valasz.hu/itthon/en-dontom-el-milyen-mezt-huzok-25199/?cikk_ertekel=1&ertekeles=3

http://valasz.hu/itthon/en-dontom-el-milyen-mezt-huzok-25199/?cikk_ertekel=1&ertekeles=3

Az onkokés feltalálója arról, miért hagyta el az országot

Vigyázat, tumorszövet!

/ 2013.07.29., hétfő 08:40 /
Az onkokés feltalálója arról, miért hagyta el az országot

A brit közvélemény is felfigyelt a találmányára, az onkokésre, amely képes műtét közben megmutatni, hol a határ az ép szövetek és a daganatos sejtek között. Takáts Zoltán, a sebészet forradalmasítására is alkalmasnak látszó intelligens szike ötletgazdája Londonban él, de haza szeretne jönni.

A napokban Londonban mutatták be a találmányát, ám a tudósításokból úgy tűnt, mintha nem ön,hanem James Kinross, a brit kollégáját lenne a főszereplő. Hogy élte ezt meg?

Az eszközt én mutattam be a sajtótájékoztatón, ám abban igaza van, hogy a brit sajtó - bár 80 százalékban én beszéltem - inkább James Kingross kollégám szavait hozta le, aki a sebészi perspektívát rajzolta fel. Korrektek voltak, mert mindenütt én szerepeltem feltalálóként. Jamessel két éve dolgozunk együtt, jó barátok vagyunk, nem vagyok csalódott. Talán magyar akcentusom miatt hitelesebbnek érezhették az ő szavait.

Sokan úgy kommentálták itthon a londoni bemutatót, hogy megint egy találmány, amit elveszített az ország.

A cikk szerzőinek fele magyar, az óbudai székhelyű cégünknél dolgoznak vagy a debreceni egyetem sebészei, patológusai. A közleményben pedig első helyen Balog Júlia kolléganőm szerepel. A technológiai jogok száz százalékig magyar tulajdonban vannak, otthon jegyeztettük be a céget, oda adózunk. Magyarország nem veszített el engem. Az más kérdés, hogy a tudományos karrierem ellehetetlenült otthon, sajnos nem jutottam megfelelő forrásokhoz. Például kétszer is pályáztam az MTA Lendület programjára, de nem nyertem.

Pedig forradalmi az ötlete, hogy egyesítsék egy sebészeti és egy diagnosztikai eszköz funkcióit. Az intelligens szike mindössze három másodperc alatt képes diagnózist adni, míg a jelenleg alkalmazott fagyasztásos módszerben a betegek a műtőasztalon fekszenek altatásban, míg egy patológus megvizsgálja a fagyasztott szövetmintát.

Igen, az orvos ma háromszor is meggondolja, küld-e fagyasztott metszetet, hiszen 30-40 percet is vár az eredményre. S ha újabb kérdése vetődik fel, szinte kivitelezhetetlen még egy mintát küldenie. A mi módszerünkkel a sebész annyi kérdést tehet fel, amennyit akar, és választ is kap - azonnal. Reménykedünk, hogy ez teljesen átalakítja majd a műtéti gyakorlatot.

Sokan  úgy képzelik, hogy a műtőkben még mindig hagyományos szikével dolgoznak, ám sokan már elektronikus eszközt használnak, és nem is vágnak a szó hagyományos értelmében. Viszont keletkezik egy kellemetlen melléktermék, az égett hús szaga. Hogyan jutott eszébe, hogy éppen ezt, a füstöt használja fel a diagnózis felállítására?

Valóban ezt a mellékterméket használjuk, ami a szövet gáznemű származéka. Két éve emellett az eszközünk már lézer- és ultrahangos sebészetnél is alkalmazható, ez utóbbinál azt az öblítő folyadékot használjuk fel, amely szintén egyfajta melléktermék.

Ön nem orvos, hanem vegyész, kémikus. Hogyan lehet a füstből megmondani, hogy egészséges vagy rákos sejtből származik?

Egy érzékeny eszközzel megmérjük, milyen molekulák vannak benne, azt használjuk ki, hogy a sejtek más-más molekuláris ujjlenyomatot adnak.

Vagyis teljesen más módszerrel dolgoznak, mint a patológusok, akik a sejt képe alapján állapítják meg, hogy egészséges vagy daganatos.

Így van, ezért mondtam önnek, hogy az onkokés folyamatosan képes jelezni a sebésznek, hogy már tiszta területen jár-e. Jelenleg öt melldaganatos nő közül egyet ismét meg kell operálni, mert a tumor egy részét nem távolították el.

De mennyi idő alatt lehet ebből a hétköznapokban is elérhető valóság?

Két-három év múlva.

Sokan attól tartanak, Angliába távozása azt is jelenti, a magyar egészségügy számára nem lesz hozzáférhető az onkokés. Túlságosan drága lesz nekünk.

Megfizethetetlen eszközt nem érdemes fejleszteni. A General Electrics próbálkozott olyan iránnyal, ami ebbe a kategóriába tartozott, végül vagy tízet tudtak eladni belőle.

 

Balra Takáts Zoltán, kezében a találmánnyal (fotók: Semmelweis Egyetem)

Itthon 97 százalékos biztonsággal működött az onkokés, most százszázalékos. Mit tudnak az angolok, hogy két év alatt ennyit javultak?

Angliában a kiértékelő algoritmust fejlesztettük. Ám a legfontosabb, hogy ma már több adatunk van. Az emberek nem teljesen egyformák, szöveteik molekuláris ujjlenyomata sem teljesen azonos, emiatt minden egyes változatot 50-100 páciens adataival kell feltöltenünk. Az adatbázisunk fejlődésével javultak az eredmények is, ám ezt a munkát döntően a hazai kollégákkal végeztük.

A daganatos betegségben szenvedők gyógyulási esélyeit nagyban rontja, ha az orvos belevág a daganatba, és egy újabb műtétre volt szükség. Ennek most vége?

Remélhetőleg igen, de sajnos még nem tartunk ott, hogy az eszköz holnap megjelenjen a boltokban. A sajtótájékoztatóra azért került sor, mert megjelent egy tudományos közleményünk, ami azért nagyon fontos, mivel igazolja: a módszerünk pontosabb a hagyományosnál. Megvan tehát az etikai alap, hogy a sebészek a mi módszerünkkel hozhassanak döntéseket.

Megkezdődhetnek az embereken végzett klinikai vizsgálatok?

Eddig is élő embereken történtek, de a sebésznek nem jelezhettünk vissza - Vigyázat, itt még tumorszövet van-, mert erre etikai szempontból nem volt lehetőségünk.

Most viszont bizonyíték van rá, hogy biztonságos és pontos a módszerük?

Igen, ezért fontos mérföldkőhöz érkeztünk.

Utoljára a Semmelweis Egyetemen találkoztunk, 2011 lehetett. Némi nyomásgyakorlás volt a cél, hiába nyert el ugyanis több százmillió forintos állami támogatást a találmányára, nem fizették ki a megszorítások miatt. Nagy gondban volt akkor, és egy évvel később már Londonban dolgozott.

Később megkaptuk a 230 millió forintot, ami egyébként csak a saját cégünk része volt, a Semmelweis és a debreceni egyetemmel együtt a konzorciumunk 525 millió forintot kapott. Hasznos volt, de a projekt felénél tényleg felfüggesztették a kifizetéseket, nem csak nálunk, minden pályázatnál.

Ám ön nem a legkisebb királyfi, aki annyival okosabb és ügyesebb az egész világnál, hogy a nyomába sem érnek. Itt hatalmas cégekkel kell versenyezni azért, hogy ki fogja először bejelenteni a találmányát. Ebbe hogyan fér bele a kormányváltás miatti a felfüggesztősdi?

Tényleg nagy a verseny, és nehéz szavakba önteni, milyen az, amikor egyszer csak kihúzzák az ember lába alól a szőnyeget egy olyan irányból, ahonnan nem várnánk. Egyébként a pénz gazdaságfejlesztési összeg volt, nemzeti technológiai támogatás, tudományos pályázatot nem sikerült Magyarországon nyerni.

Miért?

Nem tudom, összesen ötmillió eurót kaptunk Brüsszeltől, tehát nem állíthatom, hogy ügyetlenül pályáznánk. A családom otthon van, én pedig két éve kint élek Londonban. Magyarországon szeretnék dolgozni, és borzasztó keserűség tölt el, hogy a saját hazámban ez nem lehetséges.

Volt állása a Semmelweis Egyetemen.

Véglegesített kutatói vagy egyetemi oktatói állásom soha nem volt Magyarországon, végig magam finanszíroztam a kutatásaimat. Egy idő után már nem vállalható, hogy az ember csak pályázati pénzekből tegye ezt. Borzasztó hajnali kettőkor arra felriadni: ha nem nyerek a következő pályázaton, akkor utcára kerülök. Otthon nem sikerült egy docensi kinevezést kapnom, itt reader vagyok, ami a docens és az egyetemi tanár közötti pozíció, akár nyugdíjas koromig is maradhatok.

Nem sikerült betagozódni a magyar tudományos világba?

Nem, de nem vagyok egyedül. Az évfolyamtársaim körülbelül 30-40 százaléka van otthon, a többiek Nyugat Európában, Japánban, Észak-Amerikában dolgoznak. Miközben arról vitatkoznak, három vagy öt százalék az elvándorlás, ez a kutatóknál 60-70 százalék. Az egyetemeken a gyakorlatokat egy-két lelkes ember vezeti, és esik az oktatás színvonala.

Ön is egy neves brit intézményben kapott állást, magas tudományos fokozattal, ez nem arra utal.

Tizenöt-húsz éve, amikor oda jártam, az ELTE a világ első 50 egyeteme között volt, ma már nem kapják meg a hallgatók ugyanazt, amit mi.

Ha jól értem, szívesen hazajönne, ám ennek feltételei vannak. Milyen ajánlatnak nem tudna ellenállni?

A találmányunkban rengeteg továbbfejlesztési lehetőség van, kutatási forrásokra lenne szükségem, és a tudományos életben betöltött szerepemhez méltó állásra egy kutatóintézetben vagy egyetemen.

(Az interjú a július 25-i Heti Válaszban megjelent beszélgetés hosszabb változata.) 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.