valasz.hu/itthon/radnai-az-egesz-aranykez-ugyet-portik-tamasra-tolta-a-mai-targyalason-109232

http://valasz.hu/itthon/radnai-az-egesz-aranykez-ugyet-portik-tamasra-tolta-a-mai-targyalason-109232

Brüsszel büntet?

/ 2018.05.16., szerda 14:33 /

Navracsics Tibor szerint a 2019-es európai parlamenti választáson minden országban közös lesz a téma: a migráció. Az oktatásért felelős uniós biztost az EU-költségvetés hazánkat is célzó szankcióiról és Manfred Weber néppárti frakcióvezető Fidesz-kizárással fenyegető szavairól is kérdeztük.

– A május 9-i Európa-napon Veszprémben énekelte az Örömódát. A zenei tudás vagy az EU-val kapcsolatos lelkesedés hiánya miatt nem lehetett igazán hallani a hangját?

– Nézze meg még egyszer a videót! Teli tüdőből énekeltem, igaz, 21 hölgy és Porga Gyula polgármester társaságában. A kis történet is mutatja, hogy Európának még mindig van hangja, és a május 9-én földrészszerte nemzeti nyelveken énekelt uniós himnuszból összeáll a közös dallam.

– Ha a 2021–2027-es uniós költségvetési terv visszhangjait olvassuk, kételkedünk a nagy egységben. A nettó befizető országok a kiadásokat sokallják, a szegény régiók a felzárkóztatási pénzeket, a gazdák az agrártámogatásokat féltik. Lengyelország és Magyarország pedig azért dühös, mert a jogállamiság megsértése esetén felfüggesztenék az uniós források folyósítását.

– Egy soknyelvű, sokkultúrájú, eltérő fejlettségű és múltú országokat egybefogó szövetségben bizonyos fokig természetesek a nézeteltérések – különösen ha sok pénz forog kockán. Az egyelőre csak javaslatként létező és részleteiben még ki nem dolgozott jogállami klauzula kapcsán mindenki Magyarország és Lengyelország megbüntetését emlegeti, pedig a dolog összetettebb. A szövegben – nem utolsósorban az én javaslatomra – megjelent egy pont, amely szerint a feltételrendszer része lenne az Európai Unió Bírósága ítéleteinek végrehajtása is. Márpedig ezen a területen hazánk jól áll, mások, mondjuk Olaszország vagy Görögország, elmaradnak az ítéletek végrehajtásával. Azaz el lehet kerülni azokat az értelmezési csapdákat, amelyek szerint a Bizottság kifejezetten a közép-európai államokat akarja büntetni.

– A jogállamiság klauzula egyik szószólója az igazságügyért felelős cseh biztos, Věra Jourová – pedig ő az Orbán Viktorral jó viszonyt ápoló Andrej Babiš kijelölt miniszterelnök pártjának tagja. Hol a visegrádi véd- és dacszövetség?

– Jóindulatúan fogalmazzunk úgy, hogy a biztosok függetlensége és az őket küldő tagállam viszonya szinte sosem problémamentes. A biztosnak magában egyeztetnie kell időnként ellentétes felfogásokat is. Věra Jourová más kérdésben, például a roma integráció ügyében is kezdettől harcos álláspontot foglalt el.

– A most kezdődött uniós büdzsévita egy piaci alkudozásra hasonlít?

– Igen, és ez nemcsak a tagállamok meg az Európai Parlament viszonyában van így, hanem még a Bizottságon belül is. Két dolgot figyel mindenki: a saját tárcája mozgásterét, illetve az őt küldő ország helyzetét. Az Európai Bizottság javaslatát szintén megtárgyaló Európai Parlament előnyben részesíti a tagállamok által költségesnek tartott, de az európai ideált szolgáló programokat. A kormányok meg nem szeretik a nagy víziókat, inkább arra figyelnek, hogy választóik számára minél kézzelfoghatóbb előnyöket harcoljanak ki. Mivel a hétéves költségvetés ügyében az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács mondja ki a végső szót, a Bizottság mostani javaslata biztosan módosulni fog.

– A Brexit miatt szinte minden területre kevesebb pénz jut az EU-ban, kivéve az ön felügyelete alá tartozó Erasmus-programot. Hogy csinálta?

– Ezt nagy sikernek tartom, különösen úgy, hogy a britek távozása miatt a teljes uniós költségvetés főösszegének kisebbnek kellene lennie. Ugyanakkor Günther Oettinger költségvetésért felelős biztosnak sikerült a tagállamoknál elérnie, hogy növeljék befizetéseiket – Magyarország ezt az elsők között ajánlotta fel. Tavaly nagy hangsúlyt fektettünk az Erasmus harmincéves évfordulójának megünneplésére. Az egész EU-ban meggyőztük a döntéshozókat, hogy többet áldozzanak az európai mobilitási programokra, például az Erasmusra – ha megkérdezzük a fiatalokat, az unió legfőbb vívmányai között említik a más országokban való tanulás lehetőségét kínáló ösztöndíjat. A kultúra szerepe is növekszik, amit nemcsak a kulturális örökség európai évének idei megrendezése, hanem a növekvő költségvetés is jelez. Szívemhez szintén közel áll, hogy júliustól bevezethetjük a 18 éves európai fiataloknak járó ingyenes Interrail-jegyet.

– Lebonyolítható a hétéves költségvetés egyeztetése a 2019-es európai parlamenti választásokig?

– A Bizottság törekvése, hogy a jövő évi választások előtt legyen elfogadott pénzügyi keretterv. Azért, mert a 2019-es év nagyrészt az EU szervezeti életével fog telni: májusban európai parlamenti választások lesznek, ősszel feláll az új Bizottság. A mostani nemzeti választások arra utalnak, hogy megerősödhetnek a rendszert jobb- és baloldalról támadó pártok. Érezhető az aggodalom, hogy a Bizottság hagyományos hátterét adó szociáldemokrata-kereszténydemokrata-liberális nagykoalíció kisebb arányban lesz jelen az Európai Parlamentben, és nehezebb lesz a Bizottság megalakítása is. Ha nincs 2019 első felében elfogadott pénzügyi keretterv, előállhat az a helyzet, hogy csak 2020-ban tudják elfogadni, ami szinte automatikusan egy év kiesést jelent.

– A Bizottság meddig ragaszkodik a menedékkérők kötelező kvóták szerinti szétosztásához? Az egyetlen tagállam által sem teljesített elvárásrendszer jelképe lett a migrációs válságnak, amely Hollandiától Magyarországig minden választás fő témája volt.

– Nem vagyok abban a helyzetben, hogy tanácsot adjak a migrációért felelős Dimitris Avramopoulos biztosnak. Ő próbál kompromisszumos megoldást találni, s a kérdés az állam- és kormányfők júniusi tanácskozásán is hangsúlyos lesz. Jelentős hangsúlyeltolódás következett be a Magyarország által a kezdetektől képviselt álláspont javára. Már a három évvel ezelőtti bizottsági javaslatokban is szerepelt a külső határok védelme, de akkor a hangsúly az érkezők ellátásán, szétosztásán volt. Ma ez fordítva van: európai szinten az idő Magyarországnak dolgozik. Nem véletlen, hogy a költségvetési javaslatban a külső határok védelmére, a migráció kezelésére a jelenlegi 13 milliárd euró helyett 33 milliárd euró jut majd.

– Mi történik az EU-ban, ha a 2019-es európai választásokon megnő a radikális jobb- és baloldali pártok súlya?

– Nem tudjuk, ilyenre még nem volt példa. Az először 1979-ben megtartott európai parlamenti választások általános tapasztalata az volt, hogy nincsenek összuniós témák, illetve a választók hajlamosak olyanokat támogatni, akikre az ország kormányzását nem bíznák. Az első tézis meg fog dőlni: most először a migráció és a bevándorlás mindenütt téma lesz. A nemzeti politikák változása miatt 2019-ben a Bizottság is sokszínűbb lehet. Amikor 2014-ben biztos lettem, én voltam a fekete bárány, akinek nincs helye az európai jövőről szóló diskurzusban. Azóta sok minden történt, sőt jövőre a lengyel, az osztrák, az olasz vagy akár a görög kormány is az eddig megszokottól eltérő karakterű politikust küldhet az Európai Bizottságba.

– A migráció egyik „ügygazdája” Európában Orbán Viktor. Ő vonzza vagy taszítja a Fideszt is magában foglaló Európai Néppárt politikusait és szavazóit?

– Inkább az előbbi – persze tudunk olyan svéd vagy luxemburgi néppárti képviselőről, aki már rég kizárta volna a Fideszt az Európai Néppártból. Ugyanakkor a pártcsalád széles spektrumot mutat fel: az egyszerűség kedvéért nevezzük az egyik pólust Angela Merkelnek, a másikat Orbán Viktornak. Ez a sokszínűség jelentős erő lehet az európai parlamenti választásokon. Szerintem a magyar miniszterelnöknek nagy szerepe lehet abban, hogy a Néppárt szavazóinak egy része ne szivárogjon át a jobboldali radikális erőkhöz.

– Ugyanakkor Manfred Weber néppárti frakcióvezető a minap azt mondta: a Fidesz nem maradhat a Néppártban, amennyiben a miniszterelnök átlépi a vörös vonalat az oktatás szabadsága – azaz a CEU – és a külföldről is támogatott civil szervezetek ügyében.

– Jó viszonyban vagyok Manfred Weberrel, a mi beszélgetéseinkben is ezt az álláspontot képviseli. Nem látom akadályát annak, hogy a CEU-ügyben megállapodás szülessen – ha eltekintünk a mindkét oldalon megjelenő hangulati túlfűtöttségtől. Mivel az oktatástól eltérően a civil szervezetek kérdése nem esik biztosi hatáskörömbe, az e területeken zajló folyamatokról kevesebbet tudok.

– Mit érez, amikor Jean-Claude Juncker Karl Marx munkásságát méltatja?

– Felhorgadok, ugyanúgy, mint a Juncker által Fidel Castro halálakor posztolt Twitter-üzenet idején is. Túl a személyes érintettségen, a kultúráért felelős biztosként újabb bizonyítékát látom annak, hogy milyen nehéz megteremteni a kölcsönös megértést Európában. Ismerve Jean-Claude Junckert, biztos vagyok abban, hogy nem megbántani akarta a közép-európaiakat vagy meggyalázni a kommunizmus áldozatainak emlékét. Egész egyszerűen nem érzi át ezt a történelmi fájdalmat. Azért is horgadtam fel, mert ezek szerint négy év sem volt elegendő, hogy – divatos szóval – „érzékenyítsük” a nyugatiakat. 2010 után egy másik luxemburgi biztossal, Viviane Redinggel volt sok vitám a totalitarizmus áldozatainak emléknapja kapcsán – ő ugyanis nem nagyon akarta, hogy a kommunizmus is beletartozzon ebbe a körbe. Vitáink során értettem meg, hogy sok nyugat-európaiból hiányzik az érzékenység a mi múltunk iránt. El kell magyaráznunk, hogy a Karl Marx előtti tisztelgéssel nem egy nagy formátumú gondolkodóra, hanem a politikai rossz egyik szülőatyjára emlékeznek – márpedig ezt ép erkölcsi érzékű ember nem vállalhatja fel.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.