Navracsics Tibor: konszolidáció a közigazgatásban és a jogalkotásban

/ 2013.01.20., vasárnap 09:20 /

Konszolidáció következik a közigazgatásban és a jogalkotásban - mondta az MTI-nek Navracsics Tibor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetője, miniszterelnök-helyettes.

A közigazgatási reform január elsején működésbe lépő harmadik lépcsőjével érte el a helyi szintet a rendszer racionális állami működtetése, a kormánypolitika helyi szintű végrehajtása. A jogalkotásban pedig az új alaptörvény, sarkalatos törvények és szakpolitikai törvények elfogadása után már a végrehajtást szabályozó rendeletek megalkotására helyeződik a hangsúly - mondta a miniszter.

Minden kormányzati ciklusban problémákat okozott az ellenzéki polgármesterek és az alárendeltségükben lévő helyi államigazgatás, illetve a közigazgatás kormánypolitikát képviselő felsőbb szintjeinek együttműködése. Egy más pártállású polgármester nem szívesen hajtotta végre a másik politikai térfélen meghatározott feladatokat, ami érthető, hiszen elsősorban saját választóinak kell megfelelnie. Az országos és a helyi szintű demokratikus felhatalmazással, többségi támogatással rendelkező hatalom összeütközése rendre meddő vitákhoz, terméketlen szembenálláshoz vezetett - fejtette ki a miniszter.

A közigazgatási reform helyi szinten az ilyen természetű működési zavaroknak is elejét kívánja venni. Világos helyzetet teremt azzal, hogy a közigazgatás helyi szintje egyértelműen a kormány által kitűzött célok végrehajtásán dolgozik, a polgármester pedig a helyi közösséget vezeti - fűzte hozzá.

A napokban megjelent kormányrendelet kapcsán, amely szerint a betöltetlen álláshelyeket meg kell szüntetni az államigazgatásban, a tárcavezető elmondta: egyelőre nem tudják pontosan, hány státusról van szó, ugyanis mindeddig nem létezett központi nyilvántartás, összesítés az államigazgatásban országszerte dolgozókról, ez a kataszter is most készül. Többek között ilyen lépésekben jelenik meg az állami racionalitásnak a közigazgatás helyi szintjén való érvényesítése. A reform egyúttal a nemzedékváltás lehetőségét is megteremti - mondta a miniszter. Szerinte szükség van a fiatal, korszerű szaktudással és nyelvismerettel rendelkező fiatalokra a közigazgatásban.

A járási államigazgatási szint kialakítása során az önkormányzattól átvett feladatokkal együtt az azokat eddig intéző dolgozók is átlépnek az új struktúrába, létszámuk hozzávetőleg tízezer fő - tette hozzá.

Év elejétől országszerte 175 járási és a fővárosban 23 kerületi hivatal fogadja az ügyeiket intéző állampolgárokat. A rendszer kiépítése folytatódik, és az év végére mintegy 300 kormányablak működik majd, így az ország szinte minden pontján legfeljebb 30 kilométert kell majd utaznia egy állampolgárnak az ügyintézéshez. A tervek között szerepel az is, hogy a nagyobb pályaudvarok felújításakor is létesítenek kormányablakokat, továbbá úgynevezett ügysegédek, mozgó ügyintézők is közreműködnek abban, hogy megvalósuljon a reform legfontosabb célkitűzése: az ügyintézés közelebb vitele a polgárokhoz - mondta a miniszter.

A reform a minisztériumi struktúra 2010-es kialakítása, karcsúsítása, 2011-ben a megyei szintű kormányhivatalok létrehozása és most a helyi, járási szint működésbe állása során mindvégig zökkenőmentesen haladt, köszönhetően annak, hogy szakmai alapon zajló, konszenzusra törekvő egyeztetés előzte meg. Menetrendje a kezdetektől világos volt, a közigazgatásban dolgozók pedig fegyelmezetten, lelkiismeretesen hajtották végre. Mindezzel a tárca mintát kívánt adni az egész állami szféra számára a sikeres szervezeti átalakításokhoz - mondta Navracsics Tibor.

A jogalkotási feladatokról szólva a miniszter azt emelte ki, hogy az alaptörvény, a sarkalatos törvények a szakpolitikai törvények - például a felsőoktatásról, az adókról, a közösségi közlekedésről, szociálpolitikáról, az igazságügyi reformról, a közmunkáról vagy a földről szóló - elfogadása után most már a törvényhozásról némiképp a végrehajtás konkrét részletszabályait rögzítő rendeletalkotásra kerülhet át a hangsúly a kodifikációban.

A nagy kódexek közül azonban még hátravan a polgári törvénykönyv (Ptk.) elfogadása, amelyre februárban sor kerülhet. Ez esetben jövő januárban életbe is léphet a magánjogi kódex - mondta a miniszter. Hozzátette: az elfogadástól a hatálybalépésig rendelkezésre álló 9-10 hónap elegendő idő a jogászság számára a felkészülésre, hiszen a törvény szövege régóta nyilvános.

Arra a felvetésre, hogy decemberben kormánypárti képviselők több száz pontból álló módosító csomagot nyújtottak be a törvényjavaslathoz, a miniszter annyit mondott: még lehetnek változások.

A már elfogadott, idén július 1-jén hatályba lépő új büntető törvénykönyv, és a Ptk. mellé szükségesek új eljárási törvények. Ezek magas szakmai színvonalú előkészítése nyilvánvalóan több évet vesz igénybe, de a kodifikációs bizottságok már az idén megalakulhatnak. E téren a minta a több mint egy évtizeden át működő, Vékás Lajos akadémikus vezette Ptk.-t előkészítő bizottság, amelynek kormányzati ciklusokon átívelően sikerült a pártpolitika kizárásával szakmai alapon, a terület legjobb elméleti és gyakorlati szakembereinek bevonásával végeznie munkáját.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.