Az erőtlenség egyensúlya

/ 2011.06.23., csütörtök 09:27 /
Az erőtlenség egyensúlya

Vereséget szenvedett az MSZP múlt szombati kongresszusán Gyurcsány Ferenc, ám a politikus jól felfogott érdekében a végsőkig kerülni fogja a szakítást. A volt miniszterelnök az orbáni modellre építve szerezné vissza befolyását.

 

 

"Ha pogácsát kapnak az újságírók, valami nagy dolog készül az MSZP-kongresszuson" - terjedt múlt szombat délelőtt a kvaterkázó sajtómunkások között egy veterán tudósító bonmot-ja. E rendhagyó "kremlinológiai" tétel megerősítését vagy cáfolatát nem lehetett helyben kérni, a küldöttektől és az ülésteremtől ugyanis elzárták a média munkatársait. Egy ideig mindenki kénytelen volt megelégedni Mesterházy Attila pártelnök bejelentésével, mely szerint az MSZP népszavazást kezdeményez a visszamenőleges hatályú jogszabályok ellen.

Némi színt idővel Török Zsolt szóvivő tájékoztatói hoztak: a politikus egységet sűrűn hangsúlyozó mondataiból lehetett sejteni, hogy odabent nem éppen baráti a hangulat. Ettől függetlenül kevéssé ismeri az MSZP-t, aki rendkívüli eseményeket várt. Például azt, hogy a gyurcsányisták szakításra határozzák el magukat, és kivonulnak a Demokrata Párt már előkészített sáncai közé. Eseménytelennek mégsem nevezhető az összejövetel: kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc a párt elfoglalására egy éve indított rohama sikertelen lett. Ennek jele, hogy a bázis körében állítólag legnépszerűbb politikus által kezdeményezett pártszavazás visszavonására szólított fel a kongresszus, méghozzá kétharmados többséggel. A lépés apropóján a bukott miniszterelnök szószegést emlegetett, miután korábban az MSZP elnöksége a szavazás kiírására tett ígéretet. Hétfőn este a Demokratikus Koalíció Platform úgy döntött, kitart a kezdeményezés mellett. Így az MSZP tagjai hat, a párt "megújítását" célzó kérdésről voksolhatnak majd.

A múlt árnyai

Bármennyire fogadkoztak a szocialisták, hogy összejövetelük a jövő jegyében zajlik majd, már a kongresszus felvezetése is a múltról szólt. Szanyi Tibor elnökségi tag azt állította, Gyurcsány és köre szivárogtatta ki az őszödi beszédet. A volt miniszterelnök ezt tagadta, majd egy borítékban átadta az általa gyanúsított személyek listáját Mesterházynak - aki viszont teátrális gesztussal, a nevek elolvasása nélkül, nyilvánosan ledarálta a dokumentumot.

Nem csak az Őszöd-gombóc lenyelésével vagy kiköpésével küszködik a párt. A jövő hatékony tervezéséhez a szocialistáknak tisztázniuk kellene, mit vállalnak és mit nem nyolcéves kormányzati ciklusuk három eltérő karakterű miniszterelnökének örökségéből. Bár Medgyessy Péter "szolidáris" (azaz inkább osztogató) politikájáról tudják az MSZP-ben is, hogy a jövő felélése volt, sokak szívéhez máig ez az "igazi baloldali" korszak áll a legközelebb. De akkor még mindig viszonyulni kell valahogy a gyurcsányi "reformkorhoz", illetve Bajnai Gordon "szakértői sokkterápiájához". Ezt a tisztázást nehezíti, hogy Gyurcsány nagyon is aktív, illetve Bajnai "stand by" üzemmódban várja a helyzet alakulását. Tudható, hogy a párt erős emberei közül Szekeres Imre a baloldaliság hiánya miatt kritizálja a Bajnai-féle korszakot; Mesterházy inkább védi az örökséget (utóbbi pozíció talán nem független attól, hogy az MSZP mostani elnöke akkor lett a párt frakcióvezetője).



Csapatok nélküli vezérek

"Naivitás lenne azt gondolni, hogy pont került a Gyurcsány-jelenség végére" - elemzi a várható eseményeket a Heti Válasznak a párt egyik befolyásos politikusa. Forrásunk két évtizede vesz részt kongresszusokon, de ilyen éles szóváltásokra nem emlékszik. Elmondása szerint a 11 órán át tartó összejövetelen mezei küldöttek is teletűzdelték beszédeiket olyan fordulatokkal, mint "Elég a gyurcsányizmusból!", "Miért kell úgy táncolnunk, ahogy ő fütyül?", illetve olyan explicit felszólítás is elhangzott, hogy "Csinálj magadnak pártot, Feri!".

Informátoraink szerint e kritikaáradat legfőbb kiváltó oka, hogy nyilvánosságra került: nem éppen a volt miniszterelnök ellenére szerveződik a Demokrata Párt. Felrémlett a pártszakadás lehetősége, amire az MSZP kollektív tudata a létező legnagyobb rosszként tekint. Ugyanakkor a legtöbben úgy vélik, hogy Gyurcsány csak a helyzetét és zsarolási potenciálját akarja növelni a távozás lebegtetésével, a valóságban esze ágában sincs elhagyni a szocialista pártot.

Ezt igazolja az egykori kormányfő azon kijelentése, hogy "kisebbségből többséget akar" - noha ma még korai megmondani, hogy ez igénybejelentés-e a jövőre esedékes elnökválasztásra. A bennmaradásra való összpontosítással Gyurcsány ésszerűen kalkulál, merthogy Pozsgay Imrétől Szili Katalinig számos politikus példája mutatja: nem követik csapatok a lelépő vezéreket. Ezért volt tanulságos a május 11-i frakcióülés. Miután a Magyar Nemzet hírt adott a szerveződő új pártról, a képviselőcsoport vitájában még a legelszántabb gyurcsányisták is az egységes MSZP mellett tettek hitet. Ennyire nyilvánvaló erőviszonyok mellett viszont csökkent a megalakulóban lévő párt zsarolási potenciálja. "A Demokrata Párt Gyurcsány túlmozgásának eredménye, ő is tudja, hogy nem tudna elegendő méretűt szakítani az MSZP-ből. Más kérdés, hogy a vezetés is túlféli őt" - erősíti meg lapunknak a volt miniszterelnök egyik korábbi támogatója.

Önkívületi gyurcsányisták

Mennyien vannak a korábbi kormányfőt tűzön-vízen át követők, vagy Wéber Attila baloldali szociológus szavaival az "önkívületi gyurcsányisták"? A bennfentesek úgy számolnak, a - most erősen valószínűtlennek tűnő - kenyértörés esetén egy-kétezer tagnál több nem követné az exminiszterelnököt. Ráadásul, ha nem állnának a zászló alá egész alapszervezetek, akkor az új párt infrastruktúra és forrás nélkül lenne kénytelen kezdeni a működését. Mindezt úgy, hogy Gréczy Zsolt példája mutatja: aligha számíthatnának irgalomra a pártvezetés részéről. (A Gyurcsány gondolatait minden létező médiacsatornán képviselő egykori újságíró blogja eltűnt a Stop.hu oldalról, és cikkét is leszedték a Népszava online felületéről.)

 

 

Informátorunk feleslegesnek tartja a korábbi kormányfő akciózását. Állítja, ha tavaly nyáron nem indítja be a rakétákat, és nem kezd önálló szervezeti háló építésébe, akkor előbb-utóbb ölébe hullott volna a párt. A jelenlegi vezetés ugyanis képtelen magához vonzani a kormányból kiábrándultakat, vagy politikai tőkét kovácsolni mondjuk az Országos Érdekegyeztető Tanács hagyományos baloldal számára hadüzenettel felérő megszüntetéséből, esetleg a "bohócforradalomból". (Mesterházy hívei ezekre a vádakra azzal riposztoznak, hogy éppen a volt miniszterelnök akciózásainak kivédése miatt jut kevesebb idő az érdemi munkára.)

Hozzátartozik az igazsághoz az is, nemcsak Gyurcsány Ferenc nem tud szakítani, de a vele szemben álló pártvezetésnek sincs elég ereje a leszámoláshoz. Az MSZP jövőjének meghatározó eleme jelenleg tehát ez az "erőtlenség-egyensúly", ami egyszerre gátolja meg a szétesést, de a népszerűség-növekedéshez szükséges gyökeres váltást is.

A párt tekintélyes részében erős a meggyőződés, hogy mivel a fenyegetőzések ellenére Gyurcsány nem fog kiválni, Orbán Viktor 2002 utáni forgatókönyvére építve térne vissza ismét a párt élére. (Lásd keretes írásunkat.) E logika szerint a Fidesz elnöke által életre hívott polgári körök szerepét - szegfűs kiadásban - a Demokratikus Koalíció Platform, illetve a Magyar Demokratikus Charta tölti be. Lényegi különbség azonban a jobb- és baloldali népmozgalmak között - az eltérő méretek mellett -, hogy míg a Fideszben soha nem kérdőjeleződött meg végzetesen Orbán vezető szerepe, addig az MSZP-ben mára a különféle irányzatok, lobbicsoportok közös nevezője láthatóan Gyurcsány visszatérésének megakadályozása lett.

Ez a magyarázata annak, hogy a korábbi időkkel ellentétben (például amikor Hiller Istvánnal alkotott tandemet) a volt miniszterelnöknek most nincs szövetségese a párt "elefántjai" között. Legbefolyásosabb támogatói elsősorban olyan volt képviselők, akik Gyurcsány Ferenctől remélhetik elveszített pozíciójuk visszaszerzését. E csoportba sorolható például a Hunvald-ügyben meggyanúsított Szabó Zoltán, a miskolci Tompa Sándor vagy az egykori igazságügyi államtitkár, Avarkeszi Dezső. "Sakk-matt, minden eldőlt. A kongresszuson világosan kiderült, hogy a párt kinyitása álprobléma. Senki sem lát belépni szándékozó liberális vagy mérsékelt konzervatív tömegeket" - értékel lapunknak Szanyi Tibor elnökségi tag. Szerinte az MSZP most azt rögzítette, hogy menet közben nem vált sem vezetést, sem stratégiát. És újult erővel tud nekilátni az "Orbán-rezsim" bírálatának.



AZ ORBÁN-PÁRHUZAM

Nem téved sokat, akinek a Gyurcsány Ferenc MSZP-visszahódítási kísérlete során használt eszközök ismerősnek tűnnek. Azok jó részét ugyanis Orbán Viktor már alkalmazta a 2002 és 2010 közötti ellenzéki menetelés során. A tudatos másolásra nincs bizonyíték, mindenesetre feltűnő az alábbi öt hasonlóság.

1. Párttól független támogatói kör kialakítása
Orbán Viktor a 2002-es választási vereség után hirdette meg a polgári körök létrehozását. Gyurcsány Ferenc még miniszterelnökként vett részt a Magyar Demokratikus Charta 2008-as zászlóbontásán, a társulás azóta elsősorban a korábbi kormányfő politikai napirendjébe illeszkedik. Tavaly alakult meg az MSZP Demokratikus Koalíció Platformja, melynek munkájában nem párttagok is részt vehetnek.

2. A párt kinyitása
Orbán Viktor kezdeményezésére a Fidesz szervezete 2003-ban átalakult. Egyszerűsödött a tagfelvétel, választókerületekre alapozták a párt működését, az erősebb társadalmi beágyazottság érdekében tagozatokat hoztak létre. Gyurcsány Ferenc pártszavazásra irányuló javaslatát, mely többek közt az MSZP szervezetének átalakítására irányult, a párt mostani kongresszusa nem támogatta. Ehhez hasonlóan elutasították, hogy a szocialisták "mérsékelt konzervatívokat" és liberálisokat fogadjanak be.

3. A közvetlen demokrácia eszközei
A 2002-es választási vereség után a Fidesz többször élt az aláírásgyűjtések mozgósító eszközével. A párt kezdeményezte témákban került sor 2008-ban a "szociális" népszavazásra. A Demokratikus Koalíció Platform tavalyi megalakulásakor Gyurcsány Ferenc bejelentette: népi kezdeményezést indítanak, hogy az Országgyűlés bocsássa népszavazásra az új alkotmányt. (Az aláírásgyűjtő ívet nem hitelesítette a választási bizottság.)

4. Utcai nyomásgyakorlás
A 2002-es választás két fordulója közti Kossuth téri nagygyűlés óta az utcai rendezvények megszervezése a Fidesz egyik védjegye lett. Ha méreteiben nem is hasonlíthatók a mostani kormánypárt gyűléseihez, a 2010-es választások óta az ellenzék egyik legaktívabb utcai szereplője a Gyurcsány Ferenchez köthető Magyar Demokratikus Charta.

5. Az első számú ellenzéki szerepe
Orbán Viktor 2002 és különösen 2006 után senkinek sem engedte át a szocialista kormány első számú ellenzékének szerepét - ezt a pozíciót hivatottak erősíteni a 2002-es kudarc után is megtartott évértékelő beszédek. Gyurcsány Ferenc nemcsak a kormány, hanem az "1989-es demokraták" vezetőjeként a 2011-ben elfogadott alaptörvény ellenfeleként pozicionálja magát. Idén februárban ünnepélyesen tartotta meg első parlamenten kívüli évértékelőjét.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.