BÁRÁNDY ÉS TÁRSAI

/ 2006.02.23., csütörtök 11:25 /

Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter és Antall József fiának irodai partnere is ringbe száll a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöki tisztéért. Ám tévednek azok, akik a márciusi megmérettetésben az áprilisi országgyűlési választás előharcát sejtik. A jelöltek programjaikban elsősorban reformokat sürgetnek.



A Budapesti Ügyvédi Kamara életében március 3-4-én véget ér egy korszak: a fővárosi érdekképviseleti szervezetet 1992 óta vezető Bánáti János nem indul újra az elnöki tisztért, hanem az országos kamara első embereként dolgozna tovább a posztjáról nyugdíjba vonuló Horváth Jenő utódjaként. A szakmában elismertségnek örvendő, Kulcsár Attila egykori védőügyvédjeként is ismertté vált Bánáti helyére hárman pályáznak. Így Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere és Szűcs Andrea, aki jelenleg a kamara elnökhelyettese. A harmadik jelölt, Réti László annak a Réti, Antall és Mádl irodának a tagja, amely egyben a nemzetközi Landwell hálózat része (az irodát erősíti Antall György, a néhai Antall József miniszterelnök fia is).

A BÉKE SZIGETE?

A némi autonómiát még a szocializmus ideje alatt is élvező szervezetet 1875-ben alapították. A testület (melynek minden ügyvéd kötelezően tagja) új elnökének várhatóan nem lesz könnyű dolga, hiszen a kamara változásokra szorul. Míg a rendszerváltás előtt alig hatszáz ügyvédet tartottak számon a fővárosban, ma már ötezernél is többen vannak. Gondot okoz az is, hogy az elmúlt időkben a rendőrségi hírekben is szereplő ügyvédek (elsősorban a lakásmaffiával kapcsolatos ügyekben), bármilyen kevesen voltak, ártottak a szakma presztízsének. Komoly nehézséget jelent a 2500 ügyvédjelölt megfelelő képzése is. Akad tehát tennivalója az új vezetésnek az érdek-képviseleti és szolgáltató szerepeket egyaránt ellátó szakmai testület háza táján.

"Mindig ügyvédnek tartottam magam, ez a hivatásom, a miniszteri poszt vállalása inkább egy helyzet eredménye volt" - válaszolta lapunknak Bárándy Péter, amikor arról érdeklődünk, politikusi múltja nem gátolja-e elnöki ambícióit. A volt igazságügy-miniszter legutóbb akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor a neve a lehetséges köztársaságielnök-jelöltek között merült fel. Kérdésünkre - a szaktestületi elnökséget nem tekinti-e visszalépésnek a miniszterséghez képest - a büntetőügyekre szakosodott ügyvéd kamarai múltját hangsúlyozta, s mint mondta, végigjárta a ranglétrát a fegyelmi ügyek jegyzőjétől a főtitkári posztig. Amikor programjáról faggattuk, Bárándy Péter a megfelelő szintű szolgáltatások biztosítása mellett "az ügyvédi testületbe vetett közbizalom megerősítését" és a jelöltek alaposabb képzését említette legfontosabb tennivalóként.

Bárándy nem hasonlítaná össze a politikai és az ügyvédi kampányt. "Alapjaiban különbözik ez a küzdelem a parlamentben zajló csatáktól. Az ottani viták túlfűtöttsége eddig nem szivárgott be hozzánk - ebből a szempontból szakmánk a béke szigetének számít. Reméljük, hogy ez így is marad" - adott határozott választ a jelölt. Szerinte a választás tétje nem politikai, hanem szakmai: a budapesti tagság arról szavaz, hogy melyik pályázó lenne képes javítani a hivatásrend presztízsét, emelni szakmai színvonalát, anyagi megbecsülését.

NŐ AZ ESÉLY

Kérdés ugyanakkor, hogy egy új elnök milyen legitimációval vághat neki ciklusának. Az előző megmérettetéseken ugyanis a fővárosi ügyvédeknek mindössze tíz százaléka járult az urnákhoz. Szűcs Andrea szerint most a részvétel magasabb lehet, ám a jelölt ennél nagyobb tétet is lát. "1875 óta tizennyolc férfi irányította a kamarát, szeretném, ha a tizenkilencedik elnök nő lenne" - ad történelmi távlatot a választásoknak az elsősorban családjogi kérdésekkel foglalkozó ügyvéd. "Amikor elkezdtem a szakmát, a nők aránya kilenc százalék volt; ma ötvenkettő, ám a kamarai vezetésben arányunk most is csak kilenc százalék" - érvel Szűcs Andrea.

A jelenleg is elnökhelyettesként dolgozó ügyvéd 1982 óta kamarai tisztségviselő, s mint mondja, magáénak érzi a nemes hagyományokat, a szervezet szellemiségét, ám azt is látja, hol lenne szükség változtatásra. Meggyőződése, hogy a jog helyzete átalakul az Európai Unióban, ezért is szervez ez év májusára konferenciát az európai jog jövőjéről az általa elnökölt Magyar Ügyvédnők Egyesülete társszervezetével, a European Women Lawers Associationnel. Elnökként pedig a jelöltek oktatásán túl kiemelten figyelne a belső kommunikációra és a külföldi kapcsolatok ápolására. Neki is feltettük a politikai párhuzamokra vonatkozó kérdésünket. "Szerencsére nálunk nem alakult át politikai versengéssé a kampány: tudjuk egymásról, kinek hova húz a szíve, de ez eddig nem befolyásolta és reményeim szerint a jövőben sem érinti az együttműködést és a kamarai munkát" - bizakodik az elnökjelölt.

KAMARA VAGY KAMARILLA?

Nem elégedett a szervezet szemléletével a gyökeres változást javasló Réti László. A huszonöt éve kamarai tag ügyvéd csak legyint, amikor megkérdezzük, nem érzi-e magát túl fiatalnak - többen ugyanis úgy vélik, nem elég tapasztalt a feladathoz. "Negyvenkilenc éves vagyok, már a következő nemzedékeken lenne a sor az elnöki szék betöltésénél is. Ha a tagság átlagéletkora negyven év alatti, nem szerencsés, ha a vezetésé ötvenhét" - szögezi le a három jelölt legfiatalabbika. Úgy látja, nem a jó szándékkal, becsülettel van baj, sokkal inkább a régi tapasztalatok és kommunikáció megcsontosodása okoz gondot. "Hány érdekvédelmi sikert tart számon az elmúlt évekből a szakma? Hány kamarai zugírászat, azaz nem ügyvéd által végzett ügyvédi tevékenység miatti feljelentésről tud a tagság? A polgári eljárásjog reformja során hány helyen írt elő a jogalkotó kamarai javaslatra ügyvédkényszert?" - kérdez vissza Réti, amikor a testület tevékenységének értékelésére kérjük. Az elnökjelölt úgy véli, a különféle anyagi helyzetben lévő tagok igényeit kielégítő szolgáltatási csomagok kialakítására, informatikai, oktatási és létszámreformra van szükség. Szerinte az évi majd hétszázmillió forintos költségvetésű szervezetnél nem a tagdíjak felemelése biztosíthatja a pénzügyi egyensúlyt és a tagság szűrését. Réti László is felemlíti a politikát, s mint mondja, szakmájukban hagyomány, hogy a legkülönfélébb világlátású emberek képesek együtt dolgozni a választások után. Ő sem szeretné, ha a megmérettetés pártversengéssé alakulna - ahol kulcskérdés lehet a részvétel, szerinte ugyanis tízszázalékos szavazási arány esetén nem kamara, legfeljebb kamarilla állhat föl.

Sok múlhat tehát az urnáknál megjelenő ügyvédek számán, ám egy előzetes felmérés már történt. Ajánlások gyűjtésében Réti László volt a legsikeresebb, programját 270-en támogatták. Szűcs Andrea 240 ajánlást gyűjtött, Bárándy Péter pedig 170 támogatást tudhat maga mögött.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.