Az utolsó bakonyi szűrkészítő mester

/ 2010.01.03., vasárnap 13:00 /

Számos közéleti személyiségnek - köztük Papp Lajos szívsebésznek és a néhai II. János Pál pápának - készített cifraszűrt Zalai Károly, a szűrszabók talán utolsó képviselője. Nemcsak a mesterséget tartja életben, hanem a ruhadarab elhíresült viselői, a betyárok emlékezetét is.

A Bakony szívében rejlő őstölgyesek több száz éves fái akár még a hírhedt bakonyi betyárokat is láthatták, vagy legalább az utolsót, Savanyú Jóskát, aki szokatlan módon nem bitófán, és nem is csendőrgolyó által végezte.

Savanyú tizenhat évig raboskodott a sárvári vár tömlöcében, s mikor az 1900-as évek elején kiszabadult, szomorúan tapasztalta: úgy megváltozott a világ, hogy abban már betyárnak nem terem babér. Az áthatolhatatlan rengeteget utak szabdalták tenyérnyi darabokra, rajtuk automobilok futkostak lovas kocsik helyett, de megváltoztak az emberek s a vagyoni helyzet is. Az utolsó betyár ezért főbe lőtte magát, azóta Nagyvázsonynál nyugossza örök álmát. Vele halt a cifraszűr viselésének és készítésének szokása is. A mesterséget Zalai Károly ébresztette föl Csipkerózsika-álmából egy szűken vett emberöltőnyi időre.

Magyar ember ne cifrálkodjon

Zalai Károly egyszobás magánmúzeummal tiszteleg a hírhedt bakonyi portyázók előtt (fotógalériát lásd itt!), s tekinthetjük ezt a gesztust akár végtisztességnek is, hiszen az utolsó bakonyi szűrszabómester úgy tekint a betyárokra, mint az igazságkeresés és bátorság bajnokaira.

- Negyven éve kutatom a betyárvilágot, de olyanról, akinek vagyona lett volna, nem hallottam - érvel. A betyárok egy-egy elhajtott konda árából csak annyit használtak föl a maguk javára, amiből fölöltöztek, amit megettek vagy elmulattak. Mindig csak onnan vettek el, ahol amúgy is volt. Ha egy-egy jobb darab akadt a kezükre, azt persze nem hagyták hátra. Így került, ki tudja, milyen úton-módon Milfajt Ferkóhoz az az olasz puhakalap, mely sajátosan viselve a védjegyévé vált, s amely Milfajt-kalapként vonult be a népi emlékezetbe. Mégis, részben a betyárok voltak az okozói annak, hogy egy ártatlan, hétköznapi ruhadarabra, a cifraszűrre Veszprémben, Zalában és Somogyban "statáriumot" rendeltek el azzal az indoklással, hogy bűnre csábítja a fiatalokat.

Hogyne sajdult volna bele a legények szíve, ha Sobri vagy Milfajt cifraszűrben végigparádézott a szentgáli vagy tüskevári főutcán! Hiszen hiába vágyakozott az akkori zsellérlegény olyan ruhanemű után, amelynek ára egy vemhes tehéné volt. Tisztességes úton efféle holmihoz nemigen juthatott.

S ha nem nézték jó szemmel a cifraszűr viselését az 1820-as évek végén, még keményebben büntették a szabadságharc leverése után: magyar ember ne cifrálkodjon! Ekkorra a szűr kissé átlényegült változatban a köznemesség ruhatárának is kedvelt darabja lett, és a nemzeti ellenállás jelképévé vált. Kemény évek vártak azokra, akiket fényes nappal szűrkészítésen kaptak. Négy évre zárták be például a türjei szűrszabót, akinek családjáról fogsága idején a betyárok gondoskodtak. Később ugyan, de épp Türjén volt szűrszabó Zalai Károly dédapja is.

Zalai Károly a betyárok emlékének szentelt szobában

- 1849 karácsonyának szentestéjén egy Tóth nevezetű bácsiról a csendőrök letépték a cifraszűrt, s a Szentháromság téren elégették, a gazdáját pedig börtönbe vetették, mert a gallér alá azt találta hímeztetni: Istenért, a hazáért - meséli Zalai Károly. A szigorú fellépésnek köszönhetően a Bakonyból eltűnt a szűr. Az országban fellelhető, talán legrégibb, 1850-ből való darabot, egy "viselős szűrt" épp Zalai Károly őrzi.

Suba a subához

A viselős szűr az egyszerű emberek hétköznapi öltözéke volt. Ha a pásztorember botjára akasztva sátrat készített belőle, a nap hevét szűrte meg, ha a vállára kanyarította, az esőt és a szelet. A lánykérő szűrt viszont "beszélő szűrnek" is nevezték. Tulajdonképpen ajánlólevélnek minősült, mivel ki lehetett olvasni belőle a jószágok számát, a vagyoni helyzetet, a vallási hovatartozást és a családi viszonyokat. A legény, amikor először látogatóba ment a lányos házhoz, "ottfelejtette" a szűrét. A család ezt megmustrálta, kiolvasta, s ha megfelelt, visszahívták a kérőt, ha pedig nem, visszájára fordítva kitették a szűrét a kapufára. Hiszen suba a subához, guba a gubához; a házasság nagyobb dolog volt annál, mint hogy a szerelem döntő szerepet játszott volna benne. Ha létrejött a kézfogó, a szűr visszakerült a szabóhoz, aki a történteknek megfelelően átalakította a mintákat. Így született meg a cifraszűr.

Zalai Károly felemlegeti azt az időt, amikor a veszprémi vásárban negyvenhat szűrszabó is kirakodott. Igaz, a vásári szűrök nem kötődtek egyénhez, s nem is tudósítottak másról, mint készítőjük ügyességéről. Az utolsó szűrszabó mester, ha lánykérő szűrt nem is, esküvőre valót készített a közelmúltban. Több órába is beletelik, míg egy cifraszűr megrendelőjének egész életét átbeszélik, ám a szabómester akármilyen, oda nem való mintára nem hagyja rábeszélni magát. Van elég mintasor a honfoglalás óta, azokból gazdálkodva ki lehet varrni egy egész életet.

Az egyik hagyományőrző "barantás" egyesület vezetőjének például honfoglalás kori jelképekkel - farkasfejjel, a mérleg korabeli ábrázolásával és a rakamazi turullal - varrta ki a szűrét. Megrendelői közé tartozik Papp Lajos szívsebész, akinek rendhagyó módon a szűrmellénye aljára illesztette a rakamazi turult, hogy "össze ne vesszen" a professzor fejpántjára hímzettel. Holott a szűrnek általában a gallérját díszítik, hiszen az ember felső része tartozik a lélekhez, az alsóbb részei a földhöz húznak.

Élő fohász

Az utolsó bakonyi szűrkészítő mester számos közéleti személyiségnek készített szűrt tisztelete jeléül, sőt még Szűz Máriának is, oltalmába ajánlva a tizenötmilliós magyarságot. Az esztergomi bazilika Mária-oltárának szobrára illő darabot számos népi és egyházi jelkép díszíti, köztük az eper, amit a néphit az istenanya egyik kedvenc gyümölcsének tart. Az adományt Erdő Péter bíboros élő fohásznak minősítette. Zalai Károly a legtöbbet a II. János Pálnak készített szűrrel bajlódott, melyet személyesen adott át a pápának a győri székesegyházban. Fekete színű posztóból szabta ki, ezzel a színnel jelképezve Erdélyt, ahol a fekete az öröm színe is. A mellény hátán két szembeállított kakas - a test és a lélek, a jó és a rossz megtestesítője - emeli magasba a magyar címert.

Egy-egy szűr elkészítése száznyolcvan órába is beletelik. "Meg ne haragudjon, Karcsi bácsi, kendnél a koldus is többet keres egy nap" - e szavakkal hagyta faképnél az utolsó inasa.

- Hiszen nem is a pénzért csinálom, megélhetést ez a mesterség régen nem ad - mondja Zalai Károly. - De ha én abbahagyom, ez a szakma végleg eltűnik. Nyáron, az országos betyártalálkozón új szűrt már nem láttam, csak olyant, amit én csináltam - ebből gondolom, hogy másutt felhagytak ezzel a mesterséggel. Találkoztam viszont olyan szűrökkel, melyeket húsz-harminc éve én készítettem. A szűrt sem ismertem volna meg, nemhogy a viselőjét, ha oda nem jön hozzám köszönteni. Lám, a szűrök túlélnek bennünket!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.