valasz.hu/itthon/mikor-erkezik-a-teli-hideg-itt-a-legfrissebb-idojarasjelentes-106018

http://valasz.hu/itthon/mikor-erkezik-a-teli-hideg-itt-a-legfrissebb-idojarasjelentes-106018

Bizonyíték: így lehet sikert elérni az egészségügyben

/ 2017.05.18., csütörtök 11:10 /

Hogyan lehet sikert elérni az egészségügyben? A várólista-lefaragással megmutatták. 

A magyar egészségügy menthetetlen, a szereplők egymás torkát rágják, ha valaki választást akar veszíteni, akkor az önsorsrontás legjobb módszere, ha megreformálja az egészségügyet – ezt halljuk évek óta, és itt a cáfolat. Igenis van olyan, hogy az egészségpolitika kitalál valamit, a szereplők nem esnek egymás torkának, a politikus pedig kiállhat és besöpörheti a sikert. Ráadásul igazit, ami sokakat érint.

Ilyen a kórházi várólisták ügye.  

Mert az egészségpolitika – látva, hogy a nagypolitika úgy retteg a nagy rendszerátalakító tervektől, mint ördög a tömjénfüsttől – néhány éve taktikát váltott. Nem hatalmas világmegváltó tervekkel állt elő, amelyek vagy annyira eltérnek a hatalmi logikától, hogy rögtön lerúgják őket az asztalról, vagy gyorsan átírják őket, mert mégiscsak jobb egy ellenzékre szavazó körzet kórházát bezárni, mint egy kormánypártiét, nem? Majd bosszankodnak, hogy az átalakítás céljai nem váltak valóra.  

Az egészségpolitikusok úgy törtek ki ebből a csapdahelyzetből, hogy átálltak a projektszemléletű vezetésre. Ha egy-egy tünet már annyira fáj, hogy az a nagypolitikának is kínos, kidolgoznak rá egy megoldási javaslatot. Nem nyúlnak az egész problémahalmazhoz, csak a részproblémát akarják megoldani. Például úgy nyúltak a várólistákhoz, hogy megígérték: aki leoperálja őket, az kapja meg az erre a célra szánt összeget.

A nagypolitika ámult, hogy néhány milliárdból is lehet sikert elérni az egészségügyben. A kórházigazgató örült, mert pénzhez jut az intézménye. A sebész több műtétből több hálapénzt kasszírozhatott, ezért  a terv ellen nem indul be az orvoslobbi sem. A beteg pedig csak azt érzékeli, hogy ugyan még mindig várnia kell (és ezeknél a beavatkozásoknál a várakozás a fájdalommal egyenlő), de mégsem hosszú éveket, ahogy eddig. Normalizálódik a rendszer egy eleme.

Nem annyira bonyolult.  A projektszemléletű egészségpolitikában a miniszter (pontosabban az államtitkár) nem nagy rendszerátalakító mágus, akinek az ellentétes lobbicsoportok már a varázsige kimondása előtt kicsavarják a pálcát a kezéből, hanem menedzser, aki a szereplők érdekeinek figyelembe vételével irányít.

Az eredmény: öt év alatt 70 ezerről 28 ezerre csökkent a várólistán levő betegek száma, a térdprotézisnél például harmadára sikerült mérsékelni a várakozási időt. Persze az átlagos 368 nap még mindig túl hosszú  (mivel előtte már hónapokat várt a beteg, hogy egyáltalán várólistára kerülhessen), de így is óriási eredmény. Mindez öt év alatt 17 milliárd forintba került, vagyis kevesebb, mint évi 6 milliárd forintba egy ezermilliárdokkal gazdálkodó ágazatnál.

Egy gond azért van a projektalapú egészségpolitikával: túl kevés a projekt. Mert nem hiszi el a nagypolitika, hogy az egészségügy szakmai irányítói képesek hatékonyan dolgozni, konkrét eredményeket hozni. Mert nem hiszi el a szakma, hogy a politikus képes felfogni egy-egy projekt elemeit és támogatni annak célját.

Pedig a projektalapú egészségügyi irányítás nem félelmetes, bűzös mocsár a nagypolitika számára, hanem a lehetőségek tára. A nagy rendszerátalakító tervek idején akkorára nőtt a lemaradásunk, és olyan szintű szervezetlenség uralkodott el az egészségügyben, annyira nem eredményközpontú a gyógyításunk, hogy ezen a téren tényleg csodákat lehet tenni. Vagy inkább: lehetne.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Schiffer András: „Így nem lesz itt kormányváltás”

Az ellenzék újra matekozik ahelyett, hogy az országgal foglalkozna, és versenyt üvölt Orbán ellen, akinek pedig igenis jól működött a szimata migrációügyben – ismeri el Schiffer András. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Cirkusz a Szigeten

A Cirque du Sziget programhelyszín már bemutatkozásakor magasra tette a lécet, azóta is minden évben nagyszerű hazai és nemzetközi újcirkuszi produkciókat állít színpadra.

Lukács Sándor: „A Tragédiában sem Ádám voltam, hanem Lucifer”

Nem sírni kell, hanem elfogadni az évek múlását – mondja 70. születésnapja előestéjén Lukács Sándor Kossuth-díjas színművész, aki hetedik verseskötetét dedikálta a könyvhéten, és akit a friss Heti Válaszban színházról és költészetről is kérdeztünk.