Újabb Habony-csontváz esett ki a szekrényből

/ 2016.02.17., szerda 17:30 /
Újabb Habony-csontváz esett ki a szekrényből

Soha nem szerettem volna ilyen felütéssel cikket kezdeni, de muszáj: Baán László a Szépművészeti Múzeum főigazgatójához méltatlan módon viselkedett. Ott virít az Index címlapján a hír: valóban a Szépművészetiben tartották Habony Árpád lakodalmát, ahogy azt korábban az RTL Klub híradója már rebesgette, és Baán Fiala János műsorában elismerte azt is, hogy a rendezvényért nem kértek bérleti díjat.

Amikor ez a festmény-ügy elkezdődött, vagyis kiderült, hogy Habony volt anyósának Szerb utcai lakásában őrizték a múzeumtól kikölcsönzött értékes barokk festményeket, még lehetett azt mondani, hogy ez nem Baánról, hanem Habonyról szól: a semmilyen pozíciót nem viselő magánemberről, akinek mégsem mer senki nemet mondani, és korlátlanul erőszakolhatja rá magánérdekét a köz érdekére.

Sajnos, az újabb kiderülések fényében ez a magyarázat már nem tartható. Baán László szekrényéből az elmúlt pár napban folyamatosan Habony Árpád csontváza potyog kifelé. Először csak az derült ki, annyira jóban van Habonnyal, hogy ő volt az esküvői tanúja, vagyis a kölcsönzés egy baráti viszony keretei között történt. És most a lagzi. Szinte fölösleges leírni, de szögezzük le az evidens tényt: senki, semmilyen körülmények között nem kaphatná meg ingyen az ország legfontosabb múzeumának csarnokait lagzira. Senki. Ezt nem teheti meg a főigazgató, ha komolyan veszi, hogy a közvagyonnal sáfárkodik, ha komolyan veszi a tekintélyes közintézményt, és ha komolyan veszi önmagát.

Baán magyarázata, ami a rádióműsorban elhangzott, szintén méltatlan. Azt mondta, hogy a múzeumnak jóban kell lennie a befolyásos emberekkel, akiknek segítségével az intézmény előrejuthat. Realista vagyok, és tudom, hogy ez igaz: Baán László soha nem tudta volna kilobbizni, hogy a múzeumot végre felújítsák, és a második világháború óta romos Román Csarnokot restaurálják, ha nincs jóban a fontos emberekkel. Igaz, de ez maga a Balkán. A fenti gondolatmenet mentén innen üzenjük Cselovszki Zoltánnak az Iparművészetibe: ha Szalai Vivien csajbulit rendezhet ingyen a nagycsarnokban, talán nem hagyják rádőlni az épületet.

Nem tudom, hogy mi lesz a botrány vége. A képek esetében a kormány először kiállt Baán mellett – Lázár János cinikus szavakkal megvédte a kormányinfón – később viszont Balog Zoltán nyilvánosságra hozta, hogy már korábban miniszteri figyelmeztetést adott neki. Egyet tudok: attól nem leszünk előrébb, ha Baánt leváltják. Talán természetes, mégis aggasztó fejlemény, hogy a kormányzás hatodik évében egyre kevesebb olyan ember maradt a hatalom fölső régióiban, akiben van szív, lélek és szakmai alázat. Jégszívű hatalomtechnikusok, szürke, rémült hivatalnokok, saját pecsenyéjüket sütögető opportunisták tolakodnak a pozíciókért, és az egész egyre inkább emlékeztet a történelmi regényekből ismert fejedelmi udvarok intrikával teli világára.

Baán László az ország legjobb múzeumigazgatója, olyan ember, akiről látszott, hogy a főigazgatói pozíció megtartásán túli céljai vannak: a magyar művészet értékeinek bemutatása a nyugati közönségnek, a rég várt nagyrekonstrukció lebonyolítása, nagy sikerű tárlatok megrendezése, és igen, a Városliget megújítása. Ha az utóbbin lehet is sokat vitázni, azt ellenfeleinek is el kellene ismerniük, hogy évek óta járja a lakossági fórumokat, szakmai vitákat, hajlandó elmagyarázni, mit és miért akar csinálni, időnként kompromisszumokat köt. Ez elég nagy ritkaság manapság, próbáljanak például hiteles információkat szerezni előkészítési fázisban az úszó világbajnoksággal kapcsolatos beruházásokról.

A magyar jobboldal identitásának megőrzéséhez – hogy ne csak hatalmi konglomerátum legyen, hanem értékközösség – Baánhoz hasonló habitusú emberekre lenne szükség. És akkor egyszer csak megkapjuk tőle a Reneszánsz Csarnokban ingyen dorbézoló Habonyt. Hol itt a szív, a lélek és az alázat?

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

„Ha az lehetek, aki vagyok”

Az amszterdami Anne Frank Ház „Ha az lehetek, aki vagyok” című vándorkiállítása május 31-én érkezik az ELTE Bölcsészettudományi Karára.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Legközelebb tényleg jön a Szabadságpárt Ausztriában?

Történelmi vereség és történelmi győzelem. Az Európai Unióban kis híján Ausztriának lett elsőként szélsőjobbos elnöke, de végül elképesztő fordulatok után zöld államfővel teremtett precedenst. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Jobboldali felhasználókra hajt Zuckerberg

Politikai cenzúrával vádolják a legnagyobb közösségi oldalt, miután kiderült: nem algoritmus, hanem balosan elfogult egyetemisták szerkesztik a hírrovatot. Zuckerbergnek rosszul jött a botrány, mert kellenek a jobboldali felhasználók. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.