Bírák perlekedése

/ 2018.04.04., szerda 17:50 /

Milyen az, amikor az Országos Bírósági Hivatal elnöke egy bíróval szemben pert veszít? Durva, és nem ez az egyetlen jele annak, hogy a bírói kar aggódni kezdett az igazságszolgáltatás függetlensége miatt.

Érzékeny csatát veszített Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, mert a – nem jogerős – ítélet szerint jogsértő módon akadályozta Vasvári Csaba bíró előrejutását azzal, hogy érvénytelennek minősítette pályázatát, és hiába volt ő a legalkalmasabb jelölt, nem léphetett elő táblabíróvá. A feszültség tapintható a bírói karon belül, de az igazságszolgáltatás függetlensége egyébként is az egyik legfontosabb ellenzéki témává vált. A legfőbb közös nevező a pártprogramokban Polt Péter legfőbb ügyész eltávolítása. A bírák viszont nem politikai, hanem szakmai utat választottak: az igazságszolgáltatás belső demokratikus testületébe, az Országos Bírói Tanácsba beválasztották Handó szakmai ellenzékét. Ezzel furcsa helyzet alakult ki: a 15 tagú szervezet egyik tagjaként az a Vasvári Csaba „ellenőrzi” Handó működését, akivel szemben a nagy hatalmú elnök első fokon pert veszített.

Alkotmánybíróság előtt

Idén januárban izgalmas jelenet tanúja volt a Kúria épülete. A bírák sötét öltönyös, magassarkús, kiskosztümös, gyöngysoros világában persze ne képzeljünk hangos izgalmakat. Itt a jeleket kell figyelni. A legapróbbakat. Például azt, hogy a bírói kar által megválasztott új összetételű Országos Bírói Tanács idén februári alakuló ülését ezúttal nem az OBH székhelyén tartotta, hanem a politikától való függetlenségét végig hangsúlyozó Kúria épületében. A testület első elnöke pedig az a Hilbert Edit, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke lett, aki nyílt konfliktusba keveredett Handó Tündével. Az OBH elnöke ugyanis sorban dobta vissza eljárási szabálysértésre hivatkozva a Hilbert által első körben elbírált bírói pályázatokat – ami a bírák finom részletekre adó közegében olyan, mintha valakivel a főnöke nyilvánosan ordítana, és az alkalmatlanságát harsogná. A viszony odáig fajult, hogy Handó írásbeli figyelmeztetést adott Hilbertnek. A törvényszéki elnök pedig az Alkotmánybírósághoz fordult, mert úgy vélte, ezzel az OBH elnöke közvetlenül beavatkozhat a tanács tagjainak megválasztásába, ami ellentétes az Alaptörvénnyel.

Ez már nyílt harc, Hilbert ugyanis kilépett a „rendes” bírák világából azzal, hogy a vitát az Alkotmánybíróság elé vitte. Igazságtalannak érezte az írásbeli figyelmeztetést, ami ellen van ugyan jogorvoslat, de akkor az ügy már fegyelmi eljárásnak minősülne, ami pedig kizárta volna, hogy Hilbertet a bírói tanács tagjává válasszák. Vagyis értelmezése szerint akár mondvacsinált ügyekkel is el lehetne távolítani az elnök szakmai ellenfeleit. (Az Alkotmánybíróság elutasította a beadványt, mondván, letelt az a hat hónap, amíg a törvény hatályba lépésétől számítva érintettség címén alkotmányjogi panasszal lehetett élni. Hilbert Edit hiába kért kivételes eljárást, arra hivatkozva: nem hat hónap, hanem csak hat év után derült ki, hogy – szerinte – nem alkotmányos célra használják a törvény valamely passzusát.)

A bírói tanács alakuló ülésén így korelnökként végül Hilbert olvashatta fel a tanács hitvallását, amely nem sokban különbözött az előzőétől, a bírói függetlenségről szóló rész most mégis más hangsúlyokat kapott. Az új összetételű testület megalakulása után nem sokkal az is nyilvánvalóvá vált, hogy tételesen ellenőrizni fogják Handó Tünde kinevezési gyakorlatát.

Eredménytelen pályázatok

A kinevezések módja ugyanis a bíró (politikai) függetlenségének alapja. A törvény előtti egyenlőség pedig a demokratikus Magyarországé. Nem véletlen, hogy egy-egy bíróság elnöke sokfordulós és sokszereplős koreográfia alapján nyeri el pozícióját, és a diploma megszerzése után akár 15-20 év alatt jut el idáig. Előbb fogalmazó, majd titkár, azután sima bíró, később tanácsvezető, kollégiumvezető – ezer lépcső vezet az elnöki székig. A bírósági vezetők szerepe azért kulcsfontosságú, mert nem szólhatnak bele ugyan a beosztott bírák ítéleteibe, de ők szignálják az ügyeket egy-egy bíróhoz. A rend olyan szigorú, hogy még a kollégáknak is támogatniuk kell a jelöltet.

Ám hiába kapott 75 százalékot Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék vezetői feladatát január 5-ig ellátó bíró, Handó Tünde eredménytelennek minősítette az újabb ciklusra beadott pályázatát. Fazekas a bírói kar egyik legbefolyásosabb tagja, a címért egyedül indult, és merőben szokatlan, hogy ezt egyszerűen csak eredménytelennek minősítve vágják el egy bírósági vezető pályáját. Handó nyilatkozataiban utalt rá, hogy a háttérben Budaházy György ügye állhat. Az ítéletet, amelyben 15 vádlottat összesen 125 év szabadságvesztésre ítéltek zömmel terrorcselekményért, nem foglalta határidőre írásba a bíró. A jogsértés miatt azonban nemcsak ő, hanem a büntetőkollégium elnöke is lemondott. De ha ezért kellett Fazekasnak is mennie, miért nem esett egyetlen szó sem az ügyről akkor, amikor Handó Tünde meghallgatta Fazekast, kérdéseket téve fel a pályázatával kapcsolatban?

Handó nem mutathat rá a jelöltek közül egyre, hogy őt akarom. Csak arra van lehetősége, hogy az első három helyen végzett jelölt közül válasszon, de a sorrenden is csak akkor módosíthat, ha ezt az Országos Bírói Tanács nem vétózza meg. Csakhogy a törvény hagy egy kiskaput: Handó eredménytelennek minősítheti az egész hercehurcát. Mégpedig indoklás nélkül, és meg is teszi. Lapunknak küldött válaszában viszont sajtóosztályán keresztül azt hangsúlyozta, hogy a 2017-es bírói kinevezések 95 százaléka eredményes volt. Ez azonban nem mond ellent annak, hogy az elmúlt években jó néhány vezetői kinevezésnél a törvényes kiskapun keresztül intézte az ügyeket.

Bírói körökben először 2015 nyarán észlelték, hogy furcsa dolog történt. Gyulán ugyanis a törvényszéki elnöki székért előző körben senki sem jelentkezett, utóbb pedig egy olyan fiatalember nyújtotta be pályázatát – és nyert –, akinek még nem volt meg az ötéves bírói gyakorlata. Ám kiderült, hogy ez nem akkora baj, mert időközben módosították a törvényt – immár három év bíráskodás elég ahhoz, hogy valaki, ez esetben Bagdi Árpád, törvényszéki elnök lehessen.

Egy évvel később Handó Tünde olyan bírónőt nevezett ki a Székesfehérvári Törvényszék büntetőkollégiumának elnökévé, akinek csak háromévi törvényszéki gyakorlata volt. Pedig a járásbíróságokon például gyilkosságokról sosem döntenek, ahhoz törvényszéki bíróvá kell válni. Karácsony Mónika három év törvényszéki gyakorlat után mindjárt a többi büntetőbíró főnöke lett. Kollégái nem támogatták a kinevezését, de akkor az Országos Bírói Tanács jóváhagyta az elnök döntését.

Amikor Handó Tünde Ribai Csillát kinevezte a Fővárosi Ítélőtábla élére, ilyen kifogásokkal nem élhetett a bírói kar. Mégis fennakadtak az eljáráson: hirdess pályázatot, majd nyilvánítsd eredménytelennek, ültesd a saját jelöltedet megbízottként a hivatal élére, így a következő fordulóban már ő lesz az egyetlen jelölt. Ribai Csilla meghallgatásán már arról beszélhetett, milyen jelentős eredményeket ért el „Handó elnök asszonynak köszönhetően” az ítélkezés felgyorsítása terén; ki is nevezték táblabírói elnökké. Persze Ribai Csilla nem kezdő, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke, majd Handó Tünde helyettese volt. De miért nem nyert akkor az első körben?

Attól kezdve a bírák árgus szemekkel vizsgálták az OBH elnökének határozatait. És olyanokat találtak, hogy egyik nap eredménytelennek minősít egy pályázatot, másnap kinevez oda valakit – törvényszéki elnökhelyettes, büntetőkollégiumi elnök nyeri el így pozícióját.

Perben és haragban

De miként lehet, hogy a legnagyobb presztízsű állásokra – például a Fővárosi Törvényszék vagy a Győri Ítélőtábla büntetőkollégiumának elnöki posztjára – senki sem jelentkezik? Még Handó helyettesének sem akar senki beállni, hiába hirdette meg már legalább kétszer a pályázatot. A bírósági pályázatok körüli furcsaság annak ellenére bizonytalanítják el a bírói kart, hogy Handó kinevezettjei nem mindig kerülnek a címlapokra, több esetben nagy tapasztalatú bírót bíz meg a feladatokkal.

Az ellenzék kedvenc példája viszont Vasvári Csaba, aki a Pesti Központi Kerületi Bíróságról szeretett volna a Fővárosi Ítélőtáblára előrelépni, nem főnökként, csak bíróként, s bár két pályázati fordulóban is az élen végzett, Handó mégsem nevezte ki, hanem érvénytelenítette a pályázatát. Vasvári ezért fordult a bírósághoz. Jellemző persze, hogy közben egy szó sem esett Vasvári politikailag érzékeny ítéletéről, 2012-ben ugyanis első fokon felmentette az UD Zrt. ügyében megvádolt baloldali politikusokat.

A mostani ítélet hiába kedvezőtlen Handó Tünde számára, hiába mondja ki az elnök jogsértését, ebből még nem következik, hogy a gyakorlat törvénytelen volna. Vasvári ügyében ugyanis Handó Tünde a bíróság szerint a formai szabályokat sem tartotta be: előbb írt ki új pályázatot, mint hogy az előzőt érvénytelenítette volna. Az ügy maga viszont beszédes, mert Vasvárit a peréről tudva választották meg kollégái a bírói tanács tagjává, Hilbert Editet pedig az elnökkel vállalt nyílt konfliktusának ismeretében. Mindez azt jelzi, hogy a sok szempontból modern felfogást képviselő Handó Tünde elszámította magát.

Persze a közvélemény aligha érzékeli, hogy egy belső bírói vita valójában az ő bőrére megy. Pedig a karrierutak átvágásának komoly ára lehet. Ma azért találni fogalmazókat és bírákat a tyúkpereket és más egyszerűbb ügyeket tárgyaló járásbíróságokon is, mert ez az első lépcsőfok a törvényszéki, táblabírói pulpitus felé. Vagyis szükséges „befektetés” a karrierért. Ám ha a hagyományos út helyett újakat kínálnak, az kiüríti az alsóbb bíróságokat, és felemelik a szavukat azok, akik eddig fegyelmezetten haladtak előre ezeken a lépcsőfokokon – s most szembesülnek vele, hogy esetleg a semmiért.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.