valasz.hu/itthon/az-megvan-hogy-meleghazassag-es-migracioellenes-az-lmp-uj-elnoke-129211

http://valasz.hu/itthon/az-megvan-hogy-meleghazassag-es-migracioellenes-az-lmp-uj-elnoke-129211

Az Egyesült Államok elutasította a kiotói jegyzőkönyvet

/ 2001.04.13., péntek 07:38 /

A Bush-kormányzat véglegesnek tűnő nemet mondott az éghajlat-változási egyezményre. Nem törekszik a globális felmelegedést elősegítő gázok kibocsátását korlátozó megegyezésre. Elképzelhető, hogy az amerikaiak attól tartottak, hogy a kiotói jegyzőkönyv elfogadásával kevesebbet autózhatnak, pedig lehetséges, hogy épp az elutasítás miatt kell majd a jövőben többet gyalogolniuk.

Sokan gondolják úgy, hogy a környezetvédelmi politika nemzetközi színtéren született. Nem is járnak messze az igazságtól, annak ellenére, hogy például a székely falutörvényekben meglévő bizonyos szabályok már ilyen jellegű rendelkezéseknek tekinthetők, vagy az első környezetvédelmi törvényt is egy szövetségi államban, az Egyesült Államokban fogadták el.

Két kudarc

A kiotói egyezmény emlékeztet arra az első nemzetközi környezetvédelmi kezdeményezésre, amely 1972-ben indult el Stockholmban. Az itt elfogadott alapelvek mellett megpróbálták megoldani a savasodás problémáját és rávenni Németországot, illetve Nagy-Britanniát arra, hogy ipari tevékenységének romboló hatását elismerje.

A kiotói jegyzőkönyv is valaminek az elfogadtatásával kísérletezett: beláttatni a gazdaságilag fejlett és fejlődő államokkal egyaránt azt az evidenciát, hogy az a termelési és fogyasztási mód, amivel az elmúlt negyven évben éltek, fenntarthatatlan és globális katasztrófához vezet. A globális felmelegedés története mutatott rá arra, hogy a "nemzetköziség" a környezetpolitikában sokszor problémák elmismásolását jelenti, és nem többet.

Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményének kiotói konferenciáját 1997-ben rendezték meg. A legfontosabb döntés annak elismerése volt, hogy az üvegházhatású gázok, a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid légköri koncentrációjának növekedése és a földi éghajlat változása között van összefüggés. A zárónyilatkozat mindössze annyit rögzített, hogy 2012-ig 5,2 százalékos csökkenést kell a résztvevőknek elérniük.

Kocsi helyett gyalog?

Az Egyesült Államok negatív hozzáállása a kérdéshez folyamatosan érzékelhető. Nem véletlenül, hiszen a szövetségi állam a legnagyobb fogyasztó, s ebben az esetben a legnagyobb károsanyag-kibocsátó hírében áll. A választási kampány környezetvédelmi nézeteltéréseiben nemegyszer azzal riogatták az amerikaiakat, hogy ha a kormány elfogadja a kiotói jegyzőkönyvben foglaltakat, akkor mindenkinek "kocsi helyett gyalog kell munkába járnia". Úgy tűnik, hogy ez utóbbi társadalmi félelem erősebb volt, mint amit a kérdőíves felmérések jeleztek: az amerikaiak jelentős többsége tisztában van saját életmódjának környezeti hatásaival. Mindemellett az USA felelőssége igen nagy, hiszen a föld lakosságának csak egyhuszonötödét képviseli, mégis az üvegházhatású gázok egynegyedét bocsátja ki a légkörbe. Az elmúlt tíz évben az emissziós mennyiség nemhogy csökkent, hanem tíz százalékkal nőtt.

Emelkedő átlaghőmérséklet
"Az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkabizottságának februári jelentése szerint az előttünk álló évszázadban 1,4-5,8 Celsius-fokot növekedhet a földi átlaghőmérséklet. Az utóbbi 150 évben a szén-dioxid mennyisége 28 százalékkal, a dinitrogén-oxidé 13 százalékkal emelkedett, a metán koncentrációja pedig hozzávetőlegesen megduplázódott. A XIX. század vége óta a Föld átlaghőmérséklete mintegy 0,3-0,6 Celsius-fokkal emelkedett; a legutóbbi évek voltak globálisan a legmelegebbek."

(Forrás: IPCC, Éghajlat-változási Kormányközi Testület)

A Deutsche Welle összefoglalója szerint mintha George W. Bush elnök megvárta volna Gerhard Schröder német kancellár látogatását azért, hogy a német fél pártoló érveit cáfolva mondja ki a kiotói megállapodás végleges elvetését. A Financial Times március végi tudósítása szerint Bush nyilatkozataiban nem az az érdekes, hogy mit tekint az amerikai állampolgárok "lételemének", hanem hogy azt állítja: "Nemzeti érdekünk, hogy erős energiapolitikánk legyen, realista környezetvédelemmel együtt." Vajon mit jelent a "realista" környezetvédelem kifejezés?

Az amerikai álláspont szerint a fejlődő országoknak nem egyszerűen kibocsátáscsökkentést kellene egy ilyen jellegű nemzetközi megegyezésben vállalniuk, hanem olyan jellegű garanciákat is, amelyek a későbbi fejlődés során is eleve elvetik a "nyugati károsanyag-kibocsátással járó gazdasági fejlődést". Tény azonban, hogy a fejlődők az összes kibocsátás egyre nagyobb hányadát adják, 1990-ben 35, 1996-ban már 42 százalékát. Már a Clinton-kormányzat követelte, hogy a volt szocialista országoktól megvásárolható legyen a kibocsátási kvóta. A lépés nem is lett volna reális környezetpolitikai tett, de gazdaságilag mindenképpen hatékony, hiszen ezzel a lépéssel semmiféle gazdasági szerkezetváltás nem versenyezhetett a költségek szempontjából. Ezt a stratégiát egészítette ki az erdőtelepítés kibocsátást csökkentő hatásának elismertetése. Mind-mind kerülő utak. A nemzetközi sajtóban egyedül a The Wall Street Journal (2001. március 29.) kommentálta az amerikai lépést racionálisnak és logikusnak.

A gazdasági szakértők és a politikai elemzők egybehangzó véleménye szerint Busht túlzottan befolyásolják az olajipari konszernek (Exxon, BP-Amoco). Nemcsak a kampányt támogatták bőkezűen, hanem beleszólnak a termelési körülményeiket meghatározó külpolitikai kérdések eldöntésébe is. Ilyen összetevőkkel születik meg a racionális környezetvédelmi álláspont amerikai változata.

Az európai igen

Az Európai Bizottság (EB) környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Margot Wallström durva hibaként értékelte az amerikai álláspontot, amely negatív következménnyel járhat az EU-USA gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokra is. Az ENDS Environment Daily (2001. április 2.) meghatározó európai környezetvédelmi szaklap szerint az EB az amerikai partner együttműködése nélkül is megpróbálja - amit eddig igazából csak a környezetvédelmileg haladó tagállamok tettek meg - az EU-tagok emissziós vállalásainak összehangolását. Európa azonban külpolitikailag kifulladóban van. A nizzai és a stockholmi csúcs közösségi belső reformja, a biztonságpolitikai szárnypróbálgatások minden külpolitikai energiát lekötnek. Mindez hatással van arra, hogy az üvegházhatású gázok csökkentésében a tagállamok gyors eredményt érjenek el.

Az 1997 decemberében elfogadott jegyzőkönyvet eddig csak 84 ország írta alá, és mindössze 30 ratifikálta. A ratifikáció kifejezetten a harmadik világbeli országokra volt jellemző, amelyekre nézve nem írtak elő számszerűsített kvótákat a üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére. Japán teljes joggal hívta fel a figyelmet arra, hogy a Bush-kormányzat lépése más országokat is arra ösztönözhet, hogy a már ratifikált szerződés megvalósítását tovább halogassák.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.