Bizarr elmélet nyelvünk eredetéről – így érvel egy „alternatív nyelvész”

/ 2014.09.26., péntek 08:20 /

Latin fordítójától lenyúlták, majd eredeti jelentéstartalmából kiforgatva népünk turáni eredetének bizonyítékaként terjesztik az egyik legjelentősebb XVIII. századi magyar nyelvészeti munkát – írtuk Sajnovics János Demonstratio című művének fordulatairól szóló szeptember eleji cikkünkben. Most a turáni vonalat képviselő Halasy-Nagy Endre hozzászólásait közöljük, némi kommentárral.

A sztori bonyolult, az előzményekért mindenképp olvassák el első cikkünket, vagy legalább ezt az összefoglalót:

  • Sajnovics János Demonstratio c. munkája 1770-ben jelent meg latinul Koppenhágában.
  • Ez az észak-norvégiai (Vadrö) utazás nyomán keletkezett munka az első, amiben tudományosan levezették (a lappok között szerzett tapasztalatok nyomán) a magyar nyelv finnugor rokonságát.
  • Igen ám, de „akadémián kívüli nyelvészek” egy csoportja szerint Sajnovics a finnugor tézis atyamestere és cáfolója egyetlen személyben, mert művében van egy utalás arra, hogy a lappok valamikor a kínaiakkal egy népet alkottak. A kínai–lapp–magyar logikai soron pedig eljutnak a turáni nézetek igazolásáig.
  • Az utóbbi nézet hívői közül sokan úgy vélik, hogy Sajnovics ezen értelmezését „agyonhallgatják”, kezdetben Habsburg, manapság zsidó érdekből.
  • A Demonstratioról magyar fordítást először Vladár Zsuzsa nyelvész közölt kisdoktorijának mellékleteként 1989-ben, mely 1994-ben meg is jelent. Az ELTE egyetemi oktatója idén döbbenten tapasztalta, hogy a fordításából jelöletlenül átvettek és felhasználtak teljes részeket a Két hollós könyvkiadónál 2014-ben megjelent Demonstrationál, melyet most úgy hirdetnek, mint ami „AZ UTOLSÓ SZÖG A FINNUGRIZMUS KOPORSÓJÁBAN”. A könyv rengeteg helyen kapható, a Mammut bevásárlóközpont egyik boltjában is láttuk.

 

A Két hollósnál megjelent Demonstratio

A Két hollósnál megjelent Demonstratio

A szeptember eleji cikkünkben megemlítettük Halasy-Nagy Endrét is, aki a Két hollós nevű könyvkiadónál megjelent Demonstratiohoz tudományos szempontból igencsak meredek előszót írt, majd ennek alapján a Demokrata hetilapban is hirdette a finnugor nyelvrokonság megdőlését. Halasy-Nagy levelet írt nekünk (pontosabban Vladár Zsuzsa nyelvésznek), azt kérve, hogy „hallgattassék meg a másik fél is”. Rendben.

Halasy-Nagy Endre levele teljes terjedelmében nem tartozik a nyilvánosságra – mivel az nagy részben Vladár Zsuzsának címzett, személyeskedésekben bővelkedő kardozás – ám részeiben elég pontos képet ad az úgynevezett alternatív nyelvészek felkészültségéről, gondolkodásáról. Ezért alább az „érdemi” állításokat közöljük, nyelvi és stiláris változtatások nélkül.

1. Ki beszél turanizmusról?

Olyasmit tulajdonítanak nekem, amit nem én követtem el. Sajnovics turanista előfutárságát Bárczy Gusztávtól idéztem. Ő mondta. Bárczy Gusztáv valamivel ismertebb és persze jelentősebb nyelvész. Talán hihetnének neki. Vagy olvassák el Sajnovicsot. Önöknek is fel fog tűnni!

2. Bizonyító erejű idézet Reguly Antaltól és Holovics Flóriántól

„..Hell nézetei az általa legnagyobb hévvel vitatott finn-magyar hypotésissel függenek szorosan össze; természetes tehát hogy, miután ezt, legalább azon alakban, mint Hell-Sajnovicsi állításokban foglaltatik, ma alig fogja valaki többé magáévá tenni, mellyek egyébiránt is többnyire csak, mint puszta, minden indoklást nélkülöző állítások olvastatnak kézirataiban, figyelmet nemigen igényelhetnek. Mindkét nézete magában olly gyönge alapon nyugszik, hogy róluk vagy csak szólani is felesleges, s hogy, mint jelenleg állnak tárgyuk iránti tudományos ismereteink, czáfolásra sincs többé szükség.”

Ezt az idézetet pedig Reguly Antaltól vettem. Ajánlanám szíves figyelmükbe Regulyt olvasni. Nagyon figyelemreméltó!

[…]

Olvasta ő [mármint Vladár Zsuzsa nyelvész – a szerk.] Holovics Flóriánnak a Magyar Nyelvben, 1972-ben Sajnovics János a Demonstratióról közzétett – többek között Hell Miksa és Sajnovics János döntő részben füstbe ment terveit, amelyeket sok tekintetben délibáboknak nevez. Az Expeditio Litteraria ad polum arcticum első kötetének harmadik rész harmadik fejezetének címe: „A lapp, a magyar és általában az ázsiai nyelv egysége a kínai nyelvvel. A lapp vagy ázsiai nyelvet beszélő népek” Kétségünk sem lehet, hogy a hamvába holt nagy kínai magyar nyelv-összehasonlításnak egyedül elkészült része, a lapp és magyar nyelv összehasonlítása csak félbe maradt torzó... Egyvalamire jó. Idézni belőle szakembereknek, bízva abban, hogy sem az eredeti szöveget, sem az eredeti szándékot, mely életre hívta, nem ismeri senki.”

3. Kínai szavak a lapp szavak között

Aztán itt van ez a kínai-ügy. […] Nem emlékszik rá [mármint Vladár Zsuzsa – a szerk.], hogy Sajnovicsnak a magyar-kínai szóhasonlításait lefordította?! Megmagyarázná, hogy mit keresnek a lapp szavak között a kínaiak?

 

Idáig Halasy-Nagy levelének részletei. Sajnos elég sok pontatlanságot, tévedést találtam bennük, ezért témánként muszáj némi kommentárt fűzni az elhangzottakhoz.

1. Ki beszél turanizmusról?

Halasy-Nagy fenti első soraival nem kis probléma akad: 

összekeveri Bárczi Géza nyelvészt Bárczi Gusztáv gyógypedagógussal.

Vezetéknevüket mindketten pontos i-vel írták, Gézáról itt, Gusztávról itt lehet olvasni. (Amúgy beszédes, hogy az összehasonlító nyelvészeti kérdésekben magabiztosan megnyilvánuló szerző levelében összesen 19 helyesírási hibát és/vagy súlyos magyartalanságot számoltam össze.) Kisebb, de a mondanivaló szempontjából nem lényegtelen probléma, hogy Halasy-Nagy nem jelöli meg, hogy pontosan melyik Bárczi Géza-írásra hivatkozik. Így nehéz vitatkozni.

2. Bizonyító erejű idézet Reguly Antaltól és Holovics Flóriántól

A fenti, Regulynak és Holovicsnak tulajdonított idézetek a Demonstratio eredeti, 1994-es fordításához – a szerkesztő Szíj Enikő által – írt tanulmányából származnak. Hivatkozás nélkül, szövegösszefüggéseiből kiemelve. Itt is fellelhető csúnya tévedés:

a Regulynak tulajdonított rész szerzője tulajdonképp Wenzel Gusztáv, és az idézet a Hell Miksa-féle őshaza-elképzelésre (!) vonatkozik. Az idézet csonkított és összevágott. 

3. Kínai szavak a lapp szavak között

Halasy-Nagy szerint tehát a XVIII. századi nyelvhasonlító munkában a kínai–lapp–magyar szóhasonlóságok rendben vannak, a magyar–lapp hasonlóságok viszont nem. Ez ellentmondás. Itt érdemes közbevetni a legfontosabb módszertani megjegyzést: 

a nyelvhasonlítás nem egyenő a szóhasonlítással.

Ez az „alternatívok” legnagyobb csapdája. Ha ez a kérdés kizárólag szóhasonlításokról szólna, akkor magyarul értelmet nyerne Nabukodonozor babiloni király neve („Ne bolondozzon az Úr!”), magyarból származna a remember (emlékezni) angol kifejezés (remember → rémlik → emlékezik) és magyar származású lenne Arisztotelész (Harisnyás Tót Illés) is. Mindez viccesnek hangzik, de a XIX. században Horváth István történész létrehozta ennek előképét. Sajnovics viszont éppen a szerkezeti egyezésekre tette hangsúlyt, fő érdeme pedig a nyelvhasonlítás elveinek egységes keretbe rendezése. A nyelvhasonlításban a szóhasonlításnak is szigorú szabályai vannak: jelentéstanilag megfeleltethetőség, alakilag szabályos hangmegfelelés.

Végezetül hadd idézzek még egy elemet Halasy-Nagy leveléből. A szerző az általa megszólított Constantinovitsné Vladár Zsuzsát, az ELTE egyetemi oktatóját visszatérően, következetesen „Cohnstantinovitsnénak” nevezi.

Ha a kontár nyelvészkedés, hegynyi pontatlanság felett legyintünk is, erről a végtelenül primitív zsidózásról nem túlzás kijelenteni, hogy mindennek a legalja.

 

Aggódjunk-e a finnugor nyelvrokonság miatt?
Ezt mondja a tudomány
A magyar közbeszédben rengeteg tévedés van a „halzsíros atyafiságról”. A magyar nyelv és a honfoglalók (a nép) eredete két külön dolog. Nem létezik „finnugor”, amiképpen „indogermán” népi eredet sem: ezek nyelvtörténeti kategóriák. A kulturális gyökerek nem moshatók össze sem a vérségi, sem a nyelvi származással. Hogy mást ne mondjuk, a történelemből rengeteg példát ismerünk nyelvcserére. A tudomány állása szerint a magyar nép a honfoglalás korában az íjfeszítő (vagy: kerek sátor alatt lakó) népek kultúrkörébe tartozott és finnugor alapszókészletű nyelvet beszélt.

 

A címlapkép Szécsi Noémi Finnugor vámpír című regényének borítójáról származik

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.