Barátságtalan lépés a Duna tévé kódolása

/ 2001.06.01., péntek 07:48 /

A Duna Televízió belerokkanna, ha összevonnák a jelentős veszteségeket termelő Magyar Televízióval - nyilatkozta lapunknak Pekár István. A Duna Tv elnöke továbbra is Kárpát-medencei híradókat szeretne készíteni, míg szerinte az MTV feladata Magyarország-központú műsorok gyártása.

Mit szól ahhoz, hogy egyes médiaszemélyiségek a Duna tévé megszüntetését javasolják?

Fotó: Hortolányi Anikó

Megdöbbentett Baló Györgynek a Népszabadságban megjelent írása. A Duna tévé elsősorban a határon túl élő magyarság számára jött létre. A magyarok III. világtalálkozóján, 1992 nyarán hozták azt a határozatot, hogy a határon túli magyarok számára alapítani kell egy televíziót. A Kárpát-medencei és az Európában diaszpórában élő magyarok mellett természetesen az anyaországban élőknek is sugározzuk műsorainkat, de népes nézőtáborunk van Izraelben is. Szándékaink szerint a Duna a tizenötmillió magyar televíziója. Azon dolgozunk, hogy ez technikailag is így legyen.

Korábban már megszokhatta a Duna Televízió elleni támadásokat, hiszen az intézmény megszüntetését többször is kezdeményezték.

Nyolc éve dolgozom itt, s valóban: az első években hetente szólalt föl valaki a parlamentben, hogy a Duna tévét törvénytelen eszközökkel hozták létre, és meg kell szüntetni. Ez gyakorlatilag a médiatörvény hatálybalépéséig, tehát 1996. január elejéig tartott. Akkor a Duna bekerült a közszolgálati médiumok közé, s ettől az időponttól viszonylag stabil a helyzetünk.

Ellendrukkereik a nézettségi adatokra hivatkoznak. Azt mondják, minden száz nézőből egy kapcsolja be a Duna tévét.

A Duna Televízió műsoraiba naponta másfél millió ember pillant bele Magyarországon. Azt nehéz meghatározni, hogy Európában mennyien nézik, mindenesetre Erdélyben még ma is a legnépszerűbb magyar nyelvű televízió. Az országban lévő összes tévékészülék közül mindössze 840-ben helyeznek el olyan dekódert, amely jelzi, hogy melyik csatornát hány percig nézik. Ez nem alkalmas a Duna Televízió nézettségének mérésére. A mérőkészülékek beszerelésénél csak a területi elvet veszik figyelembe, az iskolázottságot, a vagyoni helyzetet és a kulturális igényszintet nem. A Duna tévét a magasabb műveltségűek, a kultúra iránt fogékonyabbak nézik. Egy tanszékvezető egyetemi tanár nem fogja megengedni, hogy az ő televíziós szokásait figyeljék.

Valamilyen formában azért el tudná képzelni az összeolvadást a Magyar Televízióval?

A Duna tévé számára tragikus lenne, ha a két televízió összeolvadna. Az MTV tavalyi vesztesége jóval több volt, mint a mi éves bevételünk. Tehát az összeolvadásba mi is belerokkannánk. De nagyon sok olyan terület van, ahol az együttműködés mindkét televízió számára jelentős megtakarítást hozhatna.

Többen fölvetették, hogy a két közszolgálati televíziónak legalább a hírműsorait lehetne közösen készíteni, mert nem szerencsés, hogy két stáb dolgozik egymással párhuzamosan.

Nem tartanám jónak, ha ugyanaz a híradó lenne a Duna tévében, mint az m1-en. Az MTV-nek Magyarország-központú hírműsort kell készíteni, a Dunának pedig Kárpát-medenceit. Azon viszont dolgozunk, hogy a hírhálózatunk közös legyen. Folyamatban van egy Kárpát-medencei hírszolgálat kialakítása. Ez semmilyen összeolvadási csapdát nem rejt magában, viszont az előnyeit valamennyi médium élvezni tudná.

Mindenkinek van koncepciója a közszolgálati televíziózásról. Ha ön szabad kezet kapna, mit és hogyan alakítana át?

Talán nem elegáns a részemről ilyet kijelenteni, de minden kollegialitás dacára véleményem szerint pillanatnyilag az m2-es felesleges ebben a rendszerben, ugyanis ez csupán ismétlő csatorna. Egy Magyarországnak szóló földi csatorna - amit az m1 képvisel - feltétlenül kell, és a Duna tévére is szükség van. Szerencsés lenne, ha az m1 fölkerülne műholdra, a Duna tévének pedig megoldanák a földi sugárzását is, mert így mindkettőt sokkal többen nézhetnék.

Korábban azt mondta, a Duna nem vetélytársa az MTV-nek, mégis állandóak a számháborúk, ki mennyi pénzt kap, mennyiből készít műsorokat.

Talán csak ellenfeleink szeretnék, ha rivalizálnánk. Köztudomásúan a korábbi két elnök - Sára Sándor és Szabó László Zsolt - nehezen értettek szót egymással. Elnökké választásom óta az egyik legfontosabb feladatomnak tartom a viszony javítását. Most sem tudjuk azonban úgy használni az MTV archívumát, ahogyan szeretnénk, pedig a médiatörvény szerint ez közös kincs. Az állami és nemzeti ünnepeinket viszont közösen rögzítjük, s a tervünk, hogy koncertfelvételeket, kulturális eseményeket, sporteseményeket is közösen vegyünk fel.

A középvezetők, a magasabb iskolázottságúak közül sokan nézik a Duna tévét. A reklámozók egyre inkább fölismerik, hogy nekik kell eljuttatni az üzeneteket. Számít a Duna Televíziónak, hogy mennyi reklámbevétele van?

A reklámokat igyekszünk megszűrni. Olyan rendszer alakult ki a magyarországi televíziózásban, hogy a hirdető a nézőszám alapján fizet. Előfordulhat, hogy egy millenniumi versmondó verseny, egy késő esti koncert vagy egy Antonioni-film környezetében leadott reklámért egy fillért sem fizetnek, mondván: a reklámblokk nézettsége nem érte el az általuk megadott küszöböt. A cseh közszolgálati televízióban sincs reklám, pedig ott az átlagos nézettség hat-nyolc százalékos. Nem tudjuk megtenni, amit a kereskedelmi televíziók, hogy drágán megvesznek egy sportműsort, és annak költségét a reklámbevételből kitermelik.

Miben látja a kereskedelmi és a közszolgálati televíziók feladatai közötti különbséget?

A közszolgálati televíziónak olyan hír- és háttérműsorokat, dokumentumfilmeket kell készítenie, amelyekből a nézők tárgyilagos, hiteles képet kapnak. A kereskedelmi televíziók szinte minden műsorukat a 19 és 49 év közötti korosztálynak készítik. A fogyasztók megnyerése érdekében időnként nemtelen módszereket is alkalmaznak. A múltkoriban a Duna Televízióba látogató Mádl Ferenc köztársasági elnök is megjegyezte: a kereskedelmi televíziók egyes műsorai az emberek rossz énjét erősítik fel. Ezt magam is így látom. Az agresszivitás nemcsak az akciófilmekben vagy nemritkán a gyerekeknek szánt rajzfilmek tartalmában, hanem a ritmusában, túlpörgetettségében, vibrálásában is megjelenik. Úgy gondolom, a nézők csömöre miatt a kereskedelmi televíziózás is szelídülni fog.

Piacosított média
Hazánkban a spontán privatizáció csak a nyomtatott sajtót érte el, az elektronikus médiumok esetében a rendszerváltozás után hét-nyolc évvel zajlott le a - környező országokhoz képest példátlanul magas, 150 millió dolláros bevételt hozó - magánosítás. A nagy hirdetők már korábban megtelepedtek az országban - akkor azonban még komoly felvevőpiac nélkül. Ma a televíziós reklámbevételek 90 százalékán a tv2 és az RTL Klub osztozik. Az új idők szelének megfelelően a reklámozók nem reklámidőt, hanem nézettségi arányt vásárolnak. Ma a leginkább vásárlóképesnek tartott 18-49 éves korosztály több mint nyolcvan százaléka a tv2-t vagy az RTL Klubot nézi főműsoridőben, így a hirdetők is ezeket a csatornákat ostromolják. Ráadásul a műszeres nézettségmérésben monopóliummal rendelkező AGB Hungary vezetői is elismerik, hogy módszereik leginkább a szappanoperákat futtató kereskedelmi műsorszolgáltatók igényeit elégítik ki. Összesen ugyanis 840, bevallottan sokat tévéző háztartásban helyezték el a műszereket. Kérdőíves vizsgálatok azt mutatják, hogy az üzleti döntéshozók egy-egy idősávban népességbeli arányukhoz képest jóval nagyobb százalékban nézik a közszolgálati csatornákat. Ez azonban nem érdekli az országos kampányokra szakosodott hirdetőket, s a televíziók harca továbbra is a 840 család megszerzéséért folyik. "A 18-49 éves, közepesnél magasabb jövedelmű népesség 19 százaléka tekinthető csupán reklámbefogadónak, közel negyedük viszont aktív reklámkerülő" - mondta lapunknak Bognár Tamás. Az egyik vezető hazai médiaügynökség igazgatója szerint az utóbbi csoportba tartozók - meglepő módon - a legtökéletesebb piaci fogyasztók, így a hirdetők hozzájuk is el akarnak majd jutni.

Miközben a két kereskedelmi televízió továbbra is ingyen fogható az egész országban, a Duna tévét kódolták Budapesten és környékén. Hogyan fogadták ezt a nézők?

Több száz panaszos levelet kaptunk és sokan telefonáltak. Én is felháborodtam, a kódolást barátságtalan lépésnek tartom. Az Antenna Hungária a Duna tévé sugárzásáért az állami költségvetésből jelentős díjbevételre tesz szert, majd a nézőtől újabb díjat kér. Azt is tisztességtelennek tartom, hogy a Dunát és az m2-t mint közszolgálati csatornákat kódolták, miközben az RTL Klub és tv2 a mai napig kódolatlan.

A Duna Televízió fontos szerepet tölt be a határon túli magyarok oktatásában. Feltételezem, hogy ezen a téren önök vannak előnyben a kereskedelmi televíziókkal szemben.

Valóban nagyon erős a Dunához való kötődés, különösen a Székelyföldön. Itt a mai napig a mi híradónk a legnépszerűbb. Naponta azon törjük a fejünket, hogyan tudnánk még jobban segíteni a határon túl élőket. Jelenleg is több irodalmi, történelmi és nyelvművelő műsorunk van. Új kezdeményezés, hogy ezentúl értesítjük a tanárokat, amikor például egy kötelező olvasmány filmes adaptációját tűzzük műsorra. Több mint tízezer műsoros videokazettát és legalább félmillió könyvet kaptak tőlünk a határon túli művelődési intézmények. Fontosnak tartjuk, hogy az irodalmat és a történelmet ne csak a többségi nemzet tankönyvei szerint ismerjék meg a gyerekek.

Évek óta várják az amerikai magyarok is, hogy nézhessék a Duna Televíziót. Mire számíthatnak?

Az Országgyűlés tavaly a költségvetés elfogadásával már döntött erről. Amennyiben az ÁPV Rt. ennek megfelelően a szükséges anyagi forrásokat a rendelkezésünkre bocsátja, október 23-tól Észak-Amerikában is fogható lesz a Duna. Egyébként készen állunk az indulásra.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.