Bizonyíték: így lehet sikert elérni az egészségügyben

/ 2017.05.18., csütörtök 11:10 /

Hogyan lehet sikert elérni az egészségügyben? A várólista-lefaragással megmutatták. 

A magyar egészségügy menthetetlen, a szereplők egymás torkát rágják, ha valaki választást akar veszíteni, akkor az önsorsrontás legjobb módszere, ha megreformálja az egészségügyet – ezt halljuk évek óta, és itt a cáfolat. Igenis van olyan, hogy az egészségpolitika kitalál valamit, a szereplők nem esnek egymás torkának, a politikus pedig kiállhat és besöpörheti a sikert. Ráadásul igazit, ami sokakat érint.

Ilyen a kórházi várólisták ügye.  

Mert az egészségpolitika – látva, hogy a nagypolitika úgy retteg a nagy rendszerátalakító tervektől, mint ördög a tömjénfüsttől – néhány éve taktikát váltott. Nem hatalmas világmegváltó tervekkel állt elő, amelyek vagy annyira eltérnek a hatalmi logikától, hogy rögtön lerúgják őket az asztalról, vagy gyorsan átírják őket, mert mégiscsak jobb egy ellenzékre szavazó körzet kórházát bezárni, mint egy kormánypártiét, nem? Majd bosszankodnak, hogy az átalakítás céljai nem váltak valóra.  

Az egészségpolitikusok úgy törtek ki ebből a csapdahelyzetből, hogy átálltak a projektszemléletű vezetésre. Ha egy-egy tünet már annyira fáj, hogy az a nagypolitikának is kínos, kidolgoznak rá egy megoldási javaslatot. Nem nyúlnak az egész problémahalmazhoz, csak a részproblémát akarják megoldani. Például úgy nyúltak a várólistákhoz, hogy megígérték: aki leoperálja őket, az kapja meg az erre a célra szánt összeget.

A nagypolitika ámult, hogy néhány milliárdból is lehet sikert elérni az egészségügyben. A kórházigazgató örült, mert pénzhez jut az intézménye. A sebész több műtétből több hálapénzt kasszírozhatott, ezért  a terv ellen nem indul be az orvoslobbi sem. A beteg pedig csak azt érzékeli, hogy ugyan még mindig várnia kell (és ezeknél a beavatkozásoknál a várakozás a fájdalommal egyenlő), de mégsem hosszú éveket, ahogy eddig. Normalizálódik a rendszer egy eleme.

Nem annyira bonyolult.  A projektszemléletű egészségpolitikában a miniszter (pontosabban az államtitkár) nem nagy rendszerátalakító mágus, akinek az ellentétes lobbicsoportok már a varázsige kimondása előtt kicsavarják a pálcát a kezéből, hanem menedzser, aki a szereplők érdekeinek figyelembe vételével irányít.

Az eredmény: öt év alatt 70 ezerről 28 ezerre csökkent a várólistán levő betegek száma, a térdprotézisnél például harmadára sikerült mérsékelni a várakozási időt. Persze az átlagos 368 nap még mindig túl hosszú  (mivel előtte már hónapokat várt a beteg, hogy egyáltalán várólistára kerülhessen), de így is óriási eredmény. Mindez öt év alatt 17 milliárd forintba került, vagyis kevesebb, mint évi 6 milliárd forintba egy ezermilliárdokkal gazdálkodó ágazatnál.

Egy gond azért van a projektalapú egészségpolitikával: túl kevés a projekt. Mert nem hiszi el a nagypolitika, hogy az egészségügy szakmai irányítói képesek hatékonyan dolgozni, konkrét eredményeket hozni. Mert nem hiszi el a szakma, hogy a politikus képes felfogni egy-egy projekt elemeit és támogatni annak célját.

Pedig a projektalapú egészségügyi irányítás nem félelmetes, bűzös mocsár a nagypolitika számára, hanem a lehetőségek tára. A nagy rendszerátalakító tervek idején akkorára nőtt a lemaradásunk, és olyan szintű szervezetlenség uralkodott el az egészségügyben, annyira nem eredményközpontú a gyógyításunk, hogy ezen a téren tényleg csodákat lehet tenni. Vagy inkább: lehetne.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az Orbán-modell alappillérei – Magyarország, projektország?

Hogyan sikerül a Fidesznek 2017 végén is vezetni a népszerűségi listát? Miért támogatja őket sok baloldali is? Hogyan érték el, hogy tömegek egzisztenciája függjön a sikerüktől? Ezekre a kérdésekre is válaszol egy új tanulmánykötet – illetve a friss Heti Válasz.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.