Bogárdi Szabó István református püspök: „A kormányra ráfér a bírálat”

/ 2018.06.15., péntek 10:15 /

„Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, Istentől rendeltetett. Aki tehát nem engedelmeskedik a hatalomnak, az Isten rendelkezésével fordul szembe; akik pedig szembefordulnak vele, azok maguknak köszönhetik ítéletüket.” Pál apostol rómaiakhoz írt levelének iménti idézetével kezdődött szerda este egy disputa az Újra néven nevezzük című kötetről. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre által kiadott mű az ország állapotát, benne a kormányzás gyakorlatát helyezi mérlegre. Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Balog Zoltán volt humánminiszter beszélgetésében pedig magát a kiadványt értékelte a Református Közéleti és Kulturális Központ Alapítvány eseményén.

Az eseménynek azért is volt jelentősége, mert miután a sajtóban részletek jelentek meg a műből, a kötet szerzői egy visszakozással felérő közleményben szögezték le: „Szomorúan olvastuk azokat a cikkeket, amelyek Az idők jelei elnevezésű társadalmi kezdeményezés Újra néven nevezzük című kötetével kapcsolatban láttak napvilágot. A szóban forgó írások olyan színben tüntetik fel a kiadványt, mintha azt a kötet szerzői a jelenlegi kormány vagy egy konkrét politikai párt kritikájának szánták volna. Ezzel a kiadvány szerkesztői és írói nem tudnak és nem is akarnak azonosulni.” (Pedig, amint kimutattuk, a dokumentum a kormány alapvető dicsérete mellett tele van bírálattal is.)

Nem véletlen, hogy a Gér András zsinati tanácsos moderálásával zajló esemény azt a kérdést járta körül, a kötet szerzőinek mennyiben állt szándékában bírálni a kabinetet, és van-e létjogosultsága a konzervatív, jobboldali közegből érkező kritikának, például a korrupció terén. Az alábbiakban az est főbb megállapításaiból szemezgetünk.

„A kötet persze, hogy bírálja az Orbán-kormányt, miért ne bírálná?”

Bogárdi Szabó István szerint bár főként örökérvényű megállapítások vannak benne, minden ilyen dokumentum alapvetően az éppen regnáló kabinetre vonatkozik.

„De az okos lány módjára, aki vitt ajándékot meg nem is, a kötetet óvatos bírálat jellemzi: mondtam is meg nem is.”

Bogárdi Szabó István úgy vélte, a választások előtt írt, de csak a voksolás után megjelentetett iratot lehet úgy is értelmezni: az alapvetően katolikus szerzők szándéka az volt, hogy a Fidesz veresége esetén elmondhassák, lám, mi figyelmeztettünk. Ha meg a Fidesz győz, azt, hogy nincs is a szövegben olyan súlyos bírálat. „De én persze nem gondolom ezt” – állította a püspök.

„Nemcsak lehetőség a bírálat, hanem kötelesség is, ahogy a kritikus szolidaritás és az a fajta felelősségvállalás is, amit József Attila így fogalmazott meg: »Érted haragszom, nem ellened«.”

Balog Zoltán szerint a bírálat nemcsak jog, hanem kötelesség is.

„Ez az Orbán-kormány bírálata. Szerintem rá is fér.”

Bogárdi Szabó István talányosan kijelentette: örül, hogy Balog Zoltánnal a kötet kapcsán felvetett kérdésekről beszélget, és nem olyanokról, amelyeket ő mondana az Orbán-kormányról.

„Kevés olyan kormány van ma Európában és a világon, amelyiknek nem a gazdasági háttérhatalom diktál – de a magyar kormány ilyen. Merthogy neki is megvan a saját gazdasági háttérhatalma, amely lehetővé teszi, hogy a nemzetközi erőktől függetlenül működjön.”

Balog Zoltán védelmébe vette a nemzeti tőkések helyzetbe hozását, mondván, ez sokkal jobb, mint amikor korábban multinacionális vállalatok szorították sarokba a balliberális kormányokat.

„Azzal nem szüntetjük meg a korrupciót, ha megdöntjük a kormányt, és a helyébe egy olyan társaságot állítunk, amely garantáltan és sokkal inkább korrupt.”

Bogárdi Szabó István szerint mindenkinek a maga szintjén olyan közeget kell kialakítani, amely kizárja a korrupciót. Mint mondta, a kérdés nem egyszerű, hiszen – ha a legtágabban értelmezzük – a korrupció nemcsak a politikát, hanem a hétköznapi ember környezetét is átszövi, immár a történelem kezdete óta.

„Aki eddig nem imádkozott az elmúlt 25 évben a mindenkori magyar kormányért, annak nem tudok érvényes dolgot mondani, hiszen ez elsőrendű keresztyéni, gyülekezeti felelősségünk, mert a közhatalom Isten eszköze a számunkra.”

Bogárdi Szabó István a bevezetőben említett Pál apostol-idézetre rímelő alapvető kálvinista felfogást ismertette a közhatalomról.

„Akik ki akarják szorítani az egyházi közösség aktivitását a közéletből, azok a zavarosban akarnak halászni. Ha a tisztességes emberek úgy vélik, hogy a politika tisztességtelen, és emiatt eltávolodnak tőle, akkor csak a tisztességtelen emberek maradnak a politikában.”

Balog Zoltán arra biztatta a politika iránt érdeklődő keresztényeket, merjenek szerepet vállalni a közéletben.

„Nem gondolom, hogy nagyobb kihívás ezzel politikusként küzdeni, mint más szakmák erkölcsi konfliktusai esetében, azonban a politikusok rossz döntéseinek komolyabb következményei vannak a teljes közösségre nézve.”

Balog Zoltán arról, hogy a politikában súlyosabb kérdés-e a korrupció.

„Úgy döntöttem, ahol én vagyok, ott nem lehet korrupció, ezért volt, hogy feljelentéseket is tettem, amikor a helyzet úgy kívánta. Négy-öt esetben ez is történt, kisebb-nagyobb sikerrel.”

Balog Zoltán szerint a korrupció helyzete hasonlít a hálapénzéhez, „ahogy ebben az összekacsintós helyzetben mind benne vagyunk, az kifejezi, mit gondolunk erről a világról.”

„A kormány környékén kőkemény vagyonosodási harcok mennek. Jó is, hogy mindez nincs lefedve nemzeti színű lobogóval.”

Bogárdi Szabó István hozzátette, azért ha adott esetben egy templomba járó politikusról visszássságok derülnek ki, annak nagyon nem örül, hiszen egy hívő közéleti személyiségtől többet vár el az ember.

„A kormány céljaival egyetértek, de a tempó lassú, a kivitelezés nehézkes. A kormány elfordult a szimbolikus üzenetektől, és pragmatikus irányba fordult.”

Bogárdi Szabó István szerint többet kellene foglalkozni a mai Európát meghatározó nagy szellemi változásokkal.

„Ott a kettős állampolgárság. Kell ennél szimbolikusabb, ám gyakorlati következményekkel is járó döntés?”

Balog Zoltán szerint ameddig gyenge volt a magyar gazdaság, addig a kormány halkabban beszélt nemzeti ügyekről is. Szerinte hatalmas eredmény, hogy az ország makromutatói rendben vannak, és a jelképes ügyek közül kiemelte a szerb–magyar megbékélést.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.