Borok őrült professzora: Szentesi József

/ 2013.04.19., péntek 10:55 /
Borok őrült professzora: Szentesi József

Másfél évtizedes kísérletezés repítette a Borászok Borásza elismerésig Szentesi Józsefet, aki a minőségi pezsgőgyártás mellett 130 éve letűnt magyar fajtákat honosít meg újra Velencei-tó környéki szőlőjében.

 
Szentesi Józsefet választotta április 12-én a borászok borászává az az ötven szakember maga közül, akiket a Vinum Praemium Alapítvány 2013-ban érdemesnek talált a kitüntetésre. Az év borász felfedezettje díjat Berecz Stéphanie, a magyar borért díjat Molnár Péter, a tokaji Patricius Borház birtokigazgatója kapta.
 

Miben különbözik a Borászok Borásza elismerés a többi boros díjtól?

A legfontosabb, hogy itt nem bizottság, hanem egy több mint ötvenfős, borászokból álló kör dönt a győztesről. A szakmabeliek elismerése értékesebb, ráadásul ebben a körben nincs olyan szemléletű borász, akinek pincéjében még nem történt meg a rendszerváltozás. A 60-as években ugyanis a KGST piacára kellett termelni, ami mennyiségi előállítást követelt meg. Ha 1990-ben valaki nem tudott 180 fokos fordulatot venni, és nem a minőségre törekszik, akkor nála még a régi mentalitás érvényesül.

Ön eleve kézműves borászként indult?

Nálam ez szerelem volt, s részben a gyermekkorom felfedezése. Édesapám borászkodott, Budaörsön volt pincénk, de az autópálya-építés felverte az ingatlanárakat, ezért ennek az életmódnak Budaörsön leáldozott. Gyerekkoromban sokszor irigyeltem azokat a társaimat, akik csavarogtak, amíg mi a földön kapáltunk, úgyhogy apám 1993-ban bekövetkezett haláláig nem is gondoltam borászkodásra. Akkor aztán vágyni kezdtem rá, és 1998-ban elhatároztam: évi 150-200 litert készítek a családnak és a haveroknak a diófa alatti kortyolgatáshoz.

Ma már 11 és fél hektáron gazdálkodik; megmaradt a szerelem?

Delejes ereje van a szőlőnek, s ez nem múlik, ezért megyek ki mostanában is mindennap. Burgundiában jártam 2005-ben, az ott látott - nálunk gyerekkoromban ismeretlen - borkultúra nagy hatással volt rám. Nálam nincs csúcstechnológia, mert a bort nem a pincében, hanem a szőlőben kell elkészíteni. Ez spontán folyamat, a kénen kívül nem használok semmit. Közelsége miatt a Velencei-tó környékén vettem szőlőt: az urbanizáció hatására Budaörsön - ahol a pincénk van - 1872-ben még 408 hektáron folyt a gazdálkodás, 2001-ben pusztán egy hektár maradt meg tanúnak. És persze a szőlő szereti a nadapi, pázmándi 300 millió éves gránithegyi földet.

Szőlő Sukoró mellett (fotó: Borrajongó Facebbok)

És miért régi magyar fajtákkal kísérletezik?

Mindenhol a helyi értékeket keresik, csak mi vagyunk kevésbé lokálpatrióták. Rengeteg szakkönyvet olvastam el, és rájöttem, mi mindent veszítettünk el az 1880-1890-es években tetőző filoxérajárványban. Csóka, szerémi zöld, tihanyi és tarcali kék, laska, sárfehér - lehetne még sorolni. Arra gondoltam, ha az Osztrák- Magyar Monarchia idején ezek jók voltak, most miért ne lennének azok?

A régi fajtákkal való kísérletezésért nevezik őrült professzornak?

A chew.hu magyar újságírója nevezett el így angol nyelvű cikkében, ami miatt aztán a Travel Channel is felkeresett. Ekkor éreztem először, hogy felfigyeltek az erőfeszítéseimre.

A szakma már korábban megbízott a munkájában, hiszen számos borász önhöz viszi borait, hogy pezsgőt készítsen belőlük.

A palackos erjesztésű pezsgők előtt óriási jövő áll Magyarországon. Az 1900-as évek elején a világ második legnagyobb gyártói voltunk. Jelenleg 250 ezer palackot állítunk elő idehaza, ami siralmas az olasz 40 millióval vagy a champagne-i 350 millióval szemben. De én derűlátó vagyok: 10-15 év múlva talán már lesz értelme a Borászok Borásza cím mellett a "pezsgőkészítők pezsgőkészítője" versenynek is.



Szentesi József

1948-ban született Budapesten. A Gundel étteremben tanult, majd a szolgáltatóiparban dolgozott. 2004-ben nyitotta meg az első magyar boréttermet, a budai Maligánt. 2009-ben eladta tulajdonrészét, azóta csak boraira, pezsgőire és a forgalmazással foglalkozó Kézműves Borok Házára koncentrál.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.