valasz.hu/itthon/nem-hittunk-a-szemunknek-ez-mind-benne-van-a-spar-zsemleben-116469

http://valasz.hu/itthon/nem-hittunk-a-szemunknek-ez-mind-benne-van-a-spar-zsemleben-116469

Búcsú a fegyverektől

Magyar katonatisztek és FBI-ügynökök a több száz milliárd forintos bombaüzletben

/ 2007.12.20., csütörtök 07:05 /

Több száz milliárd forinttal gazdagodhat az állam, ha a honvédelmi tárca el tudja adni Iraknak a kiszuperált szovjet haditechnika maradványait. A bombaüzletet egy nyugalmazott katonatisztek és FBI-ügynökök által alapított amerikai-magyar cég ütné nyélbe. A vállalkozás egyik vezetőjét korrupciós botrányok hőseként, a Moon tiszteletes-féle egyesítő egyház támogatójaként emlegetik.

Miután a valaha 150 ezer fős magyar hadsereg létszáma 30 ezerre olvadt, s NATO-tagságunk új alapokra helyezte a honvédség haditechnikai igényeit, ezerszámra váltak feleslegessé a volt Szovjetunióból származó eszközök. Az országszerte vagy tucatnyi raktárban porosodó készlet eddig csak vitte a pénzt, hiszen őrzése évente több száz millió forintra rúgott. A járművek, fegyverek hatástalanítása és fémhulladékként való feldolgozása szintén tetemes összeg, ráadásul az ezzel szerzett haszon elenyésző. (Egy T-55-ös tank például százforintos kilónkénti hulladékvasárral számolva mindössze 3,6 millió forintot ér.) A Honvédelmi Minisztérium már eddig is megpróbálta pénzzé tenni a rozsdásodó eszközöket. Az utóbbi években árveréseken és más úton igyekeztek túladni rajtuk - így szabadultak meg több száz teherautótól, darabonként 100-300 ezer forintos áron, a használhatatlan gumiabroncs az autópályák alapjába került, a ruhaneműkből pedig még karitatív célokra is jutott.

Amint a szaktárca sajtóosztálya a Heti Válasszal tudatja, a honvédség kalocsai raktárában 122 darab T-72 típusú tank található. A járművek nagyrészt üzemképesek, de - mivel üzemanyag és hűtőfolyadék nélkül tárolják őket - beindításukhoz teljes átvizsgálásra, illetve tisztításra van szükség. Az eddig legnagyobb továbbszármaztatott tétel az a 77 darab T-72-es tank volt, amelyet a kormány 2005-ben térítésmentesen ajánlott fel az iraki hadseregnek. Ahhoz viszont, hogy a járműveket hadra lehessen fogni, a tárca HM Currus Zrt. nevű cégének előbb fel kellett javítani őket. A munkáért a gödöllői vállalat 800 millió forintot kapott, de nem a magyar államtól, hanem az iraki kormánnyal szerződésben álló Defense Solutions nevű amerikai cégtől. (Szekeres Imre tárcavezető néhány hete Afganisztánnak is felajánlott ötven tankot.)




MAGYAR HÁTTÉR

Értesüléseink szerint a Defense Solutions most egy minden eddiginél nagyobb üzletet kíván tető alá hozni. Az Egyesült Államokban idén szeptemberben került napvilágra az a javaslat, mely szerint az amerikai kormány 2,3 milliárd dollárt, vagyis 400 milliárd forintot fordítana a közel-keleti állam felfegyverzésére. Úgy tudni, a kongresszus csak megelőlegezné az összeget, hogy Irak azt később olajpénzek és egyéb juttatások formájában visszafizesse, vélhetőleg kamatostul. A beszerzések alapját az egykori szovjet haditechnika jelentené, azt ugyanis a korábban is ilyen eszközöket használó irakiak jól ismerik, s a világon több helyütt található belőle felesleges készlet.

Mivel azonban az amerikaiak a megrendelést nem akarják politikailag instabil vagy éppen a gazdasági maffiák uralta államoknak juttatni, felértékelődnek a szövetséges NATO-államok, köztük is Magyarország. Az egykori katonatisztek és nyugalmazott FBI-ügynökök által alapított Defense Solutions már eddig is szoros kapcsolatot épített ki hazánkkal - amiben csak segítette a céget több vezetőjének magyar háttere. A projektmenedzserek között a harci járművek szakértőjeként említik az iraki hadászati tapasztalatokkal rendelkező Stefan L. Antalt; Teréz Balogh Kearney egy amerikai tiszt feleségeként szolgál összekötőként, a területi igazgatók sorában pedig ott találjuk Kovács Géza Pétert, a haditechnikában érdekelt hazai cégeket tömörítő Magyar Védelmiipari Szövetség elnökét.

Utóbbi "civilben" az egykor a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó, időközben privatizált Dunai Repülőgépgyár vezérigazgatója. Vállalata azon kevés számú hazai hadiipari termelők egyike, amelyek a piac rendszerváltozás utáni pangása ellenére is talpon tudtak maradni. A tököli részvénytársaság évek óta együttműködik például a Saabbal, s a svéd cég megbízásából 1998 óta gyárt alkatrészeket a Gripen harci repülőgépekhez. Kovács és a svédek kapcsolata az Origo internetes lap szerint olyan szoros, hogy - az utóbb a Gripen-beszerzések körüli korrupció gyanújába keveredett - Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák grófot is a védelmiipari szövetség rendezvényén mutatták be Juhász Ferenc akkori honvédelmi miniszternek. ---- ----BEÜT A BOMBAÜZLET

Kovács Géza Péter megkeresésünkre nem kíván beszámolni a bombaüzletben játszott szerepéről, esetleges lobbizásáról, a Honvédelmi Minisztériumtól pedig a következő választ kapjuk: "Informális megkeresés valóban érkezett a cégtől, azonban hivatalos tárgyalásokba mindaddig nem kezdenek, amíg az amerikai kormányzattól az újabb megbízást - illetve a vásárláshoz szükséges forrásokat - meg nem kapják." A tankok felújítását végző HM Currus Zrt. vezérigazgatója, Ács János szintén megerősíti értesülésünket, hogy októberben a Defense Solutions egyik - Dynocorp International nevű - alvállalkozója megbízásából két amerikai szakértő érkezett Magyarországra, hogy felmérje a készletet. "Szerződéskötésre még nem került sor, de vizsgáljuk a lehetőségeket" - tudatja lapunkkal a cégvezető. A HM Currusnak nyilván nem mindegy, hogy a megbeszélések milyen eredménnyel zárulnak, hiszen e lehetőséggel nem mindennapi megrendeléshez jutnak. (A cég árbevétele 2005-ben 3,7 milliárd forint volt.)

"Amíg nem születik döntés a szerződés egyes kitételeiről, nehéz a projekt költségeit megjósolni, ám annyi bizonyos, hogy a 2005-ös összegnél nagyságrendekkel nagyobb tételről folynak a tárgyalások" - ezt már James A. Donahue, a Defense Solutions üzletfejlesztési igazgatója nyilatkozza a Heti Válasznak. Amint a cégvezető szavaiból és az Egyesült Államokban kibocsátott igénylistából kiderül, a további T-72-esek mellett Iraknak ötezer felfegyverzett járműre, 32 helikopterre, buldózerekre, exkavátorokra, rádiótechnikai felszerelésekre, valamint lövedékek és gránátok millióira van szüksége 2,3 milliárd dollár, vagyis 400 milliárd forint értékben. Ha a tárgyalások sikerre vezetnek, az eszközök egy részét Magyarország szállíthatja, így a Honvédelmi Minisztérium egy csapásra tetemes pénzhez jut.

"A programra fordított pénz eltörpül azon összegek mellett, amelyeket az eszközök őrzésére, demilitarizálására, hulladékként való feldolgozására kellene fordítani, s az üzlet jelentős hasznot hajthat a szállítás és felújítás lehetőségét elnyerő országoknak" - sorolja az előnyöket James A. Donahue. Az üzletben tehát többen is jól járhatnak: amennyiben nem áron alul kótyavetyélik el az eszközöket, nyertes lehet a honvédelmi tárca, illetve a Defense Solution hazai és amerikai vezetősége, valamint az összeget hosszú távon az iraki hadsereg kontójára biztosító amerikai kormány.

BOTRÁNYRÓL BOTRÁNYRA

Van viszont egy körülmény, amely szöget üthet az ember fejébe: ez pedig a Defense Solution egyik vezetőjének, Curt Weldon stratégiai igazgatónak az előélete. Az amerikai kongresszus egykori republikánus képviselője - a hadiipari lobbi meghatározó alakja, George Bush elnök iraki hadjáratának egyik ideológusa - ugyanis a tengerentúli sajtóban leginkább botrányhősként szerepel. A gyanú szerint túlságosan jó viszonyt ápol az olyan, az amerikai nemzetbiztonság számára kihívást jelentő orosz cégekkel, mint az Itera nevű energiavállalat, melynek vezetői pénzzel támogatták korábbi választási kampányát. Politikai tevékenységét több fegyvergyártó cég is finanszírozta, hogy aztán Weldon cserébe támogatást nyújtson nekik. Nem véletlen, hogy kétes üzleti ügyei miatt a kongresszusi tagok tevékenységét figyelő Citizens for Responsibility and Ethics in Washington nevű civilszervezet 2006-ban a húsz legkorruptabb képviselő közé sorolta. Tavaly az FBI tartott nála házkutatást, mert belekeveredett egy, a szintén lobbizással foglalkozó lányával kapcsolatos botrányba, s autóversenyző fiának karrierjére is rávetült már a korrupció árnyéka. Idén januárban meg a kongresszus etikai bizottsága marasztalta el egy illetéktelenül finanszírozott belgrádi út miatt.

Mérföldkő volt Weldon botrányainak sorában, hogy a politikus 2004 márciusában felszólalt azon a ceremónián, amelyen az Egyesítő Egyházat vezető Sun Myung Moon tiszteletest "az emberiség Megváltójának, Messiásának, Visszatérő Urának és Igaz Szülőjének" koronázták. A dél-koreai szekta elsősorban a tömeges esküvőiről vált ismertté, ám az Egyesült Államokban politikai és gazdasági befolyásra is szert tett. A Moon-birodalom portfóliójába ugyanúgy beletartozik a The Washington Times nevű napilap, mint egy sor szusigyártó cég, de az egyházhoz kapcsolódó vállalkozások között az amerikai kongresszus még 1978-ban készült jelentése fegyvergyártásban érdekelt céget is talált. Moon adócsalás miatt korábban 13 hónapot ült egy amerikai börtönben, Japánban pedig azért gyűlt meg a baja a hatóságokkal, mert életbiztosítási vállalata nem kezelte megfelelően az idősek pénzét.

"A Honvédelmi Minisztériumnak nem tiszte vizsgálódni a nevezett személy ügyében, hiszen a tárca az amerikai kormánnyal kötött megállapodást a haditechnikai eszközök adományozásáról" - közli lapunkkal a tárca médiaosztálya, amikor Curt Weldon előéletének megítéléséről tudakozódunk. "A harckocsik hadra fogható állapotba hozására vonatkozóan a Defense Solutions az önálló jogi személyiségű és gazdálkodású Currus Zrt.-vel kötött szerződést. Ilyenformán tehát a Honvédelmi Minisztériumnak nincs közvetlen kapcsolata a céggel, sem pedig annak vezetőjével" - teszi hozzá a minisztérium.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.