Az ősrobbanás nem csak hipotézis, a Katolikus Egyház 1951 óta támogatja

/ 2018.04.26., csütörtök 17:15 /

Az ősrobbanás egykor más modellekkel versengő hipotézis volt, ma mar jóval több annál. A modellt amúgy egy belga katolikus pap alkotta meg, és az egyház hamarabb elismerte, mint a tudomány.

A cikk eredetileg február 1-jén, a digitális  Heti Válasz Újhullám című, fiataloknak szóló mellékletében jelent meg, mely a Digitalstandon olvasható. Most Kásler Miklós professzor ősrobbanással kapcsolatos kijelentésének apropóján tesszük közzé, szigorúan ismeretterjesztő szándékkal. 

„Két út vezet az igazsághoz. Én úgy döntöttem, hogy mindkettőt követem.”

George Lemaître

Georges Lemaître mottója ez, aki két hivatást töltött be szívvel-lélekkel: katolikus pap volt és kozmológus. Egyike volt annak a négy tudósnak, akik egymástól függetlenül levezettek valamit Einstein relativitáselméletéből: hogy a világegyetemnek tágulnia kell, különben a gravitáció hatására összezsugorodna. 1927-ben tette közzé következtetését.

Két évre rá Edwin Hubble amerikai csillagász a távoli csillagok színképéből megállapította, hogy minden csillag távolodik tőlünk (és egymástól), azaz kézzel fogható bizonyítékot talált rá, hogy az univerzum valóban tágul. Viszont akkor az időben visszafelé haladva zsugorodnia kell, okoskodott Lemaître, vagyis egyszer (ma már tudjuk: 13,8 milliárd éve) végtelenül kicsi volt. A pap-tudós „ősatomnak” vagy „kozmikus tojásnak” nevezte el ezt az állapotot.

Sokan nem kedvelték az elképzelést, hogy a mindenségnek, benne az időnek, volt kezdete. Ahogy Stephen Hawking egyszer megjegyezte: túlságosan istenibeavatkozás-ízűnek érezték. Az ellentábor vezére egy brit tudós, Fred Hoyle volt. A radar kifejlesztésén is dolgozó fizikus úgy vélte, Lemaître és hívei nem tudnak szabadulni a Teremtés könyvének hatásától. Egy 1949-es rádióinterjúban lekezelően „nagy bummnak” (Big Bang) nevezte el az elmélet. A sértés „remekül” sült el: az angolban máig ez a szó használatos. Hoyle kidolgozta az állandó állapotú világegyetem modelljét, és a világsajtó évekig a két teória versengésétől volt hangos.

A fizikusok közt még zajlott a vita, amikor a katolikus egyház letette a voksát. XII. Piusz pápa 1951-ben azt mondta, az ősrobbanás a teremtés és Isten létének tudományos alátámasztása. Lemaître egyébként nem így gondolta, szerinte a fizika csak az ősrobbanás utáni első pillanattól képes leírni az univerzum történetét. Egyébként is azon az állásponton volt, hogy a tudomány és a vallás nem ugyanazokra a kérdésekre keresi a választ (előbbi a hogyanra, utóbbi a miértre), ezért a tudománytól Isten létének cáfolását és bizonyítását is hiábavaló várni. Ezt mondja a Katolikus Egyház Katekizmusa is, mely szerint a „természettudományok saját területét meghaladó, más rendhez tartozó kérdés”, hogy van-e Isten.

Fotó: NASA/Hubble űrtávcső

Érdekes viszont, mennyire kompatibilisak az ősrobbanás modelljével Szent Ágoston 4. században leírt gondolatai. Úgy vélte, a „semmiből lett az ősanyag, az ősanyagból az egész világ”, és előtte sem tér, sem idő nem létezett, „mert ez maga a teremtmény”.

A materialista Szovjetunióban kezdetben ellenezték az elméletet. Sztálin ideológusa, Zsdanov elvtárs a fizikát is meg akarta tisztítani a nyugati téveszméktől. A big banget vallásos tündérmesének, híveit szélhámosnak nevezték. A párt örömére Lifsic és Halatnyikov 1963-ban ellenmodellt alkotott – ez alól nem más rúgta ki doktorijában a matematikai alapokat, mint az ifjú Stephen Hawking. Egy 1964-es felfedezés pedig végleg lezárta a vitát.

Két fiatal amerikai fizikus, Penzias és Wilson egy igen érzékeny mikrohullámú érzékelővel kísérletezett, amikor zajt észleltek. Először madárürülékre gyanakodtak, ám valójában felfedezték az ősrobbanás bizonyítékát, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást. Ez annak az eseménynek a kései „utánizzása”, amikor 400 ezer évvel az ősrobbanás után először szelték át fotonok – azaz fény – a fiatal világegyetemet. Ez azt jelenti, hogy az ősrobbanás ma már jóval több puszta hipotézisnél, erős tudományos bizonyíték van rá.

Lemaître a leuveni kórházban értesült a felfedezésről, ahol szívbetegséggel kezelték. Egy évvel később halt meg. A Katolikus Egyház Katekizmusa a következőt mondja: „A világ és az ember eredetének kérdésével sok tudományos kutatás foglalkozik, melyek hallatlanul megnövelték a világmindenség korára és méreteire, az élet keletkezésére és az ember megjelenésére vonatkozó ismereteinket. E fölfedezéseknek arra kellene indítaniuk bennünket, hogy megcsodáljuk a Teremtő nagyságát, és hálát adjunk neki műveiért, a tudásért és a bölcsességért, mellyel a tudósokat és a kutatókat megajándékozza.”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.