Brüsszel nevelni próbál, de kizárólag Orbánékat segíti

/ 2017.06.13., kedd 19:34 /

Kezdjük a szikár hírközléssel: ahogy a kiszivárgott hírek szerint számítani lehetett, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a három visegrádi tagállam, Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtották végre és nem is akarják végrehajtani az áttelepítési kvótáról szóló döntést.

Ez a döntést még 2015-ben hozta az uniós belügyminiszterek tanácsa minősített többséggel, Magyarország és Csehország (valamint Szlovákia és Románia) azonban ellene szavazott. Az áttelepítési kvóta uniós szinten azt jelenti, hogy egy bonyolult mechanizmus alapján a két leginkább érintett migrációs frontország, Olaszország és Görögország területéről minden tagállamnak szolidaritásból át kell vennie bizonyos számú menedékkérőt, és el kell bírálnia a kérelmüket.

Összesen 120 ezer embert akartak ezen a módon szétosztani az unióban, Magyarországra 1294 fő érkezett volna (a csehekhez 2691, a lengyelekhez 6182). Ezt természetesen a magyar kormány nem fogadta el, a döntést megtámadta az Európai Unió bíróságán, és népszavazást is rendezett tavaly a kvótarendszer ellen, ezeknek a lépéseknek azonban jogilag nincs halasztó hatálya.

Most a bizottság beszámolt az áttelepítési mechanizmus eddigi eredményeiről, amelyek egyébként elég szerények: 20 869 főt sikerült eddig befogadtatni és idén szeptemberig még 13 ezret szeretnének összuniós szinten. Ezek nem nagy számok, de már minden tagállam befogadott valamennyi embert (hogy ki hányat arról itt látható egy táblázat), kivéve a három visegrádit. A szlovákok például befogadtak 16 embert és ezzel máris kikerültek a renitensek közül.

A kötelezettségszegési eljárás megindítását Dimitris Avramopoulos migrációs biztos indokolta meg:

„Uniónk a szolidaritásra és közös felelősségvállalásra épül. Ezek az alapvető értékek vonatkoznak minden politikai cselekvésünkre, és a migráció sem kivétel. Nem hagyhatjuk és nem hagyjuk magunkra azokat a tagállamokat, amelyeknek külső határaik vannak. Ami az áttelepítést illeti, nagyon világosan szeretném leszögezni: a tanács döntésének végrehajtása jogi kötelezettség, nem választás kérdése.”

A bizottság azt is hangsúlyozta, hogy az elmúlt hónapokban a három visegrádi tagállamot többször felszólították kötelezettségük teljesítésére.

És amit erről gondolunk...

azt megírtuk már tegnap, amikor Borbás Barna kollégám a kötelezettségszegési eljárás lehetséges megindítását úgy kommentálta, hogy Brüsszel összefog Luxemburggal a Fidesz 2018-as győzelméért, hiszen a két európai intézmény (a bizottság és a bíróság) tálcán kínálja a kormánynak azt a szabadságharcot, ami átélhetővé teszi a szuverenitásháborút az unió vezetésével, és pont egy olyan ügyben ad lehetőséget a kormánynak a kurucos ellenállásra, amelyben a társadalom döntő többsége a kormány érveivel azonosul.

Amit annyival egészíthetnénk ki, hogy az egész kérdés tisztán szimbolikus politizálás – mindkét oldal számára. Mert Magyarországgal semmi nem történne, ha akár mind az 1294 migránst kénytelen lenne átvenni, amit előírtak számunkra. Ezeknek az embereknek a döntő többsége néhány héttel az érkezése után lelépne Budapestről, és visszamenne Nyugat-Európába. És az unió vezető tagállamai, a szolidaritást követelő olaszok és görögök számára sem oszt vagy szoroz, hogy Közép-Európának nyakába tudnak-e sózni tízezer bevándorlót, amikor néhány hónap alatt többen kötnek ki a szicíliai partokon.

A kvótázás nem életképes megoldás, kizárólag azért erőlteti a Bizottság, hogy úgy tűnjön, csinál valamit a migráció ügyében, miközben semmilyen stratégiája nincs azon kívül, hogy a nehezét a törökök valahogy megoldják. Közép-Európára pedig azért erőltetnék rá, hogy móresre tanítsák a renitenskedő kormányokat, meg meglehetősen ellenszenves népnevelési célból – de kizárólag Orbánék újraválasztási esélyeit növelik vele.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A nyugati baloldal esete Venezuelával

A nyugati baloldal sokáig csodálattal tekintett Venezuelára, a Föld egyetlen országára, ahol a 21. században vágtak bele a nagy szocialista kísérletbe. De mi a válaszuk most, amikor a helyiek a világ legnagyobb olajtartaléka fölött halnak éhen és lincselik meg egymást? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kettészakadhat az Európai Unió

Ostobaság az EU elképzelése, hogy a vitás kérdéseket a visegrádi országok számára kifizetendő támogatások csorbításával rendezné – állítja Lubomír Zaorálek. A cseh külügyminiszter nem zárja ki, hogy az EU kettészakad. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.