Bayer Zsolt: „Orbánt legszívesebben agyonlövetnék”

/ 2014.11.20., csütörtök 13:19 /

Chilei példák alapján állítja: ellenfelei Orbán Viktort a legszívesebben likvidálnák, a Békemenetet pedig provokátorok vernék szét. Interjú a Dél-Amerikából hazatérő Bayer Zsolttal arról, hogy még mindig megszervezné-e a felvonulást, és mire költötte az amerikai repülőgyártól kapott 20 ezer dollárt. 

Mit csináltál Dél-Amerikában?

Október 1. és november 17. között Peruban, Chilében és a Chiléhez tartozó Húsvét-szigeten forgattam egy harmincrészes kulturális dokumentumfilm-sorozatot az MTV számára. A sorozat tematikája, hangvétele olyan lesz, mint az eddigi munkáim, amelyek Magyarországról, az Egyesült Államokról, Szibériáról vagy éppen legutóbb Lengyelországról készültek. Peru – azt hiszem – minden kamaszfiú álma, az inkák titokzatos birodalma miatt. Chilében és a Húsvét-szigeten pedig fantasztikus természeti csodák vannak, illetve a Húsvét-szigeten ott állnak a világ mai napig megfejthetetlen csodái, a Moaik. Ezért mentünk most ezekbe az országokba.

Három hete a Magyar Hírlapban azt írtad: a kormányzati tanácsadók véleménye ellenére meg kell tartani a Békemenetet. Hallottad Orbán Viktor reakcióját a felvetésedre? Azt mondta, béke van, most nem kell menetelni, és a Civil Összefogás Fórum szervezőinek többsége sem érzi időszerűnek a vonulást. Elfogadod az álláspontjukat?

Természetesen hallottam. Még odakint voltam a világ másik felén, amikor elkezdődött idehaza a tüntetések sorozata. A hozzánk eljutó hírek alapján úgy ítéltem meg, hogy megismétlődni látszik 2011 tele, éppen ezért gondoltam úgy, hogy ismét meg kell mutatnunk: a kormány nincs egyedül. Ebbéli véleményem most sem változott. Mivel a Békemenet demokratikusan működő szervezet, a szervezők többségének álláspontját természetesen tiszteletben tartom.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Nem éreznéd veszélyesnek, hogy a mostani feszült helyzetben több százezren az amerikai nagykövetség elé vonuljanak? Ha például valaki mondjuk fel találna gyújtani egy amerikai zászlót – hogy ne is beszéljünk súlyosabb tettlegességről –, azzal remek vágóképet adna nem egy tévétársaságnak.

De igen, és ezért is fogadom el a többségi döntést. A helyzet annyiban változott 2011 óta, hogy most már egy teljesen gátlástalan, kiszámíthatatlan, agresszív tömeg vonul az utcákon. Ennek a mostani megmozdulás-sorozatnak emblematikus alakja a CCCP feliratú pólóban artikulátlanul üvöltöző nem is tudom micsoda. És egészen biztos, hogy most súlyos provokációkra kellene felkészülnünk. Odakint ezeket nem gondoltam végig, de most már, higgadtabb fejjel természetesen belátom. Ettől függetlenül azonban továbbra is azt mondom, hogy a Békemenet bármelyik pillanatban aktuálissá válhat. Ez csak attól függ, hogy a CCCP-pólós üvöltöző kretének mikor teremtenek olyan helyzetet, hogy nem lesz más választásunk. Csak akkor nagyon komolyan fel kell majd készülnünk a provokációkra.

Egyébként mit gondolsz, mi lehet az amerikai kitiltás és példátlan erejű nyomásgyakorlás oka?

Az Egyesült Államok soha nem volt gátlásos, ha saját vélt vagy valós érdekei érdekében kellett fellépnie. Ha már most jövök Chiléből, hadd utaljak az ottani példára. Az Egyesült Államok nem volt rest titkosszolgálatával, pénzével, katonai támogatásával odaállni Pinochet mellé a demokratikusan megválasztott chilei kormánnyal szemben. Készítettem odakint egy hosszú interjút a punta arenasi tiszteletbeli konzullal, egy nagyszerű emberrel, aki Magyarországra menekült annak idején Pinochet elől, és nálunk volt orvos tíz évig. Őt még egyetemistaként kapta el Pinochet titkosszolgálata. Szemét leragasztották, hetekig élt teljes sötétségben, azt sem tudta, hol van. Naponta megkínozták, áramot vezettek a testébe, félholtra verték, dobhártyáját beszakították. Az ő megalázása és megnyomorítása mögött ott állt az Egyesült Államok teljes ereje, akarata, szándéka, titkosszolgálata és erkölcsi támogatása, csak azért, hogy a chilei rézbányák fantasztikus jövedelme feletti rendelkezést ne veszítsék el. S miközben Lucho Godoyt verték és kínozták egy chilei börtönben, miközben honfitársai ezreit tüntették el örökre máig feltáratlan tömegsírokban, az Egyesült Államok fennhangon szónokolt a demokráciáról és az emberi jogokról. Ez a mai napig így van. Elég csak Guantanamora vagy Abu Graibra gondolnunk.

Magyarország azonban nem barbár diktatúra, és mégis csak Amerika szövetségese.

Az Egyesült Államok természetesen Magyarországon nem így akar „rendet teremteni”. Most más módszerrel próbálkozik. Olyasmivel, amelyet Ukrajnában vagy – mint egy illetékestől éppen mostanában hallhattuk – Csehországban vetett be. Destabilizálás, utcai tüntetések szítása és támogatása, a kormány lejáratása például homályos korrupciós vádakkal, amelyekről semmi konkrétum nem derül ki; mindez idővel olyan mértékben hiszterizálhatja a társadalmat, hogy a kormány komoly bajba kerülhet. És látszólag mindez olyan nagyon demokratikus, igaz? Hiszen csak a „nép” gyakorolja fenséges jogait… És igen, mindezek mögött ott áll az Egyesült Államok. És az amerikai nagykövetség ügyvivője Gyurcsány-párti házibulikra jár énekelni… S hogy mindezt miért? Azért, mert a magyar kormány komoly érdeksérelmet okozott multinacionális amerikai cégek egész sorának, a dohányipartól kezdve egészen a harcirepülőgép-gyártókig.

 Szerinted Orbán Viktor megrendszabályozása vagy leszedése a cél?

Orbán Viktort egyszerűen el akarják tüntetni a magyar politikából. Legszívesebben agyonlövetnék, mint Allendét, de azt nem tehetik. Hát ezt az utat választották. Az ürügyek között pedig többek között az Oroszországhoz fűződő állítólagos túl jó viszonyunk szerepel. Akkor itt hadd tegyek egy megjegyzést: Gerhard Schröder volt német szociáldemokrata kancellár a kancellári székből egyenesen beleült a Gazprom igazgatótanácsába. Majd Németország megépítette magának a külön kis gázvezetékét, hogy Ukrajna elkerülésével jusson hozzá az orosz gázhoz. Most pedig összevont szemöldökkel leckéztetik Orbánt, hogy támogatja a Déli Áramlat megépítését? Itt tényleg mindenkinek elment az esze?

 Mit jósolsz, Orbán menesztésének szándéka mennyiben fog teljesülni?

Semennyiben. És pontosan ezért mondom, és üzenem ez úton is: a Békement tartsa szárazon a puskaport.

Írásodban utaltál egy 20 ezer dolláros összegre, melyet 1995-ben a Lockheed-Martin cégtől kaptál amerikai utadra, amiről tudósítván dicsérned kellett a repülőgépeiket. Sokan észrevételezték ezt a megjegyzést – mondanál bővebbet a megbízás körülményeiről?

Nem voltak sejtelmes vagy titokzatos körülmények. A Kamaszkorunk legszebb nyara – Amerika című sorozatunkra készülve kerestük a szponzorokat. 1995 vagy ’96 volt. Egy SZDSZ-közeli lobbista hozott össze bennünket a Lockheed-Martin képviselőjével. Teljesen szabályos szponzori szerződést kötöttünk, amelyben 20 ezer dollár fejében elmentünk forgatni a cég texasi központjába és gyártóbázisára, ahol interjút is készítettünk a vállalat valamelyik vezetőjével. Továbbá a nevadai Nellis repülőgépbázison is forgattunk. Ezeket az anyagokat nem a sorozat keretében vetítettük, mert annak tematikájába nem fért volna bele. Külön programként ment le a Magyar Televízióban, de ha jól emlékszem, a Lockheed-Martin szponzorként fel volt tüntetve a film úgynevezett vége főcímében. Úgyhogy nem tudok pikáns részletekkel szolgálni, ezt a történetet csak a példa kedvéért említettem. Ugyanis ha 1995-ben vagy ’96-ban a teljesen ismeretlen Bayer Zsolt megért 20 ezer dollárt a Lockheed Martinnak, akkor vajon mennyit érhettek a Horn-kormány döntéshozói?

Rosta

Somogyi Marcell

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Ez történik, ha egy politikus mer bátor lenni...

A gettók gettója volt, s ma az unió követésre ajánlott szociális projektjei között említik. Kell-e nagyobb csoda annál, hogy azok segítik az embermentést, akiket elsők között sikerült megmenteni? A pécsi György-telepen megnéztük, mi történik, ha egy politikus mer bátor lenni. Részletek a friss Heti Válaszban.

Valami bűzlik a finneknél – miért vergődik az egykori csodaország?

A világhírű finn oktatási rendszer a kreativitásra összpontosító módszerével elhanyagolta a gazdaságban nélkülözhetetlen alapképességek elsajátítását. A piaci igények rossz felmérése okozhatta a Nokia bukását is. A finn „csőd” háttere a friss Heti Válaszban.