Beteg házak

Doktor House nem véletlenül tör be a betegeinek otthonába

/ 2008.02.20., szerda 08:00 /

A TV2 sorozatának főhőse, Doktor House nem véletlenül tör be időnként betegeinek otthonába. Egészségi állapotunkat ugyanis igencsak meghatározza a hely, ahol élünk és dolgozunk. Magyarországon az építészek, de még az orvosok sem igen veszik ezt figyelembe.

Vályog, kezeletlen fa, csiszolatlan kő, rozsdamentes acél. Gyakorlatilag ezek azok az építőanyagok, amelyek biztosan nem tartalmaznak mérgező vegyszert, vagy belélegzéskor - a lakóknak, illetve az anyagokkal dolgozó mesterembereknek - irritációt okozó elemi részeket. Aki tehát kizárólag egészségre ártalmatlan alapanyagokból kívánja felépíteni otthonát, nincs könnyű helyzetben. Nem kell azonban ennyire szélsőséges megoldásokban gondolkodni: bár hazákban még gyerekcipőben jár az "indoor" környezetvédelem, kis odafigyeléssel ki tudjuk zárni a leggyakoribb veszélyforrásokat.

Mindennapi mérgeink

Az emberiség története folyamán azért igyekezett hajlékot készíteni, hogy megvédje magát a környezeti hatásoktól. Időről időre azonban kiderül, hogy éppen a lakások károsak az egészségre. "Mára megoldottuk a dohosság és a fénytelenség problémáját, ám az építőipar olyan anyagokat kezdett használni, amelyekről szintén bebizonyosodott, hogy hatásuk káros az egészségre" - mondja lapunknak Csanády Pál, az Alaprajz című építészeti szakfolyóirat főszerkesztője. Elég, ha a sokáig szigeteléshez használt, például a hullámpalában is megtalálható rákkeltő azbesztre vagy a vízvezetékeknél alkalmazott, mérgező ólomra gondolunk. De itt van a hőt a téglához képest másképp vezető, ezért úgynevezett hőhidat okozó betongerenda is, ami - ráadásul ha központi fűtéssel és rossz szigeteléssel párosul - megfelelő viszonyokat teremthet a penészesedéshez. Ha pedig nincs jól beállítva és karbantartva "mesterségesen lélegeztetett" munkahelyünk klímaberendezése, akkor az állandó zúgás mellett még a pollenek, gombák, baktériumok és vírusok megjelenésétől is tartanunk kell.



Az 1986-ban az egészségügyi világszervezet (WHO) által is elismert beteg ház szindróma (sick building syndrome) a rosszul megtervezett vagy nem megfelelően kivitelezett, illetve üzemeltetett munkahelyeken szemirritáció, orr- és torokszárazság, bőrpír, hányinger vagy asztmás tünetek kíséretében jelentkezik. Gyakori panasz a fáradtság, álmosság, letargia, szellemi kimerültség, fejfájás és szédülés. Épületeinket ugyanis a már említetteken túl olyan anyagokkal rakjuk teli, amelyek káros vegyületeket bocsátanak ki: szerves oldószerek és lágyítók kerülnek a légtérbe a festékekből, lakkokból és ragasztókból a falakról, a bútorokról vagy a padlószőnyegekből. A beltéri levegőt fénymásolók, egyes műanyag- és kárpitfajták, PVC-padlók, szigetelőanyagok és tisztítószerek szennyezhetik. A faforgács lemezek műgyantájából például formaldehid, a parafa felületéről poliuretán párolog. ---- ----Mitől fekete a fal?

Ehhez jön a legújabb "divat": az energiatakarékosság jegyében igyekszünk a legjobban szigetelni a házainkat, így viszont megszüntetjük a természetes szellőzést is. A tökéletesen záródó műanyag ablakok láttán nemcsak a szén-monoxidmérgezéstől tartó kéményseprők csóválják a fejüket, de már az orvos is megkérdezheti egy látszólag minden ok nélkül köhögő gyerek szüleitől, hogy nem új házban laknak-e, ami még nem száradt ki teljesen, és nem műanyagból vannak-e az ablakok. Mert ha igen, akkor jó eséllyel indulhatott el olyan penészesedés, ami még nem látványos, ám jelenlétét az érzékeny gyermeki szervezet már jelzi.

"Ma az építészet gyakran csupán arra törekszik, hogy éppen megfeleljen az előírt paramétereknek. Ha egy háznál a megadott határértékek mindegyikénél a legolcsóbb megoldást választjuk, akkor az épületnek nem lesznek tartalékai" - mondja a Heti Válasznak dr. Zala Judit. Az Országos Epidemiológiai Központ mikológiai (gombatudományi) osztályának vezetője szerint a ház is úgy működik, mint az emberi szervezet: ha egy ponton beavatkozunk, az további változtatásokat igényel. Az osztályt gyakran keresik meg azzal, hogy mitől fekete a fal a lakásban - a gombatenyészeteknek kedvező pára az esetek nagy részében a nem megfelelő építészeti megoldások miatt csapódik le a helyiség leghidegebbé váló pontján, a falon.

A penészesedéshez három dolog kell: gomba, víz és táptalaj. Penészgomba mindig van a levegőben, s szinte mindenhol talál táplálékot. A víz hollétét viszont befolyásolni tudjuk, ehhez pedig fontos, hogy ne a fal belső felületén alakuljon ki az a harmatpontnak nevezett hőmérséklet, ahol a pára vízcseppek formájában kicsapódik. (Az viszonylag ritka, hogy valakinek kalapos gomba nőjön a vécécsészéje mellett, bár Zala Judit már ilyet is látott.) Az épületben pedig minden mindennel összefügg: a káros anyagot kipárolgó padlószőnyeg, de a penésztelep is jó búvóhelye és tápláléka lehet a poratkáknak - e lények ráadásul még szét is hordják a gombát a helyiségben a sok műanyag pedig nem csökkenti a szoba páratartalmát. A szellőztetés a penészesedés megelőzésében is fontos: a huzatot még a gomba sem szereti.

Régi jó faablakok

Az idővel vetemedő, rosszul záródó faablakoknál a folyamatos légcsere nem okozott gondot, műanyag ablakok mellett azonban naponta legalább kétszer alaposan ki kell szellőztetni, még a legforgalmasabb környékeken is - Csanády Pál szerint egyébként a szobában szennyezettebb lesz a levegő, mint az utcán. Hiszen a benti levegő is kívülről származik, és bár a por a szobában valamennyire leülepszik, inkább az a jellemző, hogy a szennyezett levegő a beltérben további káros anyagokkal dúsul. És bár sokan idegenkednek azoktól az épületektől, ahol tilos ablakot nyitni, a szakíró szerint úgy is meg lehet építeni egy szellőzőberendezést, hogy egészséges légkört biztosítson, s - hangelnyelők közbeiktatásával - ne is zúgjon. Csanády úgy véli, hosszú távon a legjobb megoldás a nálunk még drága, ám a német állam által már támogatott hővisszanyerő szellőzőberendezés lenne, mert bár az ablaknyitással és kereszthuzattal kicserélődő levegő hamar felmelegszik, az energiatakarékos passzív házaknál már ez is jelentős hőveszteségnek számít.

A lakás és a munkahely kialakításakor persze számos más dologra is figyelni kell, és pszichológiai tényezőket is érdemes figyelembe venni: ilyen lehet az, hogy az irodaépületben vannak-e intim, illetve közösségi terek, ahol nyugodt körülmények között lehet dolgozni, vagy ahol spontán módon találkozni és beszélgetni tudnak az emberek. És bár ez túlmutat az "indoor" környezetvédelem területén, nagymértékben hozzájárul a betegségek kialakulását is befolyásoló lelki egészséghez. ---- ----Halálos azbeszt

B. E.
eletstilus@hetivalasz.hu

Az amerikai kongresszus olyan törvényjavaslaton dolgozik, amely egy központi - 100 milliárd dolláros - alapítványt kíván létrehozni az azbeszt áldozatainak kárpótlására. A szigetelésnél, tetőfedésnél, burkolásnál használt azbesztet az építőipar legveszélyesebb rákkeltő anyagaként tartják számon. A betegségek tünetei 15-40 év múlva is jelentkezhetnek. Az Egyesült Államokban 1978 óta tilos azbesztet használni, de a korábban épült házakban a veszélyes anyag kártékony hatása változatlanul nagy, sőt még a bontásnál is gondot okoz. Csak az elmúlt évben 200 ezer polgári pert indítottak az azbeszt áldozatai vállalatok, háztulajdonosok ellen.

Az új törvény a sokszor igazságtalan és több szempontból is kétséges kártérítési pereknek kíván véget vetni. A magánperek kimenetele eddig a vállalatok helyzetétől függött. Egy csődbe ment cégnél semmit sem tudtak behajtani, egy jó ügyvéddel és együttérző bírósággal azonban a felperesek több millió dollárt is kaphattak, bár a pénz nagy része vélhetően az ügyvédek zsebébe vándorolt. A törvény megszületése után az áldozatok az alapítványból kapnák a pénzt, a tervek szerint ezer dollártól akár egymillióig. A jogszabály előkészítői több százezer károsult jelentkezésére számítanak a következő harminc évben.

Magyarországon mintegy 200 ezer négyzetméter felületen építettek be azbesztet lakóházakba, ebből 11 ezer négyzetmétert a budatétényi Rózsakert lakótelepen; itt az épületek 600 millió forintot felemésztő azbesztmentesítése 2006-ban fejeződött be. Magyarországon először 1986-ban kezdték vizsgálni a levegő minősége és az azbesztszennyezés közötti összefüggéseket. Ekkor derült ki, hogy a tüdőrákos megbetegedések 4,6 százaléka (évi két-háromszáz eset) elsősorban az építőiparban szigetelésre használt szórt azbesztre vezethető vissza.



Veszélyes penész

Az allergiás megbetegedések mára népbetegséggé váltak, s ebben a gomba jelentősége sokszor meghaladja a pollenét. (A pollenjelentésekhez hasonlóan időnként bizonyos gombák koncentrációját is jelzik.) Van, hogy a falon megjelenő penészgomba évekig nem okoz gondot, ám ma már annyi környezeti terhelés ér minket, hogy ez lehet az utolsó csepp a pohárban. S ha már létrejön (gyerekeknél hamarabb) az érzékenység, kevés is elég lehet a fulladáshoz, szénanáthához, rosszabb esetben az asztmához vagy - a gomba méretétől függően - akár a tüdőfertőzéshez is. Minél kisebb a penészgomba, annál mélyebbre jut a szervezetben, és csökkent ellenálló képesség esetén betegséget okozhat. A tökéletes szigetelésre való törekevés óta külön iparággá vált a penésztelenítés. Fontos, hogy - az azbeszthez hasonlóan - ne úgy próbáljuk eltávolítani, hogy azzal még nagyobb kárt okozunk (szétszórjuk, illetve belélegezzük a spórákat), s hogy lehetőség szerint ne újabb méreggel próbáljuk kiirtani.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Tóra, magyar!

A hamarosan rajtoló Kékszalagra hajók keresik legénységüket, a Balatonon pedig ötödannyi hajó sincs, mint a Boden-tavon. Összeállításunkban azt próbáltuk körüljárni, kinek és hogyan lehetséges belevágnia ebbe a sportba.

Így alakulhat át az Európai Unió

A múlt heti uniós csúcson kiderült, hogy nagy változások előtt áll az EU: a francia–német tandem szándékai szerint a megerősített eurózóna lesz a közösség új gravitációs központja. Aki kimarad, lemarad? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ezért akar a kormány lőtereket telepíteni az iskolákba

A lövészet iskolai oktatásának ötlete összefügg a hadsereg létszámhiányával, de valószínűleg ugyanúgy kevés valósul meg belőle, mint a lovaglásból vagy a mindennapos éneklésből. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Miért szavaz sok LMBT-személy a radikális jobboldalra?

Három európai kormányfő homoszexuális; Angliában rekordot döntött a meleg képviselők száma; szélsőjobbos alakulatok, illetve Skóciában az összes mérvadó párt élén szintén zenész áll – derül ki a csütörtöki Heti Válaszból.