Boldogság, gyere haza!

/ 2013.09.08., vasárnap 11:20 /
Boldogság, gyere haza!

Szándékosan nem Maradj itthon! néven indítottak mozgalmat a Gyere Haza Alapítvány külföldről visszatért létrehozói. Azt szeretnék, ha sok ezer Széchenyi építené az országot kinti tapasztalatokkal, ahogy például az egyre népszerűbb budapesti levesezők alapítói is teszik. Sikertörténetek magyarokról, akik jöttek, láttak - és visszatértek.

"Ha kint maradok, most egy álmos kertvárosban élnék egy kellemes családi házban, és plusz öt kiló lenne rajtam. Kedvenc sportom a baseball lenne, a lányom daddynek szólítana. Most Budapesten, az egyik legszebb városban élek, az irodámból látom a Halászbástyát, a lányom apának fog hívni, de a legfontosabb, hogy nyomot tudok hagyni a világon" - olvassuk a tucatnyi sikertörténet egyikét a gyerehaza.org portálon. A főszereplő, Azbej Tristan nem egy a hazatelepülő fiatalok sorában: ő alapította barátaival a Gyere Haza mozgalmat, mely tavaly óta alapítványi formában egyengeti a visszavándorlók útját.

Azbej Tristan houstoni állást adott fel, hogy magyar fiatalokat csábítson haza  Fotók: Ajpek Orsi

A nevét örmény őseitől és francia édesanyjától öröklő fiatalember az amerikai Virginia Techen doktorált geológiából. Egy olajcég Houstonban ajánlott neki állást, ami egy geológusnak olyan, mint egy színésznek Hollywood. "Azzal a dilemmával szembesültem, amivel ma is sok tízezer fiatal: válasszam a biztos megélhetést egy olyan országban, ahol mindig idegen maradok, vagy jöjjek haza? - mondja lapunknak Azbej. - A landolás itthon nem volt puha. Négy év alatt ötször váltottam munkahelyet, és a bizalmatlan, pesszimista légkört nehéz volt megszokni. Mielőtt kimentem, nevetségesnek és álságosnak hittem a felületes amerikai kedvességet és áradó optimizmust. De fél év után átragadt rám, s itthon segített átvészelni a nehezebb időszakot."

Túró Rudi helyett

Hogy sorstársai döntését megkönnyítse, Azbej 2010-ben barátaival blogot indított hazatérők sikertörténeteinek bemutatására. Az ellenzéki hozzászólók már ekkor felháborodva kérték ki maguknak, hogy élhető helynek merik nevezni az "orbáni Magyarországot". Amikor az Ifjúsági Kereszténydemokrata Közösség - melynek Azbej az alelnöke - 2011-ben felkarolta a kezdeményezést, még hevesebb támadások jöttek. Kálmán Olga az ATV stúdiójában gúnyolta ki a mozgalom Magyarország mellett felhozott tíz érvét, főleg azt, amely - többek között a Túró Rudi felsorolásával - az érzelmi kötődést hangsúlyozta. "Az elvándorlás a legfontosabb kampánytémák egyike lett - mondja a fiatal politikus. - Büszke vagyok, hogy elsőként a mi politikai közösségünk tűzte zászlajára a megoldást. Tavaly júniusban az MSZP is Gyere haza! programot hirdetett, de semmi sem lett belőle. Sajnos. Én örülnék a legjobban, ha a pártok végre a megoldási javaslatokban versenyeznének."

Idén februárban az Emberi Erőforrások Minisztériuma is a Gyere Haza mellé állt. Kétmillió forintos támogatásukból két HR-tanácsadó tud részmunkaidőben segíteni a hazatérni vágyóknak. Az álláskeresés mellett a családtagok honosításának ügyében fordulnak hozzájuk a legtöbben, de egy 1956 után kivándorolt hölgy a nyugdíja honosításához kért jogi tanácsot. A gyerehaza.org-nak eddig 25 ezer látogatója volt külföldi IP-címről, a Gyere Haza Karrier Ponton pedig fél év alatt 150-en kértek tanácsot, s sokan haza is költöztek. Köztük Ljubicic Letícia, aki Ausztriából tért vissza Budapestre.

Barki Márton levesezőt nyitott

"Hat éve dolgoztam egy multinacionális cégnél, amikor előléptettek Grazba, az anyacéghez - idézi fel. - Egy vállalkozás indításához szerettem volna összeszedni elég pénzt, de másfél év után haza kellett jönnöm a kislányom miatt. Iszonyú honvágya volt, nem tudott beilleszkedni, fizikai tünetei voltak. Kétévesen került ki, hiányzott neki a megszokott környezet, a nagymamája, a keresztanyja. Végül pszichológusok azt tanácsolták, jöjjünk vissza. Megijedtem, mivel itthon mindent feladtam. Hónapokig hiába kerestem munkát: egyedülálló anyaként szinte lehetetlen itthon elhelyezkedni. Ausztriában ez nem téma, itt viszont azonnal megkérdezik, van-e gyerekem, hány éves és egyedül nevelem-e. Végül egy barátom szólt az alapítványról. Az ő támogatásukkal olyan állást találtam, ami gyerek mellett, otthonról is végezhető. A fizetésem negyede az ausztriainak, de én osztom be az időmet, és a gyermekemmel lehetek."

A Gyere Haza Alapítvány kuratóriumának elnöke, Kovács Péter hat évig dolgozott fejvadász cégnél, ma pedig egy multinacionális vállalat munkaerő-toborzója. "Magyarországon sok területen hatalmas a munkaerőhiány - mondja a hollandiai tanulás és észtországi munka után hazatérő Kovács. - Hiány van mérnökből, informatikusból és pénzügyi szakemberből, aki nyelveket beszél. Ha egy cég ilyet keres, fél év múlva talál - csillagászati fizetésért. Vannak ilyen emberek, csak nem itt, hanem külföldön. Sokan akkor mentek ki, amikor Nyugaton valóban jobbak voltak a lehetőségek. Mára ez megváltozott, s mi meg tudjuk mutatni: ha hazajönnek, lesz munkájuk és jó fizetésük."

Életpálya itthon

A külföldi munkatapasztalat persze minden szakmában előny. "Aki iskolában tanult angolul, egy-két órán át tudja használni, aztán elfárad. Aki készségszinten beszéli, az munkanyelvként tudja használni - fogalmaz Kovács. - Nemcsak a szakmába vágó tapasztalat előny; egy pályakezdőnél már az is adu lehet, ha amerikai gyerektáborokban dolgozott pár hónapot. Én őt hívnám be állásinterjúra, mert tudom, hogy kalandvágyó, nem ijed meg, ha megváltozik a munkaköre, és képes együtt dolgozni más kultúrájú emberekkel.

A Gyere Haza nem munkaerő-közvetítő, de honlapján elhelyezhetnek álláshirdetést azok a cégek, amelyek látják a hazatérők előnyeit. Feltéve, ha vállalják a telefonos vagy skype-os állásinterjút, és megvárják, amíg a munkavállaló felszámolja kinti egzisztenciáját. Sokan csak információt kérnek, például hogy ma a magyar cégeknél milyen stílusú motivációs levél a divatos. A legfontosabb segítség, hogy megmondják, mennyit ér a tapasztalata a magyar tudáspiacon. "Angliában az álláshirdetés mellett ott van a fizetés. Itt nem, de ismerjük a piacot, mindenkinek megmondjuk, mekkora jövedelemre számíthat, ha hazatér" - mondja Kovács Péter.

Ljubicic Letícia kislánya miatt tért haza


A Karrier Pont mellett Vállalkozói Pontot is indított a Gyere Haza, sőt a budaörsi önkormányzattal inkubátorházat is tervez induló cégek gyámolítására. Sokan eleve azért vállalnak munkát külföldön, hogy induló tőkét gyűjtsenek, mások kint látnak olyan ötletet, amire itthon vállalkozást alapítanak. A Budapesten egyre népszerűbb levesbárok ötlete például határainkon túl fogant meg, amikor a LEVES egyik alapítója, Horváth Zoltán Írországban látott egy hasonló éttermet. A hasonló profilú Soup Culture-t megnyitó fiatal vállalkozók egyike, Barki Márton pedig észtországi vállalkozása receptjét ültette át magyar viszonyokra.

Mehet a levesbe?

Ungari köök, vagyis magyar konyha - így nevezték 2005 és 2012 között az észtországi Tartu legmenőbb gyorséttermét, a világ legészakibb lángossütőjét. Miután egy törzsvendég, aki a Vörös Hadseregben egykor Magyarországon szolgált, gulyást kért a lángos mellé, levesekkel bővült a kínálat. A vendéglő biztos megélhetést nyújtott az eredetileg művészettörténész Barkinak és észt feleségének, a balett-táncos Katinak, de a válság miatt a fejlődési lehetőségek kifulladtak, miközben itthon gasztronómiai forradalom indult el. "A döntő mozzanat az volt, hogy amikor az ikertestvérem meglátogatott, az ő kislánya és az enyém vadidegenek voltak egymásnak" - meséli Barki, aki bizonyította: Magyarországon sem nehezebb vállalkozni. "Mindenki azzal riogatott, hogy hatalmas a korrupció és nehézkes a bürokrácia, de két hónap alatt sikerült megnyitnunk az éttermet úgy, hogy senkit sem kellett megvesztegetni. Az adórendszer bonyolultabb, mint Észtországban, de nem igaz, hogy itt lehetetlen boldogulni" - mondja Barki, aki nemcsak vállalkozó szellemet hozott haza, a világot is másként szemléli.

"Mielőtt elmentem, zavart a nemzetieskedés, irritált Trianon említése is. Kint azt láttam, hogy az anyák napjától a nyelvünnepig kéthetente az egész ország kiteszi a nemzeti zászlót, és ha valaki hagyományos viseletet ölt, nem gúnyolják ki, hogy "díszésztben" van. Tavaly október 23-án az utcánkban egyedül mi tettük ki a magyar zászlót. Másként tekintek a politikára is. Észtországban nincs unalmasabb egy választási tévévitánál, a legtöbb kérdésben egyetértenek. Elképzelhetetlen, hogy azért támadják például az észt fiatalok hazacsábítását szolgáló programot, mert az egyik párt ifjúsági szervezete találta ki. Ha tehetném, mindenkit elzavarnék külföldre, mert csak ott fogja értékelni, hogy milyen adottságaink vannak" - mondja Barki.

  Exodus?
"Szeretnénk visszahívni az EU-ban dolgozó félmillió kitűnő magyar munkavállalót" - borzolta a kedélyeket januárban Matolcsy György. 2012 májusában a Tárki közvélemény-kutatása nyomán szárnyra kapott, hogy minden második 30 év alatti honfitársunk ki akar vándorolni, majd Jonathan Knott budapesti brit nagykövet a világ ötödik legnagyobb magyar városának nevezte Londont. Nehéz felmérni, hányan hagyták el az országot, de valószínű, hogy félmilliónál kevesebben. A legfrissebb felmérést júliusban tette közzé a KSH Népességtudományi Kutatóintézete. E szerint 2012 és 2013 fordulóján 335 ezer 18-49 éves magyar tartózkodott tartósan külföldön. Közülük 74-74 ezren Németországban és Nagy-Britanniában, 37 ezren Ausztriában, 25 ezren Észak-Amerikában éltek. A kivándorlóknál csak a hazatérők számát nehezebb mérni - róluk nem is készült statisztika.
 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.