuk. Ungváry akkor azt javasolta, hogy esetében legyen perújrafelvétel, hiszen amiért elítélték – az országgyűlés tagjaként megszavazta a hadba lépést –, abban nem volt bűnös, amivel pedig nem is gyanúsították meg – például az 1942. évi VIII-as, a magyarországi zsidóságra nézve jogkorlátozó törvény előterjesztése –, azért lehet, hogy el lehetne ítélni. Hogyan viszonyul ehhez a javaslathoz?

– Megint itt vagyunk a „Mi lett volna, ha?” kérdésfeltevésnél. Ez azonban, ahogy a történelemben, úgy a jogban sem működik. Ami viszont fontosabb: kevesen tudják, de az elsőfokú népbírósági ítélet vádjában Hóman zsidókkal kapcsolatos nézetrendszere is górcső alá volt véve. Annak ellenére, hogy ezt a vádat a másodfokú ítélet negligálta, és csak egyetlen egy dologban, a háborúba lépés bűntettében mondták bűnösnek, a bíróság igenis vizsgálta a zsidóellenes megnyilvánulásait. De Hóman nem volt antiszemita, ahogy ezt Kosáry Domokos és mások is elmondták...

– Hóman harmincas évekbeli antiszemita fordulata rendesen adatolható.

– Maradjunk annyiban, hogy a tárgyalt időszakban egy magyar kormány sem volt zsidóbarát. Nem mondom, hogy ez jól volt, történelmi katasztrófa, amit a zsidósággal szerte Európában tettek, a magyarországi zsidótörvényekre sincs mentség, de ez az állandó antiszemitázás nem vezet sehova.

– Nem véletlen, hogy – tudós teljesítményének elismerése mellett – mai kormányzati szereplők is fenntartásokkal kezelik a Hóman-ügyet. Azt nem lehet tagadni, hogy voltak nagyon súlyos emberi tévedései, ami miatt máig megosztó figura.

– Ahhoz, hogy ki kezeli fenntartásokkal és ki nem, egy adalék. Orbán Viktor legutóbbi székesfehérvári látogatásán beszédét a következővel kezdte: „Emlékezzünk meg arról, hogy ennek a városnak Hóman Bálint volt az országgyűlési képviselője, akit nemrégiben jogi értelemben teljes mértékben rehabilitáltak. Ez városunk rehabilitációját is jelenti, ezért üdvözöljük ezt a döntést.” Én úgy látom, hogy Hóman a tévedéseiért megszenvedett a börtönben. Ismétlem: ehhez képest egy jogi és egy akadémiai rehabilitáció semmiség.

– Utóbbival kapcsolatban is tett lépéseket?

– Igen. Még bőven az ítélethozatal előtt, majd utána is bombáztam üzenetekkel Pálinkás József korábbi és Lovász László jelenlegi MTA-elnököt. Először kikértem a Hóman kizárásával kapcsolatos régi iratokat, de hosszú ideig nem kaptam semmit, kénytelen voltam a sajtóban üzengetni, hogy lépjenek már. Végre valahára hozzájutottunk az anyaghoz, majd elnök úr fogadta Ujváry Gábort, október hatodikán pedig engem fog. Mivel a népbírósági ítélet alól fel lett mentve, semmi akadálya nem lehet, hogy Hómant visszahelyezzék az MTA-tagok közé.

– És ha ez a vezetésnek mégsem lesz ilyen egyértelmű?

– Akkor be fogom perelni az Akadémiát.

– Komolyan?

– Teljesen komolyan. Ha nem történik meg az akadémiai rehabilitáció december 29-ig, Hóman Bálint születésének 130. évfordulójáig, elindítom pert.

Hóman Bálint dolgozószobájában

Hóman Bálint dolgozószobájában

– Arra nem gondolt, hogy az Akadémia nem Hóman személye miatt húzódozik a rehabilitálástól? Az ügy lavinát indíthat el, mindenkinek lesz egy jelöltje, akit valamilyen okból ki kéne tenni, vagy éppen fel kellene venni a tagnévsorba. Hogy mást ne mondjunk: máig akadémiai tag Andics Erzsébet kommunista történész, a „Horthy-fasizmus” kifejezésünk megalkotója és Ortutay Gyula, a Rákosi-korszak vallás- és közoktatásügyi minisztere.

– Tény, hogy a névsorban borzasztó alakok is vannak, nem elfeledkezve Nemes Dezsőről vagy az embereket tizedelő Lukács Györgyről.

– Igaz, hogy Hómannak – tisztán tudományos szempontból – helye van az Akadémián, Andicsnak – szintén tudományos szempontból – meg nincs. Boruljon a bili?

– Nekem ez nem erről szól, én nem akarok se lavinát, se semmit. Csak azt szeretném elérni, hogy visszaadják Hóman becsületét.

– Születésének 130. évfordulója alkalmából szobrot is terveznek Hómannak, méghozzá köztérit, Székesfehérvárra. A terv ellen nyáron hangos tiltakozás volt, helyi baloldali politikusok tüntetésbe kezdtek, élőlánccal, önbilincseléssel. Ön támogatja a szobor felállítását?

– Igen. Tudniillik ezt az egész folyamatot ingyen és bérmentve küzdöttem végig. Nekem annyi „ellentételezésre” van szükségem, hogy ez a szobor álljon, és én beszélhessek az avatóján.

– Nem vet árnyékot az egészre, hogy a szoborállítást az a Hóman Bálint Alapítvány kezdeményezte, akinek a vezetője egy offshore-üzletben utazó exjobbikos, a szervezet beszámolóiban pedig olyan ordító helyesírási hibák vannak, amiért maga Hóman feltehetően pofonokat osztogatna, ha élne?

– Ők tényleg sötét társaság, de ezzel nem akarok foglalkozni, hiszen már rég nincsenek a folyamatban, ez a dolog nem róluk szól.

– Mit szól Ungváry Krisztián lapunkban megfogalmazott felvetéséhez? Ő azt mondja, Székesfehérvár lakosságának nagyjából 10 százalékát vonatra tették és elvitték olyan törvények miatt, amiket Hóman is szentesített.

Teleki Pálnak nem volt köze ilyen törvényekhez?

– Volt is nagy vita, amikor szobrot akartak neki.

– Ebben a helyzetben ez nem érv.

– Biztos, hogy Hóman érdemel köztéri szobrot?

– Ott, azon a helyen igen. Akik ellenzik ezt, sokszor nem is nézik meg, hogy hova kerül majd a szobor: a Bartók Béla térre, olyan helyre, ahol Kornis Gyula egyetemi tanár, pap, kultúrpolitikus, az Országgyűlés, valamint a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökének és Klebelsberg Kuno volt miniszter szobra is áll. Mindenki tudni fogja, hogy a Hóman-memento a magyar oktatásért és művelődésért végzett munkáért jár abban a városban, melynek hosszú ideig országgyűlési képviselője volt.

 

Ki volt Hóman Bálint?
Tudós, politikus
Korának egyik legjelentősebb bölcsész gondolkodója: korai és középkori magyar történelemmel, gazdaságtörténettel, numizmatikával kapcsolatos könyvei/írásai alapművek, ahogy a Szekfűvel közösen jegyzett Magyar történet is. Volt az Egyetemi Könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum igazgatója is, a Magyar Történelmi Társulat elnöke is. Vallás- és közoktatásügyi miniszter volt a Gömbös-, a Darányi-, a második Teleki-, a Bárdossy- és a Kállay-kormányban is. Tárca nélküli miniszter az Imrédy-kormányban. Erőteljesen németbarát volt, de a német megszállást ellenezte. A törvényhozás munkájában az októberi nyilas hatalomátvétel után is részt vett. '44 végén Szálasiékkal együtt vonult vissza a Dunántúlra. Az úgynevezett népbíróság 1946-ban életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte, mivel Hóman tagja volt a Szovjetunió elleni hadba lépést 1941 nyarán megszavazó Bárdossy-kormánynak. A váci börtönben hunyt el 1951-ben, az embertelen „tartási körülmények” miatt, sok szenvedés után.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.